Főmenü megnyitása

Marie-Louis-Antoine-Gaston Boissier

francia filológus és szépíró

Marie-Louis-Antoine-Gaston Boissier (Nimes, 1823. augusztus 15. – Viroflay, 1908. június 10.) francia filológus és szépíró.

Marie-Louis-Antoine-Gaston Boissier
(Gaston Boissier)
Gaston Boissier 02.jpg
Született 1823. augusztus 15.[1][2][3][4]
Nîmes
Elhunyt 1908. június 10. (84 évesen)[4]
Viroflay
Állampolgársága francia
Foglalkozása
  • történész
  • klasszika-filológus
  • professzor
  • ókortudós
Tisztség seat 26 of the Académie française
Iskolái École normale supérieure
Sírhely Père-Lachaise temető (53)
A Wikimédia Commons tartalmaz Marie-Louis-Antoine-Gaston Boissier témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Párizsban tanult és miután Angouleme-ban és szülővárosában tanítói minőségben működött, 1857-ben Párizsba költözött, ahol a College de Charlemagne, később pedig a Collège de Franceban és az Ecole normaleban az ókori irodalmat és a szónoklattant adta elő. 1876-tól az akadémia tagja. A College de France 1892. december havában Rénan helyébe Boissier-t választotta élethosszig adminisztrátorának.

MűveiSzerkesztés

Művei nemcsak izlésteljes stílusáról, hanem alapos tudományáról is tanúskodnak, ezek:

  • Le Poete Attius (Páris 1857; Tézis);
  • Étude sur la vie et les ouvrages de M. T. Varron (1861);
  • Recherches sur la maniere, dont furent racueillies et publices les lettres de Cicéron (1863);
  • Cicéron et ses amis, étude sur la société romaine du temps de César (1865 8. kiad. 1884. Magyarra ford. Csiky Kálmán. Bpest 1876);
  • La réligion romaine d'Auguste aux Antonins (1874. 2. köt. 3. kiad. 1883);
  • L'opposition sous les Césars (1875. Magyarul a Budapesti Szemlében és az Olcsó könyvtárban);
  • Promenades archéologiques. rome et Pompéi. (1880. Magyarra ford. Molnár Antal, Bpest 1883);
  • Nouvelles promenades des archéologiques. Horace et Virgile (1886 Vergil, magy. fordította Végh A. (Olcsó könyvtár);
  • Madame de Sévigné (1887. A «Grands Écrivains» egyik kötete);
  • L'affaire de l'autel de la victorire (Revue des deux mondes (1888 jul.);
  • La conversion de St. Augustin (u. o. jan. füzet);
  • L'études d'histoire religieuse. Manteau de Tertullian (u. o. 1886 jul.);
  • Prudence (u. o. jan.);
  • Christianisme de Boece (Journal des Savants. 1889 aug. es kül. lenyomatban);
  • Christianisme et l'invasion des barbares (Revue d. deux Mondes 1890. 3. cikk);
  • La fine du paganisme (2 köt., 1891);
  • Saint Simon (Páris 1892).

Művei magyarulSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Léonore database (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)

ForrásSzerkesztés