Főmenü megnyitása

Marie François Sadi Carnot

Franciaország köztársasági elnöke

Marie François Sadi Carnot (Sadi Carnot) (Limoges, 1837. augusztus 11.Lyon, 1894. június 25.) francia mérnök, politikus, a Harmadik Francia Köztársaság 5. elnöke.

Marie François Sadi Carnot
Marie Francois Sadi Carnot.jpg
Franciaország elnöke
Andorra társhercege
Hivatali idő
1887. december 3. 1894. június 25.
Előd Jules Grévy
Utód Jean Casimir-Perier
Franciaország pénzügyminisztere
Hivatali idő
1885. április 16. 1886. december 11.
Katonai pályafutása
Csatái porosz–francia háború

Született 1837. augusztus 11.
Limoges
Elhunyt1894. június 25. (56 évesen)
Lyon
Sírhely Panthéon
Párt mérsékelt köztársaságpárt

Szülei Lazare Hippolyte Carnot
Házastársa Cécile Carnot
Gyermekei
  • Lazare-Hippolyte-Sadi Carnot
  • Ernest Carnot
  • François Carnot
Foglalkozás
Iskolái
  • Lycée Condorcet
  • École polytechnique
  • École des Ponts ParisTech
Halál oka szúrt seb

Díjak
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztje
  • Szent András-rend
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagymestere
  • Royal Order of Cambodia
  • Order of the Dragon of Annam
A Wikimédia Commons tartalmaz Marie François Sadi Carnot témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

Generációk óta republikánus családban született. Nagyapja, Lazare Nicolas Marguerite Carnot, apja Lazare Hippolyte Carnot szenátor és politikus volt. A fiatalon elhunyt nagybátyja, Nicolas Léonard Sadi Carnot fizikus emlékére kapta a Sadi nevet, amely a sirázi perzsa költőre, Saadira utal.

Mérnöki diplomát szerzett az École polytechnique és az École nationale des ponts et chaussées intézményekben. A Második Francia Császárság idején Haute-Savoie-ban volt főmérnök. Ő szabályozta az Annecey-tó természetes vízlevezőjét, a Thiou patakot. Collonges és Chevrier között hidat épített a Rhône folyón, amit Carnot-hídnak neveztek el.

1871 januárjában, a porosz–francia háború alatt Léon Gambetta belügyminiszter Alsó-Normandiába küldte a nemzetvédelmi kormány nevében, hogy megszervezze az ellenállást. A Harmadik Francia Köztársaság idején rövid ideig Seine-Maritime prefektusa, majd Côte-d’Or parlamenti képviselője. Részt vett a közmunkákkal és vasútfejlesztéssel foglalkozó bizottságok munkájában. 1880-ban közmunkaügyi miniszterré nevezték ki, 1885-ben a pénzügyminisztérium élére került.

1887-ben köztársasági elnökké választották. A szakszervezeti és anarchista zavargások miatt a parlament megszavazta a személyi és sajtószabadság korlátozását. Carnot elnök az anarchisták célpontja lett, mivel megtagadta a kegyelmet a terrortámadások elkövetőinek.

1894. június 24-én este halálosan megsebesítette Santo Jeronimo Caserio olasz anarchista Lyonban, ahol részt vett egy kiállítás megnyitóján. Három óra múlva, 25-én éjjel belehalt a tőrrel ejtett májsérülésébe. A Panthéonban temették el híres nagyapja mellé.

ForrásokSzerkesztés

  • Marie François Sadi Carnot (francia nyelven). Encyclopaedie Universalis France. (Hozzáférés: 2018. május 26.)
  • Sadi Carnot (francia nyelven). histoire-france-web.fr. (Hozzáférés: 2018. május 26.)

Kapcsolódó szócikkSzerkesztés