Marosi Barna

erdélyi magyar író, újságíró

Marosi Barna (Marosvásárhely, 1931. szeptember 29. – Marosvásárhely, 2015. december 21.) erdélyi magyar író, újságíró. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2005).

Marosi Barna
Született 1931. szeptember 29.
Marosvásárhely
Elhunyt 2015. december 21. (84 évesen)
Marosvásárhely
Állampolgársága román
Nemzetisége magyar
Házastársa Marosi Ildikó (1932–2020) (h. 1953–2015)
Gyermekei 1. Marosi Péter (1959–)
2. Marosi Krisztina (1962–)
SzüleiMolter Károly
Foglalkozása író, újságíró

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskolát szülővárosa Református Kollégiumában végzett (1950), a Bolyai Tudományegyetemen szerzett kémia szakos diplomát (1954). Újságírói pályáját az Előre szerkesztőségében kezdte (1954–58), de a magyarországi 1956-os forradalom alatt tanúsított magatartása miatt fegyelmi úton eltávolították a sajtóból. Előbb a bukaresti Reactivul vegyi üzem munkása (1958–59), a marosvásárhelyi cukorgyárban kémikus (1959–68), majd 1968-tól az Előre utazó riportere. A Securitaténak Moldovan néven írt jelentéseket, többek között Székely Jánosról.[1] 1989 decemberétől 1993-ig a Romániai Magyar Szó új folyamának szerkesztő-publicistája. 1996–1998 között a Duna Televíziónál főszerkesztő, majd külpolitikai műhelyvezető, 1998–2000 között alelnök. Marosvásárhelyen él és alkot, 2005 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.[2]

MunkásságaSzerkesztés

Első írását a marosvásárhelyi Vörös Zászló közölte 1951-ben. Mint riporter a Románia minden tájegységére kiterjedő iparosítás és urbanizáció mindennapjait mutatja be közvetlen emberi sorsok képében a gyakorlatban szerzett szakmai beavatottsággal. Dános Miklóssal közösen írta a Két hét a Dunán c. riportkönyvet (1957), Beke Györggyel és Kenéz Ferenccel együtt mutatja be Vajdahunyad történelmi keretbe foglalt acélművét (Csőposta, 1974) s közösen szerepel Bekével és Cseke Péterrel az Emberarcok című riportkötetben (1976). Saját riportgyűjteményei közül kiemelkedik a Megbolygatott világ, melyben többek között felidézi az elmúlt századfordulóról Bernády Györgynek, Marosvásárhely polgármesterségének városépítő hagyományát. Az Előre Kiskönyvtára szerkesztőbizottságának tagja s útirajz- vagy riportválogatásainak munkatársa, több riport-antológia, így a Hazánk új arca (1986), Sokágú termőfa (1986), Tenni és teremteni (1987), Jövőépítők (1987) közli írásait.

CsaládjaSzerkesztés

Szülei Molter Károly (1890–1981)[3] író, kritikus, irodalomtörténész és Marosi Zsófia voltak. Testvére Marosi Péter (1920–1998) kritikus, szerkesztő, színházigazgató és Marosi Pál (1925–1989) hidrogeológus. 1953-ban házasságot kötött Farkas Ildikóval (Marosi Ildikó). Két gyermekük született; Marosi Péter (1959) és Marosi Krisztina (1962).

KöteteiSzerkesztés

  • Dános Miklós–Marosi Barna: Két hét a Dunán. Útinapló; Állami Irodalmi és Művészeti, Marosvásárhely, 1957
  • Kapu utca 10. Kisregény; Irodalmi, Bukarest, 1965 (2. kiad. 1969)
  • Csőposta. Beke György, Kenéz Ferenc, Marosi Barna riportkönyve Vajdahunyadról; Kriterion, Bukarest, 1973
  • Megbolygatott világ. Riportok; Kriterion, Bukarest, 1974
  • Emberarcok. Beke György, Cseke Péter, Marosi Barna riportkönyve; Kriterion, Bukarest, 1976
  • Sujtólégben – rezesbandával. Zsilvölgyi riport; Kriterion, Bukarest, 1979
  • Fehér Könyv. Az 1990. március 19. és 20-i események Marosvásárhelyen. Marosi Barna helyszíni leírása, rádió- és sajtódokumentumok, fényképek az RMDSZ Maros Megyei Bizottság szerkesztésében (1991)
  • Bernády György városa; előszó Sütő András; Mentor, Marosvásárhely, 1993
  • Életmentő virrasztás. Kerek István emlékkönyv; vál. Marosi Barna, Szepessy László, szerk. Kuti Márta]; Mentor, Marosvásárhely 2002

CikkeibőlSzerkesztés

  • Február 10, Marosvásárhely. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. február 13.
  • Megalakult Marosvásárhelyen a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. május 1.
  • Már mindenki belénk törölheti a lábát? Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. július 26. (A romániai magyar kisebbség magyarországi bírálata ellen lép fel, köztük az 1980-as években Magyarországba emigrált Molnár János költő, író, református lelkész bírálata ellen is).
  • Az Ellenpontok ürügyén? Szabadság (Kolozsvár), 1991. augusztus 15. - Marosi Barna írása: 652. sz. jegyzet. (Ellenpontok magyarországi értékelésének erdélyi visszhangjával foglalkozik).
  • Erdélyi aknamezők. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. január 12. (A romániai magyar kisebbségen belüli politikai ellentétek és azok káros hatása).
  • Évek óta rendőrségi vizsgálat folyik Kincses Előd ellen. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. március 31.
  • Csoóri Sándor Marosvásárhelyen. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. május 25.
  • A keresztény társadalomé a jövő. Beszélgetés Varga Lászlóval, az RMKDP elnökével. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. június 8.
  • Beszélgetés Sütő Andrással egy évtized terméséről. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. augusztus 11.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lássunk tisztán – Székely Jánosról (magyar nyelven). ES.hu. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  2. Ünnepi ülés a Magyar Művészeti Akadémián: A Magyar Művészeti Akadémia 2005-ben felvételt nyert erdélyi magyar tagjai: dr. Almási István népzenekutató; Bocskai Vince szobrász; Bogdán László író; Farkas Árpád író, költő; Ferenczes István költő; Haáz Sándor karnagy, zenetanár; Hunyadi László szobrász; Jakobovits Márta keramikus; Jecza Péter szobrász; Kallós Zoltán néprajztudós; Király László író; Kusztos Endre festő, grafikus; Kuti Dénes festőművész; Lászlóffy Csaba költő, író, műfordító; Marosi Barna író, újságíró; Murádin Jenő művészettörténész; dr. Nagy Attila mérnök, Shakespeare-kutató; Páll Lajos költő, festőművész; Sigmond István író; Sipos László festőművész; Szenik Ilona népzenekutató; Szőcs István író, műfordító; Újvárossy László grafikus és Zakariás Attila építész. Szabadság (Kolozsvár), 2005. április 11.)
  3. Édesapja gyászjelentése

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés