Főmenü megnyitása

Maroskarna

falu Romániában, Fehér megyében

Maroskarna (1910-ig Karna, románul: Blandiana, 1920-ig Cârna) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Maroskarna (Blandiana)
Kereszt az út mellett
Kereszt az út mellett
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
Rang községközpont
Irányítószám +40 x58[1]
SIRUTA-kód 3404
Népesség
Népesség543 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság– (2011)[3]
Népsűrűség6,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság259 m
Terület78 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Maroskarna (Románia)
Maroskarna
Maroskarna
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 58′ 18″, k. h. 23° 23′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 18″, k. h. 23° 23′ 22″
Maroskarna weboldala

FekvéseSzerkesztés

Az Erdélyi-érchegység lábánál, a Maros jobb partján, Gyulafehérvártól 20 km-re délnyugatra fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve a román (nőnemű) cârna (am. tömpe, csorba) melléknévből való és eredetileg nyilván hegyrajzi objektumot jelölt. 1733-ban Kerna, 1750-ben Korna, 17601762-ben Kirna, 1808-ban Karna néven írták össze. Köznévi jelentése miatt 20. század eleji lakossága ezt már kellemetlennek érezte. 1919-ben vagy 1920-ban Nistor Grecu jegyző ötlete nyomán változtatták meg nevét egy, a Tabula Peutingerianán talált és valaha a mai falu közelében fekvő római településére, amely a „szelíd” jelentésű latin blandus szóból származik.

TörténeteSzerkesztés

A település fontos régészeti lelőhely. A tiszapolgári kultúrához tartozó leleteket, római mansiót és Mithrász-templomot, hun típusú korsókat, jelentős 910. századi dunai bolgár temetőt és korai magyar temetőt tártak fel.

Első említésekor, 1733-ban a gyulafehérvári püspökség alvinci uradalmához tartozó román jobbágyfalu volt, 48 családdal, két egyesült és egy nem egyesült pappal. A későbbi összeírások közül érdekes az 1818-as, amelyben 33 családját mint jobbágyot, 29-et mint „hajóst” (tutajost) tüntették fel.

1784 november elején lakói felgyújtották a püspökség kocsmáját, ahol panaszaik szerint vizezett bort mértek. Ezután részt vettek az alvinci majorságok és nemesi udvarok felprédálásában. A rablott holmit egy tutajon szállították a faluba. A katonaság közbelépése után a hónap közepén azonban kiadták a „felbujtókat” és ígéretet tettek az okozott károk jóvátételére. Kérték a hadiadó és a természetbeni juttatások mérséklését és a határukhoz tartozó erdők használati jogának rendezését.

A görögkatolikus gyülekezet sokáig csupán pár családot számlált és csak 1867-re nőtt meg annyira a számuk, hogy templomot tudtak építeni.

1918-ban határának erdői továbbra is a gyulafehérvári püspökséghez, a rétek az alvinci Glück-uradalomhoz tartoztak.

NépességeSzerkesztés

  • 1850-ben 776 lakosából 763 fő volt román nemzetiségű és 10 cigány etnikumú. A népességből 753 fő ortodox és 22 görögkatolikus vallású volt.
  • 2002-ben 696 lakosából 683 volt román és 10 cigány nemzetiségű; 678 ortodox vallású.

LátnivalókSzerkesztés

  • Faerkélyes tornyú ortodox kőtemploma 1890-ben egy korábbi, 1768-ból való templom helyén épült.

Híres emberekSzerkesztés

  • A falu nevét vette föl írói neveként Ana Blandiana költő, akinek anyja innen származott.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro

Külső hivatkozásokSzerkesztés