Wikipédia

Marysville (Washington)

város a Washington állambeli Snohomish megyében
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Marysville (egyértelműsítő lap).

Marysville az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Washington állam Snohomish megyéjében elhelyezkedő város. A 2010. évi népszámlálási adatok alapján 60 020 lakosa van.

Marysville
A városháza
A városháza
Becenév: The Strawberry City
(Az eperváros)
Közigazgatási adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
ÁllamWashington
MegyeSnohomish megye
Rangváros
Alapítás éve1872
PolgármesterJon Nehring[1]
Irányítószám
Lista
  • 98270–98271
  • 98270
Körzethívószám360
Testvérvárosai
Lista
Jüecsing
Népesség
Népesség70 714 fő (2020. ápr. 1.)[2][3]
Népsűrűség1116,7 fő/km²[4]
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság6 m
Terület54,54 km²
- ebből vízi0,79 km²
IdőzónaPacific Time Zone
UTC−08:00
Azonosítók
GNIS
GeoNames5802570
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′ 46″, ny. h. 122° 09′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 46″, ny. h. 122° 09′ 48″
Elhelyezkedése Snohomish megyében
Elhelyezkedése Snohomish megyében
Marysville honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Marysville témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Marysville népessége 2015-ben 2,5%-kal emelkedett, ezzel Washington állam leggyorsabban növekvő városa volt.[5]

Története szerkesztés

Megalapítása szerkesztés

A korábban itt fekvő kereskedőhelyet 1872-ben alapította James P. Comeford kormányzati ügynök a Tulalip rezervátum területén. A rezervátum a Point Elliott-i egyezmény 1855-ös aláírásával jött létre.[6][7]

Az 1860-as és 1870-es években a gazdaság legnagyobb ága a faipar volt; a megtisztított területeken később tejüzemek létesültek. 1874-ben Comeford három favágótól területeket vásárolt, majd 1877-ben feleségével a mai Marysville területére költöztek, ahol üzletet és kikötőt nyitottak. 1879-ben megalapították a postát és a tankerületet; a petíción Comefordék indián szomszédainak aláírása szerepelt, akiknek nevét angolos formára írták át. Comeford 1883-ban az új telepesek számára két szintes szállót nyitott.[8][9][10]

A Marysville név eredete vitatott.[6][11] A történelmi társaság szerint az eredetileg a Mariasville nevet viselő települést Maria Comeford nevezték volna el, azonban Idahóban már létezett egy azonos nevű helység.[12] Az 1880-as években érkező James Johnson és Thomas Lloyd javasolták szülővárosuk, a kaliforniai Marysville nevét.[7][13] Comeford üzletét 1884-ben eladta Mark Swinnertonnak és Henry B. Myersnek, majd a ma Marysville részét képező Kellogg Marshba költözött.[8]

A település hivatalos létrejöttét J. D. Morris orvos jegyeztette be.[8] 1887-ben megnyílt az első fűrészüzem, amelyet később további három követett.[6] A négyszáz lakosú Marysville 1891. március 20-án kapott városi rangot; első polgármestere Mark Swinnerton lett.[7] A Great Northern Railway vasútvonala és az ahhoz tartozó híd 1891-ben készült el.[14] A ma is létező Marysville Globe című újságot Thomas P. Hopp alapította 1892-ben.[6]

20. század szerkesztés

A századfordulóra a népesség elérte a 728 főt. Ebben az időszakban több közösségi szervezet is megjelent a városban. A tűzoltóságként és könyvtárként is szolgáló városháza 1901-ben nyílt meg.[15] 1906-ra kiépítették a villamos- és az ivóvízhálózatot, ugyanezen évben pedig megnyílt a középiskola.[6]

1910-ben a lakosságszám elérte az 1239 főt, ekkor az Ebey-csatorna mentén tíz fűrészüzemben folyt feldolgozás. Az 1920-as évekre jelentős lett a mezőgazdaság. Epertermesztéssel több mint 810 hektáron foglalkoztak; a város beceneve (Az eperváros) is innen ered. Az eperfesztivált 1932 óta rendezik meg.[6][16]

Az Everett felé vezető hidat 1927-ben adták át.[17][18] Mivel a településen több iparág is jelen volt, a nagy gazdasági világválság nem okozott akkora kárt, mint a térség más városaiban.[6] A második világháborúban az indián rezervátum területén lőszergyárat nyitottak; a létesítmény később a Boeing tesztcsarnoka lett.[19]

Marysville az 1950-es évektől Seattle és Everett alvóvárosa. Az Interstate 5-öt 1954 és 1969 között, öt szakaszban adták át.[20][21] Mivel az autópálya elkerüli a várost, a turisztikai bevételek csökkentek, azonban az új út tehermentesítette a belvárosi szakaszokat.[22] 1954-ben Marysville egy 2500 lakosú területet annektált.[19] 1962 márciusában a város harmadik osztályúvá vált, mellyel az önkormányzat nagyobb önállósághoz jutott. A kereskedelmi kamara a seattle-i világkiállításon a Smokey Pointban megrendezett, földönkívüliekről szóló bemutatót népszerűsített.[23][24]

1969. június 6-án a Great Northern tehervonata a vasútállomás előtt tárolt kocsikba ütközött. A vizsgálat szerint a két ember halálával és az állomásépület megrongálódásával végződő baleset oka az volt, hogy a mozdonyvezető figyelmen kívül hagyta a sebességkorlátozást. Az esetet követően az állomást lebontották és nem építették újra.[25][26]

Az urbanizáció hatására 1980-ra a népesség 5544 főre nőtt.[6] A növekedés a külső területeken koncentrálódott, így a belváros gazdasága gyengült. Az önkormányzat 1981-ben a városközpont rehabilitációja mellett döntött. Az 1982 novemberében bemutatott terv részét képezte egy új kereskedelmi negyed, egy kibővített kikötő és a gyalogos megközelíthetőség javítása is.[27] A tervet a kikötő és a belvárosi üzletek tulajdonosai is ellenezték, így a közmeghallgatások egészen a következő év végéig elhúzódtak.[28][29] Daryl Brennick polgármester megvétózta a tervet, így az nem valósult meg.[30] Egy későbbi terv egy belvárosi plázát foglalt magában, amelyhez több épület lebontása szükséges.[31]

Az 1980-as és 1990-es években az épületmoratórium feloldását követően új lakóházak és üzletek létesültek.[32][33] A különböző annexiókkal a város területe 2000-re elérte a 25 km2-t, lakossága pedig a 25 315 főt.[6] Az évtizedben számos új közszolgálati létesítményt is átadtak.[34] A tulalip törzs első kaszinója 1992-ben nyílt meg, a Quil Ceda Village bevásárlóközpont kialakítása pedig a 2000-es évek elején kezdődött.[35]

21. század szerkesztés

A haditengerészet bázisa 1994-ben nyílt meg. Egy évvel később a városhoz csatoltak egy Smokey Point melletti területet.[36] A Puget Sound-i Regionális Tanács az arlingtoni repülőtér átalakítását vizsgálta,[37] azonban végül megépült a Seattle–Tacoma nemzetközi repülőtér harmadik futópályája.[38][39] 2004 szeptemberében Marysville támogatást nyert az International Speedway Corporation által üzemeltetendő NASCAR-pálya kialakítására Smokey Point közelében.[40] A projektet a szükséges átalakítások és környezeti viszonyok miatt felfüggesztették;[41] helyén később a Washingtoni Egyetem telephelye működött volna,[42][43] azonban a helyszínnel kapcsolatos problémák miatt ezt 2011-ben elvetették.[44][45]

2000 és 2006 között 23 területet csatoltak a városhoz, melynek határa ekkor már Arlingtonig ért.[46][47] 2009-ben North Marysville egy részének annektálásával Marysville területe 1152 hektárral, lakosságszáma pedig húszezer fővel bővült.[48] 2007-ben North Lakewoodban új bevásárlóközpontok nyíltak, ezáltal az adóbevételek, de a forgalmi dugók is nőttek.[49]

A csónakkikötő 2005-ös megnyitásával újra felmerült a belváros átépítése.[50] Az utolsó vízparti fűrészüzemet a város 2005-ben megvásárolta, majd 2008-ban lebontotta.[51] A 2009-ben elfogadott terv szerint a belvárost húsz év alatt alakítanák át: a gyalogosokat előnyben részesítenék és új városháza is épülne.[52][53] Az önkormányzat a 2010-es évek elején számos vízparti területet megvásárolt azzal a céllal, hogy együttműködhessenek egy magánbefektetővel.[54] 2015-ben a város csatlakozott a környezetvédelmi ügynökség támogatási programjához.[55]

2010-ben Marysville 60 020 fős népességével Everett után a megye legnagyobb városa lett;[19][56] 2015-ben a lakosságszám 2,5%-kal nőtt, amely a legmagasabb arány Washingtonban.[57] A további növekedés érdekében új lakó- és ipari övezetek állnak fejlesztés alatt.[58] A 2010-ben megnyílt Marysville Getchell Középiskola négy kisebb intézmény összevonásával jött létre.[59]

2014. október 24-én a Marysville Pilchuck Középiskola büféjében történő lövöldözésben öt diák meghalt (köztük az elkövető is), egy pedig súlyosan megsebesült.[60] Az eset miatt előtérbe került a fegyvertartás szigorítása.[61][62] A büfé a tanév hátralévő részében zárva tartott, helyette 2017 januárjában új létesítmény nyílt.[63]

Éghajlat szerkesztés

A város éghajlata mediterrán (a Köppen-skála szerint Csb).[64]

Marysville éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)22,223,327,831,133,936,733,934,431,728,322,818,936,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)8,910,612,815,618,321,123,923,921,116,111,17,816,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)1,71,12,85,07,810,612,212,29,45,63,30,66,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)−18,0−18,0−12,2−5,0−3,92,22,83,3−0,6−5,6−18,0−18,0−18,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)129819476685830295091141131978
Forrás: The Weather Channel[65]


Népesség szerkesztés

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1890262
—
1900728177,9%
19101 23970,2%
19201 2440,4%
19301 3548,8%
19401 74829,1%
19502 25929,2%
19603 11738%
19704 34339,3%
19805 08017%
199010 328103,3%
200025 315145,1%
201060 020137,1%
2019 (becsült)70 298[66]
Népszámlálási adatok[67]
2015-ös becslés[68]

A 2010-es népszámláláskor a városnak 60 020 lakója, 21 219 háztartása és 15 370 családja volt. A népsűrűség 1116,7 fő/km2. A lakóegységek száma 22 363, sűrűségük 416,1 db/km2. A lakosok 80%-a fehér, 1,9%-a afroamerikai, 1,9%-a indián, 5,6%-a ázsiai, 0,6%-a a Csendes-óceáni szigetekről származik, 4,4%-a egyéb, 5,5%-a pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 10,3% ( )

A háztartások 40,5%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 53,8% házas, 12,5% egyedülálló nő, 6,2% egyedülálló férfi, 27,6% pedig nem család. 20,9% egyedül élt; 7,7%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,8 személy élt; a családok átlagmérete 3,22 fő.

A medián életkor 34,2 év volt. A város lakóinak 27,5%-a 18 évesnél fiatalabb, 9,1% 18 és 24 év közötti, 28,8%-uk 25 és 44 év közötti, 24,7%-uk 45 és 64 év közötti, 9,9%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 49,4%-a férfi, 50,6%-a pedig nő.[69]

Gazdaság szerkesztés

A 2015-ös adatok szerint a városban 33 545 aktív korú lakos él; a munkanélküliség 8,9%.[70] A lakosok 10%-a dolgozik a városhatárokon belül; többségük Everettben, Seattle-ben és King megye más településeire ingázik (legtöbbjüket a Boeing és a Microsoft alkalmazza).[71] 79% saját gépjárművel, 12% telekocsival, 3% pedig tömegközlekedéssel jut el munkahelyére; az átlagos ingázási idő 30 perc.[70]

A város gazdasága egykor a faiparon és a mezőgazdaságon alapult. A nagy gazdasági világválság a több ágazatra támaszkodó gazdaságnak köszönhetően itt nem okozott súlyos károkat.[6] Az 1950-es években a legnagyobb foglalkoztató a Weiser Lumber Company volt, melynek üzeme 1955. május 6-án leégett.[72] A gyárat ezután 2007-es bezárásáig a Welco Lumber működtette.[73]

Az 1950-es évekbeli urbanizáció során erősödött a szolgáltatóipar jelenléte.[74] Ugyan farmok továbbra is léteznek, a faipar teljesen megszűnt.[75] Az 1980-as évek óta a gazdaság a kereskedelmi létesítmények (például az 1987-ben megnyílt Marysville Towne Center Mall) körül központosul.[74] A tulalip törzs a 2000-es években megnyitotta kaszinóját, amely az adóbevételek csökkenéséhez vezetett.[35][46][76] Az évtized végén Lakewood városrészben kettő bevásárlóközpont,[49][77] a Smokey Point sugárút mentén pedig számos autókereskedés nyílt.[78][79]

A regionális kereskedelmi tanács 2019-ben az Arlington és Marysville közti területen ipari park megnyitásáról döntött,[80] amely az előrejelzések szerint 40 ezer új munkahelyet fog teremteni.[81] Marysville legnagyobb foglalkoztatója a repülőgépek belterével foglalkozó Safran Cabin (korábban C&D Zodiac).[82][83] A Northside USA cipőgyártó székháza 2016-ban nyílt meg.[84]

Közigazgatás szerkesztés

A polgármestert és a képviselő-testület hét tagját négy évre választják. A polgármester csak egyszer választható újra. A pozíciókról két szavazást tartanak: három képviselőt a polgármesterrel együtt, míg további négyet két év elteltével választanak meg. A testületi elnök mandátuma egy évre szól.[85] 2002-ben szavazást tartottak a városmenedzseri pozíció bevezetéséről, azonban a javaslat elbukott.[86]

A 2015-ös adatok szerint az önkormányzatnak 266 alkalmazottja van, költségvetése pedig 38,7 millió dollár.[87]

Kultúra szerkesztés

A városban több művészeti szervezet (például a Marysville-i Művészkoalíció vagy a Sounds Boir női kórus) működik.[88][89] A 2009-ben alapított Vörös Függöny Művészeti Alapítvány zenei, színészi, színházrendezői és egyéb képzéseket szervez.[90] A szervezet 2012-ben egy barkácsbolt helyén közösségi házat nyitott,[91] majd 2015-ben azt a város központjába költöztették, ahol 130 férőhelyes színház, osztálytermek és más létesítmények kialakítását tervezik.[92]

Az 1993 és 1995 között a Marysville Towne Center Mallban működő gyermekmúzeumot[93] később Everettbe költöztették.[94][95] A belvárosi telefonmúzeum 1996 óta működik.[96]

Az 1980-as Trouble in High Timber Country című tévéfilmet Marysville-ben forgatták.[97]

A június harmadik hétvégéjén megrendezett eperfesztivál részét képezi egy felvonulás és az esti tűzijáték.[98] Az 1932-ben alapított eseményt 1942 és 1945 között a második világháború, 1949-ben pedig a poliovírus megjelenése miatt nem rendezték meg.[6][99] Az egy hétig tartó esemény százezer látogatót vonz.[100] A Merrysville-t december elején rendezik meg.[101]

A termelői piacot 2015 óta újra megrendezik.[102][103]

Parkok szerkesztés

 
A Comeford Park víztornya

A város 35 rekreációs létesítménye (melyek között parkok, természetvédelmi területek, egy golfpálya és közösségi épületek is megtalálhatóak) 197,2 hektáron terül el.[19]

A legrégebbi park a település alapítóiról elnevezett Comeford Park,[19] ahol a város 1921-ben épült, az 1970-es évek óta használaton kívül álló víztornya is áll (a másodikat 1987-ben lebontották). Az 1990-es években a 37 méter magas struktúra elbontását tervezték,[104] de 2002-ben a történelmi társaság felújíttatta.[105] A parkban található a Ken Baxter Közösségi Központ is.[19][106][107]

A Jennings Parkban kísérleti ültetvényeket létesítettek és itt található az önkormányzat parkokért felelős bizottságának székhelye is.[19] A területet 1963-ban a Jennings család adományozta a városnak.[108]

A 2005-ben megnyílt Ebey Waterfront parkban csónakkikötő is található.[50] A gördeszkapark 2002-ben nyílt meg. A 40 hektáron elterülő, 1927 óta működő Cedarcrest golfpálya 1972-ben került a város tulajdonába. Marysville-ben több magánlétesítmény (például a YMCA által fenntartott) is található.[19]

A parkfenntartó bizottság a fiatalok számára a tankerülettől bérelt, valamint saját tulajdonú létesítményekben (például Strawberry Fields Athletic Complex) sporteseményeket rendez.[19]

Oktatás szerkesztés

A 22 intézményt fenntartó[109] Marysville-i Tankerületnek a 2018–2019-es tanévben 11 196 diákja, 595 tanára és 359 egyéb alkalmazottja volt.[110] A tankerület munkatársainak 2003-as sztrájkja 49 napig tartott, azonban a munkabeszüntetést a legfelsőbb bíróság illegitimnek minősítette.[111]

Egyes iskolákat az arlingtoni, Lake Stevens-i és lakewoodi tankerületek üzemeltetnek.[19][112] Az egyházi fenntartású Grace Academynek több mint 325 diákja van.[113]

Az Everetti Közösségi Főiskola szépségápolási képzései Marysville-ben folynak.[114][115]

A Sno-Isle Libraries által üzemeltetett könyvtár 1995-ben nyílt meg a korábbi, városi intézmény leváltására.[116] A szervezet 2018-ban Smokey Pointban egy korábban üresen álló üzletben fiókkönyvtárat nyitott, amelyet később egy állandó jellegű intézménnyel kívánnak helyettesíteni.[117][118]

Infrastruktúra szerkesztés

Egészségügy szerkesztés

A városban kettő, a The Everett Clinic, illetve a Providence által fenntartott szakrendelő működik.[119][120] Smokey Point pszichiátriája 2017 júniusában nyílt meg;[121][122] ugyanitt a Kaiser Permanente egy rendelő megnyitását tervezi.[123]

Közlekedés szerkesztés

Marysville közúton az I-5-ön, a WA-9-en, a WA-528-on, a WA-529-en és a WA-531-en közelíthető meg.[124]

Az átlagos ingázási idő 30 perc.[70][125] A közlekedési hatóság az Interstate 5 bővítését,[126] valamint a vasúti átjárók tehermentesítésére a Washington State Route 529-en új csomópont megnyitását tervezi.[127] A 2014. április 22-én elfogadott javaslat alapján a városban 0,2%-os forgalmi adót vezettek be, amelyből az utak karbantartását és fejlesztését finanszírozzák.[128]

A város tömegközlekedését a Community Transit biztosítja.[129] A Sound Transit a későbbiekben tervezi járatainak (Swift BRT és Sounder helyérdekű vasút) Marysville-ig való hosszabbítását.[130][131]

A településen áthalad a BNSF vasúti pályája, viszont az azon közlekedő vonatok Marysville-ben nem állnak meg.[132] Marysville-ben 23 szintbeli vasúti átjáró található, melyek jelentősen növelik a torlódásokat.[133] A Tulalip törzs tervei között szerepel egy vasútállomás megnyitása.[134] A Frontier magánrepülőtér Marysville és Granite Falls között fekszik.[135]

A Snohomish és Arlington között húzódó Centennial túraútvonal Marysville-t is érinti.[136] A város további útvonalak kialakítását is tervezi.[137][138][139][140]

Közművek szerkesztés

Az elektromos áramot a megyei közműszolgáltató,[141] a földgázt pedig a Puget Sound Energy biztosítja.[142] A hulladékszállításért a város,[143] az újrahasznosításért pedig a Waste Management felel.[144] Telekommunikációs szolgáltatásokat a Comcast, a Frontier Communications és a Wave Broadband nyújt.[145]

Az ivóvíz- és csatornaszolgáltatást Marysville maga biztosítja. A víz a Stillaguamish folyóból, a Spada-víztározóból és kutakból származik,[146] a szennyvíztisztítást pedig egy városi üzemben végzik.[147] A regionális csapadékvíz-tisztító létesítményt 2003-ban adták át.[148][149]

A Marysville által annektált területek ellátásáról a város és a megyei közműszolgáltató közötti megállapodás rendelkezik.[150]

Média szerkesztés

A városban van a Marysville Globe és a North County Outlook című újságok székhelye.[151] Az 1891-ben alapított, ma a Sound Publishing tulajdonában álló Marysville Globe 2007. november 28-ától ingyenesen elérhető.[152][153] Marysville-ben a KOMO-TV, KING-TV, KIRO-TV és KCPQ-TV televíziócsatornák, valamint több rádióadó is elérhetők. A tankerület saját tévécsatornát üzemeltet, amely a város tulajdonában áll.[145][154]

Nevezetes személyek szerkesztés

Testvérváros szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Office of the Mayor (angol nyelven). City of Marysville, Washington. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
  2. ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
  3. ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
  4. ↑ 2010
  5. ↑ Gene Balk: U.S. Census: Seattle now fourth for growth among 50 biggest U.S. cities (angol nyelven). The Seattle Times, 2016. május 19. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  6. ↑ a b c d e f g h i j k Phil Dougherty: Marysville – Thumbnail History (angol nyelven). HistoryLink.org, 2007. július 26. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  7. ↑ a b c Thomas P. Hastie et al: An illustrated history of Skagit and Snohomish Counties; their people, their commerce and their resources, with an outline of the early history of the state of Washington. (angolul) Chicago: Inter-state Publishing Company. 1906. 345–349. o. Hozzáférés: 2020. november 13. OCLC  
  8. ↑ a b c Phil Dougherty: Comeford, James Purcell (1833–1909) (angol nyelven). HistoryLink.org, 2007. október 5. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  9. ↑ T. F. Comeford – Honor L. Wilhelm: Marysville, Washington. (angolul) The Coast, XVI. évf. 5. sz. (1908. november) 329–332. o. Hozzáférés: 2020. november 29. OCLC
  10. ↑ Herbert Hunt – Floyd C. Kaylor: Washington, West of the Cascades: Historical and Descriptive. (angolul) Chicago: S. J. Clarke Publishing Company. 1917. 395. o. Hozzáférés: 2020. november 29. OCLC  
  11. ↑ Feliks Banel: All Over The Map: Marysville named for a cannibal? (angol nyelven). KIRO, 2019. szeptember 6. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  12. ↑ Steve Powell: [All Over The Map: Marysville named for a cannibal? Museum turns 1, exhibits much older than that] (angol nyelven). The Marysville Globe, 2018. május 22. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  13. ↑ Edmond Stephen Meany: Origin of Washington geographic names. (angolul) Seattle: University of Washington Press. 1923. 160. o. Hozzáférés: 2020. november 29.  
  14. ↑ Eugene Semple: First Report of the Harbor Line Commission of the State of Washington. (angolul) Olympia (Washington): State Printer. 1891. 115. o. Hozzáférés: 2020. november 29. OCLC  
  15. ↑ Washington’s Prosperity: Marysville. (angolul) The Seattle Times, (1901. október 19.) 27. o.
  16. ↑ Strawberries take spotlight in Marysville. (angolul) The Seattle Times, (1939. június 14.) 11. o.
  17. ↑ John Caldbick: Ebey Slough Bridge (1925–2012) (angol nyelven). HistoryLink.org, 2012. március 23. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  18. ↑ Ellis Coe: Two cities join in celebrating highway cut-off. (angolul) The Seattle Times, (1927. augusztus 21.) D1. o.
  19. ↑ a b c d e f g h i j City of Marysville Comprehensive Plan (angol nyelven). City of Marysville, Washington, 2005. április. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  20. ↑ Stanton Petty: Highway section opens. (angolul) The Seattle Times, (1954. október 31.) 22. o.
  21. ↑ Phil Dougherty: Interstate 5 is completed in Washington on May 14, 1969. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2010. április 10. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  22. ↑ Stanton Petty: Marysville prospers in spite of loss of highway. (angolul) The Seattle Times, (1956. január 14.) 18. o.
  23. ↑ Marysville ’third class’ since Monday. (angolul) The Marysville Globe, (1962. március 29.) 2. o.
  24. ↑ Don Duncan: Marysville in orbit for World’s Fair. (angolul) The Seattle Times, (1962. április 8.) 21. o.
  25. ↑ Robert A. Barr: Massive rail crash kills 2. (angolul) The Seattle Times, (1969. április 6.) 1. o.
  26. ↑ Phil Dougherty: Speeding freight train rams railroad cars in front of the Marysville Great Northern Depot, demolishing the depot and killing two, on June 6, 1969. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2007. július 5. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  27. ↑ Charles Aweeka: Downtown Marysville to get $30 million facelift. (angolul) The Seattle Times, (1982. október 20.) G1. o.
  28. ↑ Charles Aweeka: Marina owner hits development plan. (angolul) The Seattle Times, (1982. november 3.) F2. o.
  29. ↑ Charles Aweeka: Hearing goes on and on. (angolul) The Seattle Times, (1982. december 22.) F1. o.
  30. ↑ Downtown plan receives too little support to override veto. (angolul) The Marysville Globe, (1983. június 29.) 1. o.
  31. ↑ Jim Brunner: Water Tower Will Cost $113,000 (angol nyelven). The Seattle Times, 1999. július 29. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  32. ↑ Linda Shaw: Marysville: Growing, growing, gone? (angolul) The Seattle Times, (1989. augusztus 2.) H1. o.
  33. ↑ Nancy Montgomery: No Coasting In Marysville Races. (angolul) The Seattle Times, (1999. október 13.) B1. o. Hozzáférés: 2020. november 29.
  34. ↑ Don Carter: Old-timers, newcomers attracted to this town. (angolul) Seattle Post-Intelligencer, (1998. március 7.) D1. o.
  35. ↑ a b Lynn Thompson: Tulalip Tribes’ clout on the rise. (angolul) The Seattle Times, (2006. július 26.) H14. o. arch Hozzáférés: 2020. november 29.
  36. ↑ Tyche Hendricks: Eagerly Awaiting Stores’ Opening – Navy Exchange, Commissary Ready (angol nyelven). The Seattle Times, 1995. június 5. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  37. ↑ Diane Brooks: Airport-site battle heats up. (angolul) The Seattle Times, (1994. szeptember 12.) B1. o.
  38. ↑ Diane Brooks: Roar of 3,500 airport foes: motion to urge third runway at Sea-Tac, not new airport. (angolul) The Seattle Times, (1994. szeptember 22.) B1. o.
  39. ↑ Keith Seinfeld: Runway battle to land in court: regional panel OKs Sea-Tac expansion. (angolul) The Seattle Times, (1996. július 12.) A1. o.
  40. ↑ Emily Heffter: NASCAR racetrack developer selects site near Marysville (angol nyelven). The Seattle Times, 2004. szeptember 24. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  41. ↑ Emily Heffter: Racetrack plans fall apart. (angolul) The Seattle Times, (2004. november 23.) A1. o. arch Hozzáférés: 2020. november 29.
  42. ↑ Lynn Thompson: Push for 4-year college revs up. (angolul) The Seattle Times, (2005. augusztus 17.) H18. o. arch Hozzáférés: 2020. november 29.
  43. ↑ Lynn Thompson: UW north supporters debate urban, rural location. (angolul) The Seattle Times, (2008. január 18.) B2. o. Hozzáférés: 2020. november 29.
  44. ↑ UW Snohomish County campus plans delayed again (angol nyelven). Seattle Post-Intelligencer, 2008. december 2. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  45. ↑ Katherine Long: Steps taken toward creating WSU branch campus in Everett. (angolul) The Seattle Times, (2011. május 23.) A1. o. arch Hozzáférés: 2020. november 29.
  46. ↑ a b William Dietrich: Lynnwood Redux (angol nyelven). The Seattle Times, 2006. április 28. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  47. ↑ Snohomish County Annexations (angol nyelven). Snohomish megye, 2006. május 31. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  48. ↑ Kirk Boxleitner: Marysville City Council votes 6–1 to annex 20,000 residents (angol nyelven). The Marysville Globe, 2009. november 12. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  49. ↑ a b Kristen Orsini-Meinhard: Retail boom puts cities in the money. (angolul) The Seattle Times, (2007. augusztus 1.) H14. o.
  50. ↑ a b Peyton Whitely: New park allows waterfront access from downtown (angol nyelven). The Seattle Times, 2005. augusztus 17. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  51. ↑ Sawmill demolished; Mville could use Ebey Slough site for city hall to spark downtown renaissance (angol nyelven). The Marysville Globe, 2008. augusztus 28. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  52. ↑ Bill Sheets: Face-lift in the works for downtown Marysville (angol nyelven). The Everett Herald, 2009. július 15. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  53. ↑ Bill Sheets: Marysville seeks to revive Ebey Slough property (angol nyelven). The Everett Herald, 2013. január 18. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  54. ↑ Steve Powell: Marysville’s star developer search (angol nyelven). The Marysville Globe, 2019. január 14. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  55. ↑ Steve Powell: M’ville needs a catalyst for waterfront development (angol nyelven). The Marysville Globe, 2015. július 2. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  56. ↑ 2016 Population Trends (angol nyelven). Office of Financial Management, 2016. szeptember. [2016. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  57. ↑ Gene Balk: U.S. Census: Seattle now fourth for growth among 50 biggest U.S. cities (angol nyelven). The Seattle Times, 2016. május 19. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  58. ↑ Steve Powell: We’re growing and growing in Marysville (angol nyelven). The Marysville Globe, 2019. augusztus 30. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  59. ↑ Andy Rathbun: New Marysville Getchell High School campus opens (angol nyelven). The Everett Herald, 2010. szeptember 13. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  60. ↑ Fifth teen dies as a result of Washington state high-school shooting two weeks ago (angol nyelven). The National Post, 2014. november 8. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  61. ↑ Mike Carter: Father of Marysville school shooter to be sentenced (angol nyelven). The Seattle Times, 2016. január 10. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  62. ↑ Martin Kaste: Washington Case Revives Debate About ’Contagious’ Mass Shootings (angol nyelven). National Public Radio, 2014. október 27. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  63. ↑ Chris Winters: With new Marysville Pilchuck cafeteria, ’we’re moving forward’ (angol nyelven). The Everett Herald, 2016. december 22. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  64. ↑ Marysville climate (angol nyelven). Climate-data.org. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
  65. ↑ Marysville, WA (magyar nyelven). The Weather Company. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  66. ↑ Population and Housing Unit Estimates Tables (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
  67. ↑ Census of Population and Housing (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
  68. ↑ Annual Estimates of the Resident Population for Incorporated Places: April 1, 2010 to July 1, 2015 (angol nyelven). United States Census Bureau. [2016. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
  69. ↑ Summary File 1 Dataset (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  70. ↑ a b c Selected Economic Characteristics (angol nyelven). United States Census Bureau. [2020. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  71. ↑ Joshua McNichols: Tired of commuting, a bedroom community near Seattle takes a risk (angol nyelven). KIRO, 2017. január 4. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  72. ↑ Phil Dougherty: Fire destroys the Weiser Lumber Company in Marysville on May 6, 1955. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2007. július 5. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  73. ↑ Chris Winters: Marysville to buy old Welco Lumber site on Ebey Slough (angol nyelven). The Everett Herald, 2015. október 26. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  74. ↑ a b Census snapshot: Marysville (angol nyelven). The Everett Herald, 2012. február 9. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  75. ↑ City of Marysville Draft Brownfield Cleanup Grant Application, Crown Pacific Site (angol nyelven). City of Marysville, Washington, 2009. (Hozzáférés: 2020. november 29.)[halott link]
  76. ↑ Brian Kelly: Quil Ceda pinching Marysville (angol nyelven). The Everett Herald, 2002. január 28. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  77. ↑ M. L. Dehm: Marysville area leads north county’s growth (angol nyelven). The Everett Herald Business Journal, 2013. június 25. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  78. ↑ Douglas Buell: New luxury pre-owned car dealership opens in Marysville (angol nyelven). The Arlington Times, 2019. december 13. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  79. ↑ Libby Martucci: dealers landing in Marysville (angol nyelven). The Everett Herald Business Journal, 2014. május 2. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  80. ↑ Douglas Buell: Cascade Industrial Center: New name for investment in Arlington, Marysville (angol nyelven). The Arlington Times, 2019. július 6. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  81. ↑ Steve Powell: Manufacturing center key for M’ville in ‘17, mayor says (angol nyelven). The Marysville Globe, 2017. január 6. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  82. ↑ Dominic Gates: Airbus parent to build key part of rear fuselage for Boeing 787 (angol nyelven). The Seattle Times, 2005. október 18. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  83. ↑ Dominic Gates: Aerospace supplier Safran closing Washington plants for two weeks (angol nyelven). The Seattle Times, 2020. március 25. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  84. ↑ Jim Davis: Marysville’s Northside shoe company moves to bigger digs (angol nyelven). The Everett Herald, 2016. augusztus 10. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  85. ↑ Form of Government (angol nyelven). City of Marysville, Washington. [2022. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  86. ↑ Jennifer Langston: Ungainly growth brings calls for city managers (angol nyelven). Seattle Post-Intelligencer, 2002. szeptember 15. [2019. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  87. ↑ Accountability Audit Report (angol nyelven). Washington State Auditor’s Office, 2016. július 18. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  88. ↑ Kirk Boxleitner: Marysville Arts Coalition debuts ’Autumn Artistry’ art show Nov. 8-9 (angol nyelven). The Marysville Globe, 2013. október 31. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  89. ↑ Theresa Goffredo: Facebook reunites Marysville choir in song (angol nyelven). The Seattle Times, 2011. március 30. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  90. ↑ Class Schedules (angol nyelven). Red Curtain Art Foundation. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  91. ↑ Gale Fiege: Old lumber store gives arts group a home in Marysville (angol nyelven). The Everett Herald, 2013. augusztus 12. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  92. ↑ Gale Fiege: Red Curtain arts group finds new home in Marysville (angol nyelven). The Everett Herald, 2015. december 23. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  93. ↑ Diane Brooks: Children’s place: years of dedicated effort pay off as kids’ museum finds a home. (angolul) The Seattle Times, (1993. március 23.) 1. o.
  94. ↑ Jennifer Lloyd: Museum closes, new one to open: Everett facility for kids is moving. (angolul) The Seattle Times, (2004. augusztus 1.) B1. o.
  95. ↑ Rachel Ochoa: Children’s Museum To Reopen In Everett – Hands-On Exhibits Are Highlights; Facility To Move Again In 18 Months (angol nyelven). The Seattle Times, 1995. október 6. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  96. ↑ Leslie Moriarty: Connection to the past: A Marysville museum uses donated items to dial into the history of telephones. (angolul) The Seattle Times, (2003. július 2.) H16. o.
  97. ↑ John Vorhees: Film gives insight on Iranian revolution. (angolul) The Seattle Times, (1980. június 26.) D9. o.
  98. ↑ Kari Bray: Marysville festival celebrates strawberries and one big birthday (angol nyelven). The Everett Herald, 2016. június 10. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  99. ↑ Increase in polio causes closing of Marysville festival. (angolul) The Seattle Times, (1949. június 8.) 1. o.
  100. ↑ Sheila Lukins: U.S.A. Cookbook. (angolul) New York: Workman Publishing Company. 1997. 572. o. ISBN 978-1-56305-807-3 Hozzáférés: 2020. november 29. OCLC  
  101. ↑ Douglas Buell: [www.marysvilleglobe.com/news/city-brings-holiday-cheer-to-community-with-merrysville-for-the-holidays-and-lights-parade/ City brings holiday cheer to community with Merrysville for the Holidays and lights parade] (angol nyelven). The Marysville Globe, 2016. december 5. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  102. ↑ Chris Winters: New farmers market is a long-sought ’win’ for Marysville (angol nyelven). The Everett Herald, 2015. április 7. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  103. ↑ Christopher Andersson: Marysville Farmers Market open for summer (angol nyelven). North County Outlook, 2016. július 20. [2016. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  104. ↑ Jim Brunner: Towering memories: old-timers want to save ’Space Needle of Marysville’. (angolul) The Seattle Times, (1999. március 24.) B1. o.
  105. ↑ Jennifer Langston: True-blue fans save Marysville landmark (angol nyelven). Seattle Post-Intelligencer, 2002. december 4. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  106. ↑ Comeford Park (angol nyelven). City of Marysville, Washington. [2020. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  107. ↑ M’ville’s $325,000 Spray Park to open Thursday, June 26 (angol nyelven). The Marysville Globe, 2014. június 17. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  108. ↑ Jennings Memorial Park opening set soon. (angolul) The Marysville Globe, (1963. június 13.) 1. o.
  109. ↑ District Directory (angol nyelven). Marysville School District. [2020. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 28.)
  110. ↑ Marysville School District (angol nyelven). National Center for Education Statistics. (Hozzáférés: 2020. november 28.)
  111. ↑ J. J. Jensen – Jennifer Sullivan: Marysville teachers vote to end long strike. (angolul) The Seattle Times, (2003. október 21.) A1. o. Hozzáférés: 2020. november 29.
  112. ↑ & Applications (angol nyelven). Washington State Superintendent of Public Instruction. (Hozzáférés: 2020. november 29.)[halott link]
  113. ↑ School Profile (angol nyelven). Grace Academy. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
  114. ↑ Cosmetology School Moves. (angolul) The Seattle Times, (1996. március 14.) B2. o. Hozzáférés: 2020. november 29.
  115. ↑ EvCC cosmetology program offers new three-day flex schedule, instructor training (angol nyelven). The Marysville Globe, 2012. augusztus 23. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  116. ↑ Joseph Barrios: Mukilteo casts envious eye at Marysville’s new library. (angolul) The Seattle Times, (1995. július 25.) B1. o.
  117. ↑ 2016–2025 Capital Facilities Plan (angol nyelven). Sno-Isle Libraries. [2016. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  118. ↑ Kari Bray: Former vacant Smokey Point space celebrated as new library (angol nyelven). The Everett Herald, 2018. január 7. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  119. ↑ Find your neighborhood clinic (angol nyelven). The Everett Clinic. [2020. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  120. ↑ Marysville Clinic (angol nyelven). Providence Health & Services. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  121. ↑ Sharon Salyer: Smokey Point psychiatric hospital set to open in spring (angol nyelven). The Everett Herald, 2016. július 6. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  122. ↑ Sharon Salyer: New hospital to provide 115 psychiatric beds for all ages (angol nyelven). The Everett Herald, 2017. június 16. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  123. ↑ Janice Podsada: Kaiser Permanente plans to open Smokey Point clinic in 2020 (angol nyelven). The Everett Herald Business Journal, 2018. augusztus 29. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  124. ↑ Washington State Highways 2014–2015 (angol nyelven). Washington State Department of Transportation. [2020. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  125. ↑ Levi Pulkkinen: Which Washington city’s residents have the worst commutes? (angol nyelven). Seattle Post-Intelligencer, 2012. november 19. [2017. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  126. ↑ Melissa Slager: Shoulder driving coming to I-5 from Everett to Marysville (angol nyelven). The Everett Herald, 2015. december 28. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  127. ↑ Chris Winters: Marysville project could help traffic avoid train waits (angol nyelven). The Everett Herald, 2014. február 10. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  128. ↑ Tax-related ballot measures passing (angol nyelven). The Everett Herald, 2014. április 22. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  129. ↑ Bus Plus (angol nyelven). Community Transit, 2016. szeptember. [2022. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  130. ↑ State Avenue Corridor Subarea Plan (angol nyelven). City of Marysville, Washington. [2020. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  131. ↑ Mike Lindblom: Lynnwood eager for growth, changes that light rail will bring (angol nyelven). The Seattle Times, 2016. november 3. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  132. ↑ Chris Winters: Marysville faces traffic nightmare with more trains (angol nyelven). The Everett Herald, 2014. július 24. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  133. ↑ Joshua McNichols: This is why your Marysville friends are always late for breakfast (angol nyelven). KUOW, 2017. január 12. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  134. ↑ Infrastructure Improvement (angol nyelven). Washington State Department of Transportation. [2017. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  135. ↑ Peyton Whitely: Pilot’s paradise. (angolul) The Seattle Times, (2003. január 29.) H22. o. Hozzáférés: 2020. november 30.
  136. ↑ Bicycling & Trail Map (angol nyelven). Community Transit, 2018. [2020. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  137. ↑ Kari Bray: Marysville to build new trails at estuary and Whiskey Ridge (angol nyelven). The Everett Herald, 2018. február 27. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  138. ↑ Paving under way on Waterfront Trail in Marysville (angol nyelven). The Marysville Globe, 2016. szeptember 15. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  139. ↑ Bill Sheets: Marysville trail plan draws resistance (angol nyelven). The Everett Herald, 2008. február 19. [2016. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  140. ↑ Draft Lakewood Neighborhood Master Plan (angol nyelven). City of Marysville, Washington, 2016. április 26. [2017. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  141. ↑ Quick Facts (angol nyelven). Snohomish County Public Utility District. [2018. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  142. ↑ Locations and Service Area (angol nyelven). Puget Sound Energy. [2020. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  143. ↑ Cathy Logg: Marysville to change refuse bins (angol nyelven). The Everett Herald, 2004. június 26. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  144. ↑ Recycling and Yard Waste (angol nyelven). City of Marysville, Washington. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  145. ↑ a b What cable television service providers serve Marysville? (angol nyelven). City of Marysville, Washington. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  146. ↑ Water System Plan (angol nyelven). City of Marysville, Washington, 2016. október. [2017. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  147. ↑ Sewer Comprehensive Plan (angol nyelven). City of Marysville, Washington, 2011. november. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  148. ↑ Surface Water Comprehensive Plan (angol nyelven). City of Marysville, Washington, 2016. szeptember. [2017. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  149. ↑ Stormwater Management Program (angol nyelven). City of Marysville, Washington, 2012. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  150. ↑ Christopher Andersson: Sunnyside utility service transfers to city this January (angol nyelven). North County Outlook, 2013. december 4. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  151. ↑ Newspapers & Publications (angol nyelven). Marysville Tulalip Chamber of Commerce. [2020. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  152. ↑ Globe kicks off carrier delivery (angol nyelven). The Marysville Globe, 2008. augusztus 28. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  153. ↑ Marysville Globe, Arlington Times change ownership (angol nyelven). The Arlington Times, 2008. augusztus 27. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  154. ↑ Marysville seeks 3 members for Cable TV Advisory Committee. (angolul) The Seattle Times, (2004. április 14.) H16. o. Hozzáférés: 2020. november 30.
  155. ↑ Mike Nelson: Marysville-Pilchuck’s Ballew happy as Crenshaw’s sidekick (angol nyelven). The Everett Herald, 2010. március 15. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  156. ↑ Martin Well: Charles Hamel, influential oil industry whistleblower, dies at 84 (angol nyelven). The Washington Post, 2015. április 29. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  157. ↑ Rikki King, Scott North: At remembrance in Marysville, strength, hope and healing (angol nyelven). The Everett Herald, 2015. október 24. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  158. ↑ Jerry Cornfield: As Robinson moves to the Senate, Wicks gets a House seat (angol nyelven). The Everett Herald, 2020. március 14. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  159. ↑ John Boyle: Marysville’s Haley Nemra is an unlikely Olympian (angol nyelven). The Everett Herald, 2012. július 26. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  160. ↑ Peter Blecha: Morrison, Morrie and Alice – Northwest Music Industry Pioneers (angol nyelven). HistoryLink.org, 2005. november 20. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  161. ↑ Jerry Cornfield: Jack Metcalf: loss of a true maverick (angol nyelven). The Everett Herald, 2007. március 15. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  162. ↑ Marysville native Luton selected by Jaguars in NFL draft (angol nyelven). The Everett Herald, 2020. április 26. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  163. ↑ Jan Haag (angol nyelven). MBAbramGalleries. [2020. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  164. ↑ Bud Withers: Discus thrower Jarred Rome makes it back to Olympics after 2008 disappointment. (angolul) The Seattle Times, (20120804) C7. o. Hozzáférés: 2020. november 30.
  165. ↑ Mike Cane: Pahukoa brothers rank among M-P’s best of all-time (angol nyelven). The Everett Herald, 2008. október 1. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  166. ↑ Steve Silver: DeCaro moving up to AHL (angol nyelven). Las Vegas Sun, 2009. január 21. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  167. ↑ a b School spotlight: Marysville-Pilchuck High School (angol nyelven). The Seattle Times, 2003. május 20. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  168. ↑ Eric Thompson: Unreleased Cobain/Love Duet Surfaces in New Patty Schemel Documentary (angol nyelven). Seattle Weekly, 2011. március 21. [2017. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  169. ↑ Robert A. Brady: Business as a System of Power. (angolul) New York: Columbia University Press. 1943. Hozzáférés: 2020. november 30.  
  170. ↑ Becky Randall: Sim Wilson, former newspaper publisher and legislator, dies at 81 (angol nyelven). North County Outlook, 2009. február 12. [2017. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  171. ↑ J. A. Adande: Northwestern returns to the Rose Bowl (angol nyelven). The Washington Post, 1995. november 29. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  172. ↑ Steve Powell: Ex-Jet urges men to put on their salvation helmets (angol nyelven). The Marysville Globe, 2015. február 4. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  173. ↑ Andrew Lang: Marysville Pilchuck soccer star becomes celebrity in Fiji (angol nyelven). The Everett Herald, 2018. október 13. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
  174. ↑ Christopher Andersson: Marysville officials travel to China (angol nyelven). North County Outlook, 2019. április 9. [2019. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 27.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Marysville, Washington című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

 
Wikivoyage
A Wikivoyage tartalmaz Marysville témájú leírást.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marysville_(Washington)&oldid=26695800”