Meggyfalu (1899-ig Olsinkó, szlovákul: Oľšinkov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Meggyfalu (Oľšinkov)
Olsinkov medzila 3.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Rang község
Első írásos említés 1567
Polgármester Ján Kundrat
Irányítószám 067 16
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám ML
Népesség
Teljes népesség25 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság443 m
Terület7,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Meggyfalu (Szlovákia)
Meggyfalu
Meggyfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 22° 02′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 22° 02′ 00″
Meggyfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Meggyfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Mezőlaborctól 13 km-re délkeletre, a lengyel határ mellett fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1556-ban a falu nem fizetett adót. 1567-ben „Olsinka” néven említik először. A homonnai uradalomhoz tartozott. A 18. századtól a Szirmay és Dernáth családok birtoka. 1715-ben 10 lakatlan és 12 lakott háza volt. 1787-ben 49 házában 293 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OLYSINKA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Rholly Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Viravához, és Világhoz is 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, zabot, tavaszi búzát, árpát, tatárkát, és kevés gabonát terem, földgye agyagos, de nem igen hegyes, bikkfával, és zab kenyérrel bővelkedik, piatza Homonnán, legelője elég van.[2]

1828-ban 36 háza volt 291 lakossal, akik mezőgazdasággal, erdei munkákkal, valamint fenyőolaj, lenolaj készítéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Olsinkó, orosz falu Zemplén vmegyében, Papina fil., 8 rom., 280 görög kath., 7 zsidó lak. 437 hold szántófölddel. F. u. gr. Szirmay. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Megyfalu, azelőtt Olsinkó, a gácsi határon fekvő ruthén kisközség, 36 házzal és 272 lakossal, kik görög katholikusok. Postája Virava, távírója és vasúti állomása Koskócz. A homonnai uradalomhoz tartozott s újabbkori birtokosai a Szirmayak, majd a Kolossyak voltak. Most nincs nagyobb birtokosa. A mult század negyvenes éveiben az egész község leégett. Gör. kath. temploma 1776-ban épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 267, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 41 lakosából 16 ruszin, 16 ukrán és 7 szlovák volt.

2011-ben 35 lakosából 16 ruszin, 13 szlovák és 6 ukrán.

NevezetességeiSzerkesztés

Ortodox temploma 1776-ban épült barokk-klasszicista stílusban.

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség