Főmenü megnyitása

Megyercs (szlovákul Čalovec, korábban Mederč) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Területe 23,2 km².

Megyercs (Čalovec)
Megyercs református temploma
Megyercs református temploma
Megyercs címere
Megyercs címere
Megyercs zászlaja
Megyercs zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásKomáromi
Turisztikai régióDunamenti
Rang község
Első írásos említés 1268
Polgármester Molnár Zoltán
Irányítószám 946 02
Körzethívószám 035
Forgalmi rendszám KN
Népesség
Teljes népesség1177 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság108 m
Terület23,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Megyercs (Szlovákia)
Megyercs
Megyercs
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 49′ 04″, k. h. 17° 59′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 04″, k. h. 17° 59′ 04″
Megyercs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Megyercs témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Komáromtól 15 km-re északnyugatra fekszik, az Alsó-Csallóközben. Közigazgatásilag hozzátartozik a teljesen szlovák lakosságú Violín. Területe hosszan elnyúlik északnyugati irányban.

Közigazgatásilag nyugatról Nemesócsa és Ekel, délről Csallóközaranyos, keletről és északról Keszegfalva határolja. Mellékutak kötik össze Keszegfalvával (5 km), Violín és Štúrová kolóniákon át Ekellel (9 km) és Csallóközaranyossal (6 km). 2003-ig vasúti összeköttetése is volt a Komárom-Gúta vasútvonalon (két megállóhellyel is rendelkezett: Megyercsen és Violínban).

ÉlővilágaSzerkesztés

A faluban két gólyafészket evidálnak, ebből a fő utcán lévőben huzamosabb ideje fészkelnek gólyák. 2011 és 2012-ben 4-4, 2013-ban 5, 2014-ben 3, 2015-ben ismét 5 fióka kelt ki.[2]

TörténeteSzerkesztés

Az ásatások kelta temetkezési hely nyomait tárták fel területén. A népvándorlás korában is lakott település az árvizek miatt elnéptelenedett, majd a 13. században újra benépesült.[forrás?] 1906-ban 99 darabos ezüstérem lelet került be a komáromi múzeum gyűjteményébe, közlésre azonban nem került, s a lelet nem lelhető fel.[3]

Először 1268-ban említik „Megerch” néven a komáromi vár tartozékaként, melyhez 1592-ig tartozott. 1549-ben nyolc, 1556-ban kilenc, 1576-ban tíz adózó jobbágyportát említenek az adóösszeírások. 1592-ben 24 jobbágytelke volt. Ezután a Zichy család, részben pedig a Magyary család birtoka lett. Többször esett a török portyák áldozatául.

Megyercs hajdan a komáromi vár uradalmához tartozott. 1600-ban Demjén Antal és Dancsy János itt egy nemesudvart idegeneknek ad el, de ez iránt Hajós Krisztina, Fejérváry János hitvese óvást tesz. 1686-ban a Szabadhegyi család szerzett itt birtokot. 1690-ben 29 gazda és 3 nemes volt birtokos a községben. A környék egyik legnagyobb települése volt, bár többször sújtották járványok és természeti katasztrófák. Lakosai földművelésből, állattartásból és halászatból éltek.

Vályi András 1796-ban kiadott geográfiai szótárában így ír róla: „MEGYERES. Magyar falu Komárom Várm. földes Ura G. Zichi Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Keszegfalvának szomszédságában, és annak filiája, határja jó, nádgya szűkségére van, legelője, réttye elég, de az áradások károkat tesznek egy részén szántó földgyeinek.[4]

A 19. század közepén Fényes Elek ezt írja róla: „Megyercs, magyar falu, Komárom vmegyében, Keszegfalva és Ekel közt, Komáromhoz észak-nyugotra 2 mfldnyi távolságra. Kiterjedése 466 hold, mellyből belső telek 39 hold, szántóföld 855 5/8 h., kaszálló 1695 3/8 h., vizállás és mocsár 173 6/8 h., legelő 1302 3/8 hold. Az egész határból pedig a jobbágyság bir 11 egész telek után 283 6/8 szántóföldet és 503 4/8 hold kaszállót. A szántóföldek és rétek legjobb minőségüek, bőven termik ezek a szénát, azok pedig a buzát, árpát, zabot, kukoriczát, burgonyát és kendert. A mezei gazdaság azonban középszerüen kezeltetik, szinte úgy a marhatenyésztés is, mellynek okát leginkább abban kell keresni, hogy a Vágh-Duna árja a határt gyakran elönti, s igy az egész ipart semmivé teszi, egyébkint is ezen határ gyülhelye a felsőbb határokban fakadó vizeknek. Lakja 418 ref., kiknek saját templomuk van, 45 kath. a keszegfalvi egyházhoz tartoznak, és 4 zsidó. F. u. gr. Zichy István 11 telket biró jobbágyaival és 3 nemesi curiának következő tulajdonosai: u. m. Magyary, Szabadhegyi, Szabó, Csontos, Cséney, Jókay nemes családok. Megyeres hajdan a komáromi vár uradalomhoz tartozott. 1600-ban Demjén Antal és Dancsy János itt egy nemesudvart idegeneknek adván el: ez ellen Hajós Krisztina, Fejérváry János hitvese ovást tesz.[5]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Komárom vármegyét tárgyaló része szerint: „Megyercs, magyar nagyközség a csallóközi síkságon, 168 házzal és 896, nagyobbára ref. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Aranyos. Az ártérben fekszik és így gyakran volt kitéve az árvizeknek. Bronzkori és népvándorláskori leletei után ítélve, már az ősidők óta megült területek közé tartozik. 1268-ban a komáromi vár birtoka. 1387-ben Megyerk a neve, 1422-ben pedig Megyerch alakban van írva. Még 1592-ben is komáromi várbirtokként szerepel, de 1600-ban Demjén Antal és Dancsy János is birtokosaiként vannak említve, a kik egy-egy nemes udvart adnak el. Később azután a Zichyek lettek a birtokosai, kívülök azonban részük volt benne a Magyary, Szabadhegyi, Szabó, Csontos, Cséney és Jókay családoknak is. Most Boschán Samunak és Glück Lipótnak van itt nagyobb birtokuk. Református temploma a XVIII. század közepe táján épült, és itt egy nagyon régi és kiváló műbecsű ezüstkelyhet őriznek. Ide tartozik Vidini puszta, Koczor major és Megyercsi rét, mely utóbbinak 147 lakosa van.[6]

A 20. század elejéig kiterjedt mocsarak övezték. A trianoni diktátumig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. Az 1920-as években a falu határában alapították szlovák telepesek Violín kolóniát. 1921-ben már 1510-en lakták (1100 magyar, 409 szlovák), 1930-ban volt a legnépesebb (1732 fő), azóta lakossága csökken. 1938 és 1945 között Megyercs ismét Magyarországhoz tartozott.

A szocializmus alatt állami gazdaság működött itt, melyet 1996-ban felszámoltak. 2003-ban vasúti összeköttetését is felszámolták a Komárom-Gúta vonalon. Mezőgazdasági szövetkezete Keszegfalvával közös.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 991-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 1172 lakosából 855 magyar és 295 szlovák.

2011-ben 1197 lakosából 743 magyar, 303 szlovák, 7 cigány, 6 cseh, 2 német, 1 zsidó és 135 ismeretlen nemzetiségű.[7]

NevezetességekSzerkesztés

  • Református temploma a 19. század elején épült klasszicista stílusban, majd a 19. század utolsó harmadában romantikus stílusban alakították át. Berendezéséhez tartozik egy értékes barokk kehely 1692-ből.
  • Fennmaradt néhány 20. század eleji tégla- és vályogház.
  • A Boschán-kastély 1903-ban épült neoklasszicista stílusban. Napjainkban romos állapotban van, a tervek szerint helyreállítása után faluházat rendeznek be itt.
  • A második világháború megyercsi hősi halottainak és áldozatainak emlékművét 1998-ban avatták fel.
  • A kitelepítettek és deportáltak 1999-ben felavatott főtéri emléktáblái a II. világháborút követő évek magyarellenes intézkedéseit elszenvedőknek állít emléket.
  • A Túzokos (Dropie) természetvédelmi terület egy része a falu kataszterébe tartozik.
  • Termálvizes fürdője elsősorban helyi jelentőségű. Az 1970-es években épült, majd 1989-ben bezárták, de 2001 óta újra működik.

KéptárSzerkesztés

ViolínSzerkesztés

TestvértelepülésSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. bociany.sk
  3. A Komáromvármegyei és Városi Muzeum-Egyesület 1906. évi Értesítője, 22.
  4. Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) / Hungarian Electronic Library. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. január 15.)
  5. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. január 15.)
  6. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. január 16.)
  7. [1]

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Megyercs témájú médiaállományokat.