Mese a Trojkáról

A Mese a Trojkáról (oroszul: Сказка о Тройке) Arkagyij és Borisz Sztrugackij szovjet (orosz) írók 1968-ban megjelent humoros, szatirikus fantasztikus regénye, A hétfő szombaton kezdődik folytatása. A mű megjelenéskor a Szovjetunióban a fantasy műfaja formálisan nem létezett, ezért belefoglalták a tudományos fantasztikus irodalomba.

Mese a Trojkáról
Szerző Arkagyij és Borisz Sztrugackij
Főszerkesztő Németh Attila
Burger István (sorozatszerkesztő)
Eredeti cím Сказка о Тройке
Ország  Szovjetunió,  Oroszország
Nyelv orosz
Téma Alternatív történelem
Műfaj regény
Sorozat Galaktika Fantasztikus Könyvek
Előző A hétfő szombaton kezdődik
Kiadás
Kiadás dátuma 1968
Magyar kiadó Metropolis Media
Magyar kiadás dátuma 2013
Fordító Weisz Györgyi
Borítógrafika Sallai Péter
Média típusa könyv
Oldalak száma 212
ISBNISBN 9786155158247

A regény a bürokrácia elfajzásáról szól, amikor egyesek túl nagy hatalmat kapnak az egyszerű emberek felett. A Mejerfet (Megmagyarázhatatlan Jelenségeket Rendszerező és Felosztó Trojka), ami rövidítve Trojka[1] (és ráadásul négy tagja van). A korlátolt hivatalnokok a néppel azonosítják magukat, fontoskodnak, kerülik a felelősségteljes döntéseket, valójában nem alkalmasak posztjuk betöltésére.

Magyarországon a regény 2013-ban jelent meg a Metropolis Media Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatában.

RegényváltozatokSzerkesztés

A könyvnek két változata létezik, amelyek nagyban különböznek egymástól, azoknak a folyóiratoknak a neve alapján, amelyekben megjelentek. Az első, hosszabb verziót Szmena-verziónak vagy a Trojka-1. meséje néven ismerik. A második, rövidebb verziót Angara-változatnak, vagy A Trojka-2. mesének nevezik.

Eredetileg a regény a Molodaja Gvargyija és a Gyetszkaja Lityeratura kiadónál jelent volna meg, de a kiadást a szovjet bürokrácia kritikája miatt elutasították. 1967-ben egy rövidebb változat jelent meg az Angara almanachban Irkutszkban. 1969 folyamán azonban a hatóságok visszavonták és betiltották a kiadványokat, a megjelentetés miatt a magazin főszerkesztőjét, Jurij Szimszonovot megalázták, felmentették a posztjáról. A szovjet korszakban a Mese a Trojkáról regényt engedély nélkül tették közzé egy külföldi német-orosz kiadónál. Az eredeti és teljes változat csak húsz évvel később, 1987-ben jelent a Szovjetunióban a Szmena magazinban. 1997-től kezdve a két változat gyakran együtt jelenik meg.

A természettől és a bürokráciától nem számíthatsz könyörületre.
– Viktor Kornyejev (Vityka) véleménye (részlet a regényből).

TörténetSzerkesztés

  Alább a cselekmény részletei következnek!

A BOVATKI[2] munkatársai ellátogattak Kityezsgradba,[3] ahol a kutatásukhoz fontos tárgyakat és lényeket szeretnének megszerezni. Ennek során találkoznak a Megmagyarázhatatlan Jelenségeket Ésszerűsítő és Hasznosító Trojkával. A szervezetet a neve ellenére, négy fő alkotta: elnöke Lavr Vunyjukov, Rudolf Hlebovvodov,[4] az élelmezési, gazdasági főnök, Farfurkisz, az ügyrendért felelős és végül a motorizált lovassági hadtest nyugalmazott ezredese, aki a tárgyalások alatt általában aludt, ha felébredt, csatákra buzdítva ordibált.

A fiatal tudósoknak a felháborító tudatlanságú bürokratikus hatalommal kell szembeszállniuk: egyrészt meg kell kapniuk a kívánt tárgyakat (pl. a rejtélyes Fekete Dobozt), másrészt el kell kerülniük, hogy felesleges, áltudományos, hasznavehetetlen tárgyakat sózzanak rájuk. A Trojka viszont varázslatos eszközökkel rendelkezik, elsősorban a Nagy Kerek Pecséttel, amellyel a döntéseiket jóváhagyják. A nevével ellentétben négytagú szervezet nem a gyorsaságáról nevezetes, mindent igen alaposan, az előírásoknak, a szabályoknak megfelelően intéz, bár a legtöbbször inkább csak elodáz. A megszerezni kívánt varázslatos lényeket és tárgyakat egy speciális helyen (a Kolóniában) tartják, Zubo parancsnok felügyelete alatt.

A Trojka külső helyszíneken is kénytelen vizsgálódni, nem egyszer kénytelenek Privalov segítségét is igénybe venni. Szása hol tudományos konzultánsként (Vibegallo helyett), hol sofőrként kap szerepet, és egyre jobba átlátja a semmirekellő, haszontalan bizottság ténykedését. Lehetősége lesz Szószátyár Poloskát megmenteni a megsemmisítéstől, és fejlábúakról szóló középkori történetek[5] felolvasással szórakoztatni az unatkozó, sorsára váró Szpiridont, a kalmárt. Zubo parancsnok is többször hálálkodik Szásának, mert a kétségbeejtő helyzetekkor (a különleges lötty eltűnésekor, Lizavetánál a plesiosaurusnál, a Tehéndagonyánál vagy az elvarázsolt helyen – a megbabonázott erdészháznál) nem egyszer megmenti a helyzetet a fiatal varázsló.

A Trojka nem tud mit kezdeni Konsztantyinnal sem, aki kényszerleszállást hajtott végre a közelben, pedig a repülő csészealj pilótája olyan tapasztalatokkal rendelkezik, ami hasznos lenne az emberiség számára. Éppen Kuzka, a pterodactylus ügyének kellős közepén a posta küldönce toppan be három hatalmas zsáknyi küldeménnyel. A zsákokban a levelek tudományos kutatóintézetektől érkeztek, melyek kérvényeket, igényléseket tartalmaztak. Végső soron a tudósok ezzel a kérelemáradattal semlegesítik a Trojkát, így maguk alakíthatnak ki egy albizottságot, és eloszthatják maguknak a kívánt tárgyakat.

  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

SzereplőkSzerkesztés

  • Alekszandr Ivanovics Privalov, Szása, programozó
  • Viktor Pavlovivs Kornyejev (Vityka), Szása barátja
  • Roman Ojra-Ojra, Szása barátja
  • Edik Amperjan, a BOVATKI munkatársa
  • Fegya, a havasi ember
  • Lavr Fedotovics Vunyjukov, a Trojka elnöke
  • Rudolf Arhipovics Hlebovvodov, élelmezési, gazdasági főnök
  • Farfurkisz, az ügyrendért felelős Trojka-tag[6]
  • a motorizált lovassági hadtest nyugalmazott ezredese
  • Amvroszij Ambroise-ovics Vibegallo, a tudományok doktora, a Trojka tudományos konzultánsa
  • Innokentyij Filippovics Zubo, a Megmagyarázhatatlan Jelenségek Kolóniájának parancsnoka
  • Edelweis Zagarovics Maskin, (igazából semmit sem) feltaláló
  • Szószátyár Poloska
  • Szpiridon, a polip, valójában kalmár
  • Najszmork a fényképész
  • Konsztantyin, jövevény az Antares csillagról

UtalásokSzerkesztés

Az orosz népi hiedelemvilágnak a pogány időkből származó szereplői, mitológiai alakok és mesebeli kitalált lények ebben a regényben is szerepelnek. Nincs annyi szerepük, mint A hétfő szombaton kezdődik című regényben, de néhol színesítik a történetet. Godzilla négyfejű sárkányként van jelen, boszorkányok, vámpírok, erdei és városi manók, aukalkák, kikimorák,[7] házi szellemek csapnak össze már a regény elején trollokkal, törpékkel, szatírokkal, najádokkal és driádokkal.

MagyarulSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A trojka eredeti jelentése: hármas lovas fogat.
  2. A Boszorkányság és Varázslat Tudományos Kutatóintézete rövidítése.
  3. A legenda szerint a közép-oroszországi Szvetlojar-tó partján állt hajdan Kityezs városa. Amikor a tatárok megtámadták, a lakók nem védekeztek, hanem imádkoztak, erre források törtek fel a földből, és a város lassan a tóba süllyedt. Csak a tiszta szívű, jó emberek találják meg az oda vezető utat, ők hallják a víz alól a harangszót, és látják a körmenetek fényeit. A láthatatlan Kityezs város a jó emberek jó világának jelképe.
  4. Eredetileg Hlebojedov („kenyérpusztító”) lett volna a szereplő neve, de a szerzők megváltoztatták: „aki bevezeti a kenyeret” jelentésűre.
  5. A polipok kitalált középkori leírása egy kivonat a Kraken napjai 1962–1963-ban írt befejezetlen Sztrugackij-regényből.
  6. 1966-ban Borisz Sztrugackij kapott egy hibákkal teleszórt levelet – a számára teljesen ismeretlen – Moira Farfurkisztól. Kiderült, hogy Ilja Varsavszkij (Borisz munkatársa) volt a tréfacsináló, aki beismerte a turpisságot, és engedélyezte, hogy az írópáros felhasználhatja majd ezt a furcsa nevet valamelyik művében.
  7. Valamely élő személynek éjszaka kószáló, vérszívó lelke.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés