Némethásos
Némethásos (németül: Deutsch Ehrensdorf, horvátul: Njemački Hašaš gradistyeiül: Nimški Hašaš) Strém településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban.
| Némethásos (Deutsch Ehrensdorf) | |
 | |
| Némethásos bejárata észak felől. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Strém településrésze |
| Járás | Strém |
| Alapítás éve | 1369 |
| Polgármester | Bernhard Deutsch (ÖVP) |
| Irányítószám | 7522 |
| Körzethívószám | 03324 |
| Forgalmi rendszám | GS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 235 m |
| Terület | 3,9 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 05′ 53″, k. h. 16° 24′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 53″, k. h. 16° 24′ 49″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Némethásos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Németújvártól 14 km-re északkeletre fekszik.
Története szerkesztés
Hásos települést 1369-ben "Hassas" alakban Monyorókerék uradalmához tartozó falvak között említik először.[1] 1369-től az Ellerbach család birtoka volt. 1496-ban Ellerbach János az uradalommal együtt Erdődy Bakócz Tamásnak adta. Nevének előtagját Horváthásos 16. századi horvát betelepítése után, a tőle való megkülönböztetésül kapta. 1556-ban Erdődy Péter Zrínyi Miklósnak adta zálogba és egészen 1613-ig a Zrínyiek birtoka maradt. Ezután újra Erdődy-birtok volt. 1720-ban 13 portát számláltak a településen. 1787-ben 27 házában 158 lakos élt. 1828-ban 32 háza és 183 lakosa volt. 1857-ben 35 házat számláltak a faluban 197 lakossal.
Fényes Elek szerint "Horvát- és Német-Hásos, (Krobotisch- und Deutsch-Eresdorf), horvát és német falu, Vas vmegyében: 388 kath. lak., bortermesztéssel. F. u. g. Erdődy. Ut. p. Rába-Sz. Mihály."[2]
Vas vármegye monográfiája szerint "Német-Hásos, 57 házzal és 313 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Monyorókerék, távírója Szombathely. Birtokosa gróf Erdődy György."[3]
1910-ben 280, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték és Burgenland tartomány része lett. 1971-ben közigazgatásilag Strémhez csatolták. 2001-ben 170 lakosa volt.
Nevezetességei szerkesztés
János evangélista tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
