Nadántelek
Nadántelek (románul Nădar) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
| Nadántelek (Nădar) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Hagymádfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Hagymádfalva |
| Irányítószám | 417533 |
| SIRUTA-kód | 31244 |
| Népesség | |
| Népesség | 219 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 12′ 27″, k. h. 22° 10′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 27″, k. h. 22° 10′ 05″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Szalárdtól keletre, a Réz-hegység nyúlványaihoz tartozó Homoród-hegy alatt, Hagymádfalva északnyugati szomszédjában fekvő település.
Története szerkesztés
A falu nevét 1400-ban említette először oklevél Nadantelek néven.
1421-ben Nadanthelek, 1692-ben Nadan-Telek, 1808-ban Nadántelek, Nadáriu, 1913-ban Nadántelek néven írták.
A falu a Csáky család birtokai közé tartozott.
1461-ben Ladanthelke Csáky Ferenc bihari ispán birtoka volt.
A 19. század elején a Balku és a Fényes családok birtoka volt
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Nadánytelek, románul Nadár, Bihar vármegyében, egy dombon, 8 római katholikus, 18 református, 6 zsidó, 162 görög katholikus lakossal, s anyatenplommal. Birják: Fénysos, Imre, Lázár, id. Fényes Károly, Domokos Zsigmon, Jánky László, Miskolczy Imre, Középesy Gyula, Szodoray Farkasné, és Sándor, Nyéky Lajos, Balku József, Szabó József. | ” |
1910-ben 293 lakosából 25 magyar, 267 román volt. Ebből 6 fő római katolikus, 269 görögkatolikus, 6 református, 6 görögkeleti ortodox, 6 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 212 lakójából 207 fő (97,7%) román nemzetiségű, 5 fő (2,3%) cigány etnikumú volt.
Nevezetességek szerkesztés
- Görögkatolikus temploma 1784-ben épült.
Források szerkesztés
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv
.svg){kind=small}