Nagyfödémes

község Szlovákiában

Nagyfödémes (szlovákul Veľké Úľany, korábban Veľký Fedymeš) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban. A járás legnépesebb községe.

Nagyfödémes (Veľké Úľany)
Nagyfödémes temploma
Nagyfödémes temploma
Nagyfödémes zászlaja
Nagyfödémes zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalántai
Rangközség
Első írásos említés1221
PolgármesterGőgh Ferenc
Irányítószám925 22
Körzethívószám00421 (0) 31
Forgalmi rendszámGA
Népesség
Teljes népesség4665 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség103 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság119 m
Terület41.86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′ 51″, k. h. 17° 34′ 29″48.164210°N 17.574610°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 51″, k. h. 17° 34′ 29″48.164210°N 17.574610°E
Nagyfödémes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyfödémes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Galántától 12 km-re nyugatra, a Mátyusföld északnyugati peremén, a Kis-Duna és a Feketevíz közötti síkságon fekszik. Hajmás (szk. Hajmáš) és Szőgyén (szk. Sedín), melyeket Nové Osady (korábban Švehlovo) néven összegeztek, Lencsehely (szk. Šošovičné vagy Lenčeheľ), valamint az egykori Tehel tartozik hozzá.

Élővilága

szerkesztés
 
Gólyafészek 2012-ben

Födémesen három gólyafészket evidálnak. Az egyiket Szőgyénben, a másik kettőt a faluban. Jelenleg nincs rendelkezésre álló adat fészkelésről vagy költésről.[2]

Története

szerkesztés

A község területe ősidők óta lakott, a hallstatt kor emberének települése került itt elő. A mai falut 1221-ben Fudemus néven említik először a pozsonyi vár tartozékaként. Neve a régi magyar födém (= méhkaptár) szóból ered, valószínűleg fejedelmi méhészek lakóhelye volt. A későbbiekben Wyfedenes, Fedemus alakban szerepel okiratokban. 1490-ben és 1505-ben I. Miksa császár serege dúlta fel. 1553-ban 30 adózó portája volt. A 16. században két faluból, Németfödémesből és Ófödémesből állt. 1646-ban a pozsonyi uradalom urbáriumában szerepel.[3] Valószínűleg 1653-ban Pálffy Pál végrendelete szerint templomot építtettek.[4] 1673-ban már iskoláját is említik.[5]

Legrégebbi ismert pecsétje 1825-ből való.[6] 1830-ban itt alapította Lacsny Miklós Magyarország első cukorgyárát.[7] 1862-ben árvíz, 1865-ben tűzvész, 1866-ban kolerajárvány sújtotta.

Vályi András szerint "Nagy Födémes. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Puszta Födémestöl egy mértföldnyire. Határja gazdag, réttye, legelője jó, fája elég, vagyonnyainak eladására jó módgya, első Osztálybéli."[8]

Fényes Elek szerint "Födémes (Nagy), népes magyar falu, Pozsony vmegyében, a kis Dunán tul, Diószeghez 1 mfd. távolságra. Számlál 1624 kath., 5 evang., 14 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa nagy kiterjedésü, de részint homokos, azonban jó rozst, buzát, dinnyét terem; legelője tágas; erdeje szép, s vadakkal bővölködik. F. u. a Pálffy nemzetség seniorátusa, de benne Lacsny ur is szép inscriptionalis jószágot bir."[9]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott, 1938 és 1944 között újra Magyarország része, ekkor Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye tagja. 1976-ban a községhez csatolták Szőgyént és Hajmást.

Népessége

szerkesztés

1880-ban 2383 lakosából 2047 magyar, 184 szlovák és 38 német anyanyelvű volt.

1890-ben 2471 lakosából 2406 magyar, 36 szlovák, 27 német és 2 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 2372 római katolikus, 94 izraelita és 5 evangélikus felekezetű volt.

1900-ban 2706 lakosából 2640 magyar és 42 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 2709 lakosából 2679 magyar és 16 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 3005 lakosából 2971 magyar és 12 csehszlovák volt.

1930-ban 3309 lakosából 2844 magyar, 355 csehszlovák, 44 zsidó, 3 német, 1 ruszin, 6 állampolgárság nélküli és 56 egyéb nemzetiségű volt.

1941-ben 3515 lakosából 3473 magyar, 13 szlovák és 12 egyéb nemzetiségű volt.

1991-ben 4149 lakosából 3088 magyar és 1002 szlovák volt.

2001-ben 4180 lakosából 2971 magyar és 1164 szlovák volt.

2011-ben 4330 lakosából 2757 magyar, 1468 szlovák, 27 cigány, 15 cseh, 4 morva, 3 német, 2 lengyel, 1 bolgár, 9 egyéb és 44 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 4665 lakosából 2503 (+106) magyar, 1940 (+134) szlovák, 2 (+9) cigány, (+4) ruszin, 51 (+2) egyéb és 169 ismeretlen nemzetiségű volt.[10]

Neves személyek

szerkesztés

Nevezetességei

szerkesztés
  • Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1670-ben épült. Tornya 1718-ban készült. 1756-ban mellékhajóval bővítették. 1958-ban renoválták.
  • A temető mellett emelkedő Kálvária kápolna 1756-ban épült a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére. A keresztút stációi 1900-ban készültek.
  • Az evangélikus templomot 1958-ban a Pálffy-uradalom egykori gazdasági épületéből alakították ki.
  • A Lacsny-kúria 1828-ban épült.
  • A faluban tájház működik, mely a régi népi építkezést mutatja be.
  • Mátyusföldi Fesztivál.
  • Falunapok.

Iskolaügy

szerkesztés
  • Magyar tanítási nyelvű általános iskolájának 130, szlovák iskolájának 270 tanulója van.

Testvérvárosok

szerkesztés

  Jánossomorja – (Magyarország) (2004-től)[11]

  • Borsos Mihály 2020: Mindenkié akarok lenni, hogy Istené legyek - Borsos Mihály plébános írásai I. Naplók, levelek 1922-1945.
  • Szabó János-Borsos Mihály 1999: A nagyfödémesi plébánia múltjából (1812, 1945). Pozsony.
  • Szénássy Árpád-Borovszký László: Nagyfödémes - Látnivalók.
  • Nagyfödémes monográfiája. 2010.
  • Danter Izabella 2002: Die sakralen Kleindenkmäler der Gemeinde Nagyfödémes. Acta Ethnologica Danubiana 4, 49–59.
  • Danter Izabella 1994: A nagyfödémesi tájház. Hírharang 5/3, 17-18.
  • Horváth Katalin 1998: Nádfedés Nagyfödémesen. in: A Pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnázium és Alapiskola Almanachja 1997-1998. Bratislava, 78-82.
  • Koncsol László 2000: Nagyfödémes urbáriumából. Csallóköz-Žitný ostrov 39/51-52, 21.
  • Pichlerová, Magda 1958: Mladohalštatské žiarové pohrebisko vo Veľkých Úľanoch. Archeologické rozhledy X/4, 505-507, 516-519.
  • 1970 A Magyar Tudományos Akadémia Mávészettörténeti Kutató Csoportjának Forráskiadványai VI. Urbaria et Conscriptiones 3. Abara-Zsujta (26-35 fascivulus) - Művészettörténeti Adatok. Budapest, 222-223
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. bociany.sk
  3. Maksay Ferenc-Felhő Ibolya-W. Beretzky Nóra-T. Polonyi Nóra 1959: Urbáriumok - XVI–XVII. század. MOL kiadványai 2 - Forráskiadványok 7, 236-239.
  4. Jedlicska 1910, 481.
  5. Danter Izabella 2010: Nagyfödémes. Senec, 174.
  6. ŠOBA Ivanka pri Nitre, fond Zerdahelyi, kr. 7 korešpondencia Viktora Z., I/ 18 - 1849 Vachó József végrendelete
  7. A cukorrépa-termesztés Magyarországon 1808–1938 Szerk. Szemző Béla. Budapest: Akadémiai. 1979. ISBN 963-05-1912-7. Más forrás szerint már 1828-ban vö. Ľudovít Hallon 2010: História slovenského cukrovarníctva do roku 1938. Listy cukrovarnícke a řepařské 126/7-8, 224-227.
  8. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  9. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  10. ma7.sk
  11. https://www.janossomorja.hu/partnerkapcsolatok/

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyfödémes témájú médiaállományokat.