Nagypapmező

Nagypapmező (Câmpani de Pomezeu), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Nagypapmező (Câmpani de Pomezeu)
Nagypapmező ortodox fatemploma
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Kispapmező
Rang	falu
Községközpont	Kispapmező
Irányítószám	417381
SIRUTA-kód	30498
Népesség
Népesség	381 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	182 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 47′ 45″, k. h. 22° 18′ 44″46.795902, 22.312153
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A Király-erdő alatt, a Vida-patak mellett, Belényestől északra, Papmezővalány északi szomszédjában fekvő település.

Története

Nagypapmező-ről, Papmezőről az első írott adatok a 15. századból, 1492-ből valók. Ekkor említette Papmezeye néven először egy oklevél. A falu azonban már valószínűleg előbb is fennállt, mivel a határában álló romok között még a 18. században is látható volt az 1446-os évszám egy régről fennmaradt torony egyik kövén. A rommaradványok, nagyobb szabású, várszerűen megerősített monostor alakját mutatták, melyekről az volt a feltevés, hogy itt terült el egykor Szent-Benedek községe, melynek megerősített monostorából maradtak fenn ezek a romok.

Az egykor a Thelekdyek birtokában levő várkastélyáról már a 16. századból való oklevelek is megemlékeztek.

1503-ban Thelegdy István új adománylevelet eszközölt ki Papmezőre a királytól.

1648-ban itt temették el Kornis Zsigmondot, I. Rákóczi György egyik kedves emberét is.

1660 -ban Papmező is török kézre jutott.

A 19. század elején Bázel József, a 20. század elején pedig Erdélyi János birtoka volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

„	Papmező-Kimpány, Bihar vármegyében, hegyes vidéken, 505 óhitü lakossal, anyatemplommal. Van itt 384 hold urbéri szántó, 128 hhold rét., 120 hold legelő; majorság 200 hold az erdőt is beleértve. Birja gróf Porcia Otto.	”

1910-ben 765 lakosából 15 magyar, 10 német, 740 román volt. Ebből 740 görögkeleti ortodox, 11 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görög keleti temploma – 1899-ben épült.

Források

• Fényes Elek: Bihar vármegye
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.