Nyágó (szlovákul: Ňagov, ukránul: Nyahiv) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Nyágó (Ňagov)
Ňagov (kostol) 1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Rang község
Első írásos említés 1558
Polgármester Sergej Smetanka
Irányítószám 068 01
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám ML
Népesség
Teljes népesség420 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság355 m
Terület9,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyágó (Szlovákia)
Nyágó
Nyágó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 15′ 00″, k. h. 21° 56′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 00″, k. h. 21° 56′ 00″
Nyágó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyágó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Mezőlaborctól 2 km-re keletre, a Laborc felső folyásának keleti oldalán fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1557-ben „Nyago” néven említik először, amikor 6 és fél porta után adózott. A homonnai uradalom része volt. A 18. századtól a Soós és más családok birtoka. 1715-ben malom, 16 lakatlan és 24 lakott ház állt a községben. 1787-ben 62 házában 396 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NYAGO. Orosz falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Csabalóczhoz fél, Laborczhoz is fél órányira, határja két nyomásbéli, hegyes, agyagos, zabot, tatárkát, kölest, és árpát, tavasz búzát is terem, bikfa erdeje van, piatzok Homonnán, és Sztropkón 6 órányira.[2]

1828-ban 48 háza és 377 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nyagó, orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fil. 4 rom., 270 g. kath., 12 zsidó lak., 707 h. szántóföldekkel. F. u. Szirmay, Sós, Orosz.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Nyágó, a gácsi határszélen fekszik. Ruthén kisközség 68 házzal és 395 gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a Szirmay, Orosz és Soós családok voltak földesurai. Most XXIV. Reuss herczegnek van itt nagyobb birtoka. A község gör. kath. temploma 1800-ban épült.[4]

A 20. században a Reuss család birtoka. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 438, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 431 lakosából 356 ruszin és 67 szlovák volt.

2011-ben 436 lakosából 245 ruszin és 157 szlovák.

NevezetességeiSzerkesztés

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség