Odúsor

Az Odúsor az egyik olyan, barlangméretnél kisebb természetes üregcsoport, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Pilis hegységben, az Oszolyon található. Turista útikalauzokban is be van mutatva.

Odúsor
Az Oszolyon található, Odúsor nevű üregcsoport
Ország	Magyarország
Település	Csobánka
Földrajzi táj	Pilis hegység
Típus	valószínűleg hévizes eredetű, természetes üregek
Barlangkataszteri szám	4820-18
Elhelyezkedése
Odúsor Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 46″, k. h. 18° 58′ 22″47.646155555556, 18.97265
A Wikimédia Commons tartalmaz Odúsor témájú médiaállományokat.

Leírás

Csobánka külterületén, Margit-ligeten, az Oszoly egyik sziklafalában, közismert sziklamászóhelyen helyezkedik el az üregcsoport. Az Odúsortól 3 m-re K-re van a Zsó-barlang bejárata. Távolról látható, sziklamászók által gyakran járt útvonal. Ferde repedés mentén keletkezett üregsor. Alján barlangszerű fülke van, majd felfelé több kisebb-nagyobb bemélyedés figyelhető meg. Felső triász tömött fehér vastagpados dachsteini mészkőben valószínűleg hévíz hatására jött létre. Nincs benne üledékes kitöltés. A befoglaló kőzet repedéseiben kalcit fordul elő. Az üregek szárazak, ha esik az eső, akkor víz csorog le a falakon. Az odúcsoport felső része kötéltechnikai eszközök alkalmazásával érhető el.

1974-ben volt először Odúsornak nevezve az üregcsoport az irodalmában. Előfordul irodalmában Odusor (Kordos 1971), Oszolyi-odusor (Kordos 1975), Oszolyi odusor (Bertalan 1976), Oszolyi-Odusor (Kordos 1975), Oszolyi-odúsor (Dely, Mezei 1974) és oszolyi Odúsor (Kordos 1984) neveken is.

Kutatástörténet

Az 1967-ben napvilágot látott Pilis útikalauz című könyvben az jelent meg, hogy az Oszoly Csobánkára néző Ny-i oldalán, az erdővel körülvett mészkősziklák között több jelentéktelen üreg található. Az 1969. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban publikált közlemény szerint 1969 augusztusában a Szpeleológia Barlangkutató Csoport a Kevélyekben szervezett tábor során fix pontokat helyezett el az Oszoly és az Oszoly-oldal 8 kisebb-nagyobb üregében.

1969-ben Kordos László és Wehovszky Erzsébet mérték fel fix pontokkal, bányászkompasszal és a felmérés alapján Kordos László rajzolta, valamint szerkesztette meg alaprajzi térképét és hosszmetszet térképét keresztmetszettel, amelyek 1:100 méretarányban készültek. A felmérés szerint 4,6 m hosszú és 13 m mély. Ebben az évben Kordos László készített színes diát, amelyen az Odúsor látható.

1970. február 22-én, 1970. március 22-én és 1970. április 26-án Assmann-féle aspirációs pszichrométerrel Kordos László, valamint Welker P. végeztek klimatológiai méréseket a felszínen és az alsó odúban. A Szpeleológia Barlangkutató Csoport 1970. évi jelentésében részletes leírás található az üregekről. A jelentésben az olvasható, hogy a Zsó-barlangtól É-ra kb. 3 m-re található. A jelentés mellékletébe bekerültek az 1969-es térképek.

Az 1974-ben megjelent Pilis útikalauz című könyvben, a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjainak jegyzékében (19–20. old.) meg van említve, hogy a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjai között vannak az Oszoly barlangjai és az Oszolyi-odúsor. A Pilis hegység barlangjait leíró rész szerint a Csobánka felett emelkedő Oszoly sziklái között másféltucat kis barlang van. Ezeket a Szpeleológia Barlangkutató Csoport térképezte fel és kutatta át rendszeresen. E kis barlangok többsége nem nagyon látványos, de meg kell említeni őket, mert a turisták, különösen a sziklamászók által rendszeresen felkeresett Oszoly sziklafalaiban, valamint azok közelében némelyikük kitűnő bivakolási lehetőséget nyújt. Az Oszoly letörésének sziklafalában a sziklamászók által jól ismert Odúsor kis üregei sorakoznak. Az Odúsortól 3 m-re, a Kis-áthajlás alatt van egy 12 m hosszú barlang.

Az Odúsor legnagyobb ürege

Az 1975. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett az 1970. évi jelentés Odúsorra vonatkozó része a jelentésben lévő térképekkel együtt. A tanulmány szerint 20 m hosszú és 13 m mély az Odúsor. A kiadványban van egy helyszínrajz, amelyen a Csúcs-hegy és az Oszoly barlangjainak földrajzi elhelyezkedése látható. A rajzon megfigyelhető az Oszolyi-odusor földrajzi elhelyezkedése.

A Bertalan Károly által írt és 1976-ban befejezett kéziratban az olvasható, hogy a Pilis hegységben, a Kevély-csoportban, Pomázon helyezkedik el az Oszolyi odusor. Az oszolyi Kis-áthajlástól (sziklamászó hely) É-ra 3 m-re helyezkedik el. 4,6 m hosszú és 13 m magas. Mászóiskolaként használható. Meredek sziklafalon egymás felett lévő üregek, amelyek közül csak a legalsó barlangi méretű. A kézirat barlangra vonatkozó része 3 irodalmi mű alapján lett írva. Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy az Odusornak 4820/18. a barlangkataszteri száma. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Pilis hegység barlangjai között az üregcsoport oszolyi Odúsor néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen az üregcsoport földrajzi elhelyezkedése.

1990-ben Kárpát József rajzolt egy áttekintő térképet, amelyen megfigyelhető az oszolyi sziklamászó-iskola barlangjainak földrajzi elhelyezkedése. A térképen nincs az Odúsor feltüntetve. Az 1991-ben megjelent útikalauzban meg van ismételve az 1974-es útikalauzban lévő Odúsor leírás és az Oszoly barlangjainak általános ismertetése. A Kárpát József által írt 1991-es összeállításban nincs benne. Az 1996. évi barlangnap túrakalauzában meg van ismételve az 1991-ben kiadott útikalauzban lévő barlangismertetés és az Oszoly barlangjainak általános ismertetése.

1997. június 6-án Kárpát József 1990-es oszolyi áttekintő térképe alapján Kraus Sándor rajzolt helyszínrajzot, amelyen az oszolyi sziklacsoportok D-i részén lévő barlangok földrajzi elhelyezkedése van ábrázolva. A rajzon megfigyelhető az Odúsor földrajzi helyzete. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy az 1997 előtt is ismert Oszolyi-odúsornak volt már térképe 1997 előtt. A jelentésbe bekerült az 1997-es helyszínrajz. A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben meg van említve, hogy az Oszoly erdejében elszórtan sziklatömbök és kis barlangnyílások váltogatják egymást.

Irodalom

• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Dely Károly – Mezei Iván: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1974. 20., 26. old. (A Pilis-hegység barlangjai című fejezetet, a 19–37. oldalakat Dénes György írta.)
• Kárpát József: A Pilis-hegység területén levő barlangok jegyzéke. Kézirat. 1991. október. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Nem szerepel benne az üregsor.)
• Kordos László: Jelentés a „Szpeleológia” Barlangkutató Csoport 1970. évi munkájáról. Kézirat. Debrecen, 1971. február 4. 2., 7., 82., 84. old. (Térképmelléklet.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: A Csucs-hegy és az Oszoly barlangjai. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 186., 192., 195., 198. old.
• Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1981. 1–2. félév. 67. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 277., 295. old.
• Kraus Sándor: 1997. évi beszámoló. Kézirat. 20., 21. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Mezei Iván szerk.: Pilis útikalauz. Budapest, 1967. 26. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 22–36. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs benne név szerint említve.)
• Miczek György szerk.: A Pilis és a Visegrádi-hegység. Budapest, Sport, 1991. 33. old. („A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai” című fejezetet, a 26–46. oldalakat Dénes György írta.)
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 92. old. (Nincs benne név szerint említve.)
• Nyerges Miklós: MKBT – XL. Barlangnap, Pilisszentkereszt. Túrakalauz. 1996. 18. old.
• Wehovszky Erzsébet: Barlangkutatóink egy kis csoportja. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 6. füz. 2. old. (Nincs benne név szerint említve.)
• –: Zsó-barlang leírás. Kézirat. Szerzőnév és dátum nélkül. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

• Thirring Gusztáv: Budapest környéke. Budapest, 1900. (Bertalan Károly kézirata szerint említve van benne az üregsor. A könyvet átnézve nem találtam benne az üregsorról információt.)
• Thirring Gusztáv szerk.: A Pilis-Visegrádi hegység részletes kalauza. Budapest, 1929. (Az 1975. évi MKBT Beszámoló szerint említve van benne az üregsor.)

További információ

• Csobánka, Oszoly szikla, Odúsor IV- (YouTube video)