Főmenü megnyitása

Az Olajfák hegye (héber הר הזיתים Har haSetim ; arab جبل الزيتون Jabal az-Zaitun) Jeruzsálem óvárosától keletre húzódó, észak-déli irányú dombvonulat, amelyet a Kidron- (Kedron-) völgy választ el a jeruzsálemi Templom-hegytől.

Olajfák hegye
légi felvétel az Olajfák hegyéről
légi felvétel az Olajfák hegyéről

Magasság826 m
Hely Jeruzsálem
Hegység Júdeai-hegység
Legmagasabb pont 826 m
Elhelyezkedése
Olajfák hegye (Jeruzsálem)
Olajfák hegye
Olajfák hegye
Pozíció Jeruzsálem térképén
é. sz. 31° 46′ 41″, k. h. 35° 14′ 44″Koordináták: é. sz. 31° 46′ 41″, k. h. 35° 14′ 44″
A Wikimédia Commons tartalmaz Olajfák hegye témájú médiaállományokat.

Nevét az olajfa-ligetekről kapta, amely egykor fedte a dombot. A zsidó hit úgy tartja, hogy az utolsó ítélet a hegy alatt, a Jósafát-völgyben (Kidron) kezdődik.[1] A zsidók ezért temetkeztek az Olajfák hegyén és környékén évezredek óta. Ma kiterjedt temető húzódik a déli lejtőjén.[2] Ez egyben a világ legrégibb zsidó temetője. [3]

Az Olajfák hegye annak a hegyvonulatnak a része, amely a Földközi-tenger felől csapadékot hozó felhőket feltartóztatja; idáig ér a régió nedvesebb, nyugati területe, ettől keletre a Júdeai-sivatag fekszik. Egy kis darabon vízválasztó a Földközi-tenger és a Jordán-árok között.

Déli és keleti lejtőjétől Betániába és Jerikóba lehet jutni. Jó kilátás nyílik innen a Jordán völgyének déli részére a Holt-tengerig, és Jeruzsálemre is.

A hegyen több keresztény templom található és kolostor is.

Tartalomjegyzék

Jelentősebb építményekSzerkesztés

  • Mormon Egyetem (Brigham Young University Jerusalem Center). Itt csak külföldi diákok tanulnak, a legtöbben az USA-ból.
  • Auguszta Viktória Kórház (Augusta Victoria Hospital) - a környék arab lakosságának a kórháza a hegy északi részén.
  • Seven Arches Hotel - az amerikai Intercontinental Hotels lánc tulajdonában. Az előtte levő kilátóról lehet gyönyörködni a jeruzsálemi panorámában.
  • A Mennybemenetel temploma (Chapel of the Ascension) (wd). A kereszténység egyik szent helye. A hagyomány alapján Jézus a feltámadása után innen ment fel a mennyországba. Külső falán a lőrések és őrtornyok bizonyítják, hogy a komplexum egykor hadicélt szolgált.
  • Miatyánk-templom (Pater Noster) Ez a karmelita kolostor része, amelyet az Eleona szentélyeként is ismernek. A hagyomány alapján Jézus itt mondta el követőinek a Miatyánkot.
  • Dominus Flevit-templom. A hagyomány alapján ezen a helyen fakadt könnyekre Jézus, amikor meglátta Jeruzsálemet (Luk. 19,41).
  • A Nemzetek Temploma (Church of All Nations) a Gecsemáné-kertben.
  • Huldá prófétanőnek tulajdonított sír. (wd) Az Ószövetségben 2 Kir. 22:14-20-ben és 2. Krón. 34:22-28-ben szerepel.
  • Aggeus, Zakariás és Malakiás próféták sírja a hegység nyugati lejtőjén, a 7 Arches Hotel előtt. (wd)
  • Mária sírja (Tomb of the Virgin Mary) (wd) A hegység lábánál, a keleti keresztények hite szerint Mária, Jézus anyjának temetkezési helye.
  • Olajfák hegye Zsidó Temető (Mount of Olives Jewish Cemetery) (wd). Jeruzsálem legrégebbi és legfontosabb temetője. A temetkezés mintegy 3000 évvel ezelőtt kezdődött itt és ma is folytatódik.

TörténelemSzerkesztés

A terület ősidőktől fogva az imádság helye. Az Ószövetségségben többször is olvashatunk róla. Amikor Dávid király Absolon elől menekül, megáll a hegy tetején, ahol "Istent imádják".[4] Az öregedő Salamon király pogány feleségeinek itt építtet szentélyeket.[5]

Ezékiel próféta erről a hegyről beszél, Zakariás pedig ide helyezi az Úr végső megjelenését, amikor majd harcba száll a nemzetekkel.[6]

A rabbinista hagyományban is fontos szerepe volt a hegynek: innen adták hírül fényjelekkel az újhold kezdetét. [7]

Az Újszövetség tizenkétszer említi a hegyet Jézussal kapcsolatban, földi életének utolsó eseményeihez kapcsolva. Rajta keresztül vonult be Jeruzsálembe.[8] Itt éjszakázott és gyakran tartózkodott itt.[9] Máté evangéliuma alapján itt tartja végidőről szóló beszédét.[10] Az utolsó vacsora után is a tanítványokkal a hegyre ment, a Gecsemáné-majorba, ott imádkozott és ott árulta el Júdás.[11]

Az apostolok cselekedetei könyv a hegyet Jézus felmagasztalása helyének mondja,[12] mely alapján feltehető, hogy itt volt a mennybemenetelének színhelye.

A 4. századtól kezdve sok keresztény szerzetesként vonult ide vissza és választotta a helyet az imádság helyének. Theodosus zarándok 530 körül már huszonnégy szentélyről tudott az Olajfák hegyén, amelyek egyes szerzetesrendekhez tartozhattak. A 6. század végén a piacenzai zarándok "szerzetesek és szerzetesnők sokaságáról" beszél. Az írott emlékeket megerősítik az archeológiai leletek is: mozaikok, oszlopok, templomok maradványai kerültek elő. [7]

A perzsák 614-ben lerombolták a szent helyeket és nem kímélték a lakosságot sem. A korabeli emlékek 400 szerzetes halálát említik. A szerzetesség azonban nem tört meg: Nagy Károly idejében (9. sz. eleje) bencések telepedtek le itt. Ebben az időben voltak a hegyen örmény kolostorok is. [7]

A muszlim korban – főleg Hakim kalifa idején – eléggé megcsappant a szerzetesek száma. A keresztesek idejében azonban újra felvirágzott az itteni szerzetesi élet, de nem tartott sokáig. Szaladin egyiptomi szultán 1187-ben elfoglalta Jeruzsálemet és az Olajfák hegyét muszlim családoknak adta. A Mennybemenetel temploma mecset lett, a két kolostor pedig elpusztult. [7]

A 19. században egy hölgy igyekezett újra az imádság helyévé tenni a hegyet: Aurelia Bossi, a francia la Tour d'Auvergne nemesi dinasztia hercegnője. Az ősi Eleona helyén karmelita kolostort alapított. Nemsokára más közösségek is követték a példáját: a Miasszonyunk bencései a kármeltől délre (1896), a bencések a Botrány hegyén (1899), az orosz szerzetesek "Ábrahám házában" (1907), a ferencesek Betfagéban (1883), a Dominus Flevitban (1981), és más közösségek is Betfagé és Betánia között. [7]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Jóel 3-4. rész
  2. Mount of Olives Jewish Cemetery בית הקברות היהודי בהר הזיתים
  3. Komjáthy Aladárné: A Szentföldön jártunk
  4. 2. Sám. 15, 30-32
  5. 1Kir 11,7; 2Kir 23,13
  6. Zak 14, 3-4
  7. a b c d e Gyürki László: A Biblia földjén
  8. Mk 11,1-11
  9. Lk 21,33 Lk 22,39
  10. Mt 24,3
  11. Mk 14, 26-42 Ján 18,1
  12. Ap Csel 1,11-12

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mount of Olives című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés

  • Stuttgarti bibliai kislexikon, 1974
  • Komjáthy Aladárné: A Szentföldön jártunk, 1985
  • Gyürki László: A Biblia földjén, 1990