Orix-szövőmadár
Az orix-szövőmadár vagy oryx-szövőmadár (Euplectes orix) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a szövőmadárfélék (Ploceidae) családjához tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Nászruhás hím
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Euplectes orix (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Orix-szövőmadár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Orix-szövőmadár témájú médiaállományokat és Orix-szövőmadár témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az Emberiza nembe Emberiza orix néven.[3]
Alfajai
szerkesztés- Euplectes orix nigrifrons (Bohm, 1884) - a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti része, Uganda, Ruanda, Burundi, Kenya délnyugati része, Tanzánia és Mozambik középső része
- Euplectes orix sundevalli (Bonaparte, 1850) - Zimbabwe, Mozambik déli része és a Dél-afrikai Köztársaság északkeleti része
- Euplectes orix orix (Linnaeus, 1758) - Angola, Zambia nyugati része, a Kongói Demokratikus Köztársaság déli része, valamint Namíbia északi része és Botswana északi része
- Euplectes orix turgidus (Clancey, 1958) - Namíbia déli része és a Dél-afrikai Köztársaság déli része [2]
Előfordulása
szerkesztésAfrika déli részén szinte mindenütt megtalálhatóak kolóniái. Előfordul Botswana, Namíbia, a Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe és Mozambik szinte teljes területén, kivéve Namíbia északi részének és Botswana középső területeinek sivatagos területeit és egy keskeny sávot amely végighúzódik Zimbabwe nyugati részén és a dél-afrikai Transvaal északi területein.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi száraz erdők, szavannák és cserjések, valamint másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 13 centiméter, testtömege 17-30 gramm.[5] a tojók valamivel kisebbek, mint a hímek. A fajnál nagyon kifejezett ivari dimorfizmus figyelhető meg. A tojók és a fiatal madarak tollazata fakó barnás-homokszínű, nagyon hasonlítanak egy nőstény házi verébre. Nászidőszakon kívül a hímek tollazata is hasonló. Ezzel szemben a hímek a nászidőszak során a szövőmadárfélék között is kifejezetten színes madárnak számítanak. Tollazatuk ilyenkor fejük hátsó felén, hátukon és farukon fénylő vörös színűvé válik. Az arcuk és hasuk viszont egészen sötét fekete színű lesz a szaporodási időszakban. Szárnyuk és farkuk színe azonban ilyenkor is az egész évben megszokott fakóbarnás színű marad. Mindkét ivar csőre rövid, kúpos, alkalmas magvak kicsippentésére és feltörésére.
_(1).jpg) |
 |
Életmódja
szerkesztésA faj a költési időszakon kívül nagy csapatokban él. Tápláléka vadon élő fűfélék és termesztett gabonafélék magvai.
A fiókanevelési időszakban viszonylag sok rovart is fog, hogy a fiókák nagy fehérjeigényét fedezni tudja.
Szaporodása
szerkesztésAz ivarérettséget egyéves korban éri el. A kifejlett hímek miután nászruhát öltöttek elejtik násztáncukat, hogy elcsábíthassák a tojókat. Valamely magas, nyílt helyre, többnyire egy-egy magasabb nádszál végére kiülnek és onnan hallatják párhívó hangjukat. Amikor feltűnik egy tojó a közelben egészen izgatottak lesznek, tollaikat felmeresztik és így ugrálnak a nádszálak között.
A költési időszak időpontja az esős évszak függvényében változik. A fészek fűből szőtt kerek építmény. A hímek fészküket a magas fű közé, a nádasba építik, de mezőgazdasági területen előfordul, hogy kukoricatáblában vagy cukornádültetvényen is fészkel. A fészkek bejárata oldalról nyílik. A fészekalj 3-4 tojásból áll. Ezeken a tojó 11-14 napig kotlik. A tojások lerakása után a hím elhagyja a tojót és új fészket épít, hogy újabb tojót tudjon elcsábítani. A költés és később a fiókák felnevelése a tojó feladata. A fiatal madarak a kelés után 2 héttel repülnek ki.
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésAz elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. július 27.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
- Eur-lex.europa.eu - magyar neve
- C. Barlow, T. Wacher & T. Disley: A field guide to birds of the Gambia and Senegal. Pica, Robertsbridge 1997. ISBN 1-873403-32-1
- T. Barlow & W. Wisniewski: Südliches Afrika. Kosmos, Stuttgart 1998. ISBN 3-440-07665-2
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Oryxweber című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
