Pécsi József (politikus)
Pécsi József (Gecse, 1899. július 28. – Gönyű, 1952. február 14.) gazdálkodó, a Független Kisgazdapárt és a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője.
Pécsi József | |
Született | 1899. július 28. Gecse |
Elhunyt | 1952. február 14. (52 évesen) Gönyű |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | politikus |
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1949) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésIfjúkora és közszereplővé válása
szerkesztésA gazdálkodó Pécsi József és Pingitzer Julianna gyermeke. Római katolikus vallásban nevelkedett. Az elemi iskola után mezőgazdasági szakiskolát végzett. Behívták katonaszolgálatra az első világháborúba az olasz frontra. A háborúból hazatérve gazdálkodni kezdett. A saját birtokon túl bérleményeket is művelt. 1931-ig gazdálkodott szülőfalujában, Gecsén, ekkor Gönyűre költözött. 1935-ben Győrszentivánra települt, majd 1941-ben visszatért Gönyűre. Határozott kiállással védte és képviselte érdekeit. Attól sem riadt vissza, hogy perbe szálljon egy bankkal, vagy aláírásgyűjtést kezdeményezzen a helyi premontrei rend tulajdonában álló 1000 holdas birtok bérleményekben történő felparcellázásáért. Aktív közéleti szerepvállalásából fakadóan tagja lett a gönyűi képviselő-testületnek, részt vett a falusi olvasó kör és a tűzoltó-egyesület tevékenységében. Tagja volt a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületének, a Magyar Parasztszövetségnek pedig egyidőben a vármegyei elnöke lett. A zsidó törvények miatt egy 40 holdas birtok zárgondnokává nevezték ki. A magyarországi vidéki zsidóság gettósítása és deportálása idején élelmet juttatott a Gönyűnél uszályra rakott zsidóknak.
Politikai pályája
szerkesztésBár aktív közéleti tevékenységet vállalt és folytatott, a pártpolitikába csak a második világháború után kapcsolódott be. Falujában elnöke lett a nemzeti bizottságnak és a földigénylő bizottságnak. Belépett a Független Kisgazdapártba, és tagja lett a vármegyei választmánynak. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választáson a párt Győr-Moson és Sopron vármegyei listáján bekerült a nemzetgyűlésbe. A párt paraszti centrumához tartozott. Bár volt olyan baloldali politikus, akivel együtt tudott működni (köztük Ortutay Gyulával) a baloldalra sodródást és a kommunisták politizálását kritizálta. 1947-ben még a választások előtt kilépett a pártból és csatlakozott a Demokrata Néppárthoz (Barankovics Istvánt, a párt vezetőjét személyesen is ismerte). Döntése azért is volt fontos, mert a megyei parasztság is követte pártváltását. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon ismét képviselővé választották. A DNP frakciójának egyik alelnöke lett.
A diktatúra idején
szerkesztésMandátumának lejárta után elzárkózott a politikától és visszavonult gazdálkodni a birtokára. Hamarosan kulákká nyilvánították, és földjét a helyi téesz betagosította. A birtokát és paraszti identitását ért sokk és a sorozatos zaklatások miatt megrendült egészségi állapota.[1] 1952-ben hunyt el betegség miatt.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A kuláksorsról Hantó Zsuzsa: Kulákok, kitelepítések című, a Rubiconban megjelent tanulmányban olvashat többet.. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
További információk
szerkesztés- Az Országgyűlés almanachja 1947-1949, 317. o.
- Pécsi József szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány Archiválva 2016. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Gönczöl Lászlóné: A csizmás képviselő. Pécsi József élete, nemzetgyűlési és országgyűlési képviselői tevékenysége (1945–1949) korabeli dokumentumok alapján; Barankovics István Alapítvány–Gondolat, Bp., 2021 (75 éves a Kereszténydemokrata Néppárt)