Púrana Kasszapa
Indiai filozófus
Púrana Kasszapa indiai aszkéta tanító volt az i.e. 5-4. században. Vardhamána és a történelmi Buddha kortársa volt.
| A 6 sramana világnézete a páli kánonban (a Samannaphala-szutta alapján1) | |
| Kérdés: "Lehetséges rámutatni a szerzetesi élet gyümölcseire, amely itt és most látható?"1 | |
| sramana | világnézet (ditthi) |
| Púrana Kasszapa |
Erkölcstelenség: tagad minden jutalmat vagy büntetést a jó és a rossz cselekedetekért. |
| Makkhali Goszála |
Fatalizmus: nincs hatalmunk; a szenvedés előre meg van írva. |
| Adzsita Keszakambalí |
Materializmus: halálkor minden megszűnik. |
| Pakudha Kaccsájana |
Eternalizmus: Az anyag, az öröm, a fájdalom és a lélek végtelen és egymáshoz semmi közük. |
| Nigantha Nátaputta |
Önmegtartóztatás: ruházd fel magad, tisztítsd meg magad és vond be magad minden gonoszság elkerülésével.2 |
| Szanydzsaja Belatthaputta |
Agnoszticizmus: "Nem hiszem. Én nem úgy gondolom vagy máshogy. Nem gondolom, hogy nem vagy nem nem." Az ítélkezés felfüggesztése. |
| Jegyzetek: | 1. DN 2 (Thanissaro, 1997; Walshe, 1995, pp. 91-109). 2. DN-a (Ñāṇamoli & Bodhi, 1995, 1258-59. o., n. 585). |
Púrana a "nem cselekvés" (páli, szanszkrit: akirijaváda) tanát hirdette, amely szerint a test a lélektől, az érdemtől és a büntetéstől függetlenül cselekszik.[1] A páli kánonban Púranát (Makkhali Goszálával aszkétával együtt) ahetuvadin-nak tekintik (az érdemből származó) „okozatiság tagadója”.[2]
Púrana világnézetével kapcsolatban a Samannaphala-szutta (DN 2) a következő példát hozza fel. Eszerint Púrana azt mondta:
- "...[A]mikor valaki cselekszik vagy másokat cselekvésre késztet, csonkít vagy másokat csonkításra bír, kínoz vagy mások által kínoztat, szomorúságot okoz vagy másokat rávesz, hogy szomorúságot okozzanak, megfélemlít vagy másokat vesz rá, hogy megfélemlítsenek, gyilkol vagy másokat gyilkolásra késztet, lop, betör, vagyont tulajdonít el, csempészik, csapdát állít fel, házasságtörést követ el, hazudik, akkor sem követ el gonoszságot. Ha egy pengeéles lemezzel a Föld összes élőlényét egy húshegybe kaszabolná, nem származna abból a cselekedetből bűn. Még ha valaki végig sétálna a Gangesz jobb partján gyilkolászva és másokat gyilkolásra késztetve, másokat megcsonkítva vagy rábírva, hogy csonkítsanak, kínozzanak, akkor sem származna bűn a cselekedetéből... Nagylelkűséggel, önfegyelemmel, önmegtartóztatással és igaz beszéddel nem érhető el érdem, nem származik belőle jó.'[3]
Az Anguttara-nikája arról is beszámol, hogy Púrana állítólag mindentudó volt. A Dhammapada szövegmagyarázatában Púrana állítólag öngyilkosságot követett el.[4]
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Bhaskar (1972). Rhys Davids & Stede (1921-25), 215. o., Lásd: "Kiriya" Archiválva 2012. július 7-i dátummal az Archive.is-en az akirijaváda meghatározása: "tagadni az érdem és a büntetés közötti különbséget."
- ↑ Bhaskar (1972). lásd: Rhys Davids & Stede (1921-25), 733. o., "Hetu" Archiválva 2012. július 11-i dátummal az Archive.is-en, az ahetu-vādin fordítása: "denier of a cause."
- ↑ Thanissaro (1997).
- ↑ Bhaskar (1972).
Források
szerkesztés- Bhaskar, Bhagchandra Jain (1972). Jainism in Buddhist Literature. Alok Prakashan: Nagpur. Online http://jainfriends.tripod.com/books/jiblcontents.html.
- Ñāṇamoli, Bhikkhu (ford.) és Bodhi, Bhikkhu (szerk.) (2001). The Middle-Length Discourses of the Buddha: A Translation of the Majjhima Nikāya. Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-072-X.
- Rhys Davids, T.W. & William Stede (eds.) (1921-5). The Pali Text Society's Pali–English Dictionary. Chipstead: Pali Text Society. online változat: http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/pali/.
- Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997). Samaññaphala Sutta: The Fruits of the Contemplative Life (DN 2). online változat: http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/dn/dn.02.0.than.html.
- Walshe, Maurice O'Connell (ford.) (1995). The Long Discourses of the Buddha: A Translation of the Dīgha Nikāya. Somerville: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-103-3.