Főmenü megnyitása

Púrana Kasszapa indiai aszkéta tanító volt az i.e. 5-4. században. Vardhamána és a történelmi Buddha kortársa volt.

A 6 sramana világnézete a páli kánonban
(a Samannaphala-szutta alapján1)
Kérdés: "Lehetséges rámutatni a szerzetesi élet
gyümölcseire, amely itt és most látható?"1
sramana világnézet (ditthi)
Púrana
Kasszapa
Erkölcstelenség: tagad minden jutalmat vagy
büntetést a jó és a rossz cselekedetekért.
Makkhali
Goszála
Fatalizmus: nincs hatalmunk;
a szenvedés előre meg van írva.
Adzsita
Keszakambalí
Materializmus: halálkor minden megszűnik.
Pakudha
Kaccsájana
Eternalizmus: Az anyag, az öröm, a fájdalom és
a lélek végtelen és egymáshoz semmi közük.
Nigantha
Nátaputta
Önmegtartóztatás: ruházd fel magad, tisztítsd meg magad
és vond be magad minden gonoszság elkerülésével.2
Szanydzsaja
Belatthaputta
Agnoszticizmus: "Nem hiszem. Én nem úgy gondolom
vagy máshogy. Nem gondolom, hogy nem vagy nem nem."

Az ítélkezés felfüggesztése.

Jegyzetek: 1. DN 2 (Thanissaro, 1997; Walshe, 1995, pp. 91-109).
2. DN-a (Ñāṇamoli & Bodhi, 1995, 1258-59. o., n. 585).

Púrana a "nem cselekvés" (páli, szanszkrit: akirijaváda) tanát hirdette, amely szerint a test a lélektől, az érdemtől és a büntetéstől függetlenül cselekszik.[1] A páli kánonban Púranát (Makkhali Goszálával aszkétával együtt) ahetuvadin-nak tekintik (az érdemből származó) „okozatiság tagadója”.[2]

Púrana világnézetével kapcsolatban a Samannaphala-szutta (DN 2) a következő példát hozza fel. Eszerint Púrana azt mondta:

"...[A]mikor valaki cselekszik vagy másokat cselekvésre késztet, csonkít vagy másokat csonkításra bír, kínoz vagy mások által kínoztat, szomorúságot okoz vagy másokat rávesz, hogy szomorúságot okozzanak, megfélemlít vagy másokat vesz rá, hogy megfélemlítsenek, gyilkol vagy másokat gyilkolásra késztet, lop, betör, vagyont tulajdonít el, csempészik, csapdát állít fel, házasságtörést követ el, hazudik, akkor sem követ el gonoszságot. Ha egy pengeéles lemezzel a Föld összes élőlényét egy húshegybe kaszabolná, nem származna abból a cselekedetből bűn. Még ha valaki végig sétálna a Gangesz jobb partján gyilkolászva és másokat gyilkolásra késztetve, másokat megcsonkítva vagy rábírva, hogy csonkítsanak, kínozzanak, akkor sem származna bűn a cselekedetéből... Nagylelkűséggel, önfegyelemmel, önmegtartóztatással és igaz beszéddel nem érhető el érdem, nem származik belőle jó.'[3]

Az Anguttara-nikája arról is beszámol, hogy Púrana állítólag mindentudó volt. A Dhammapada szövegmagyarázatában Púrana állítólag öngyilkosságot követett el.[4]

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bhaskar (1972). Rhys Davids & Stede (1921-25), 215. o., Lásd: "Kiriya"[halott link] az akirijaváda meghatározása: "tagadni az érdem és a büntetés közötti különbséget."
  2. Bhaskar (1972). lásd: Rhys Davids & Stede (1921-25), 733. o., "Hetu"[halott link], az ahetu-vādin fordítása: "denier of a cause."
  3. Thanissaro (1997).
  4. Bhaskar (1972).

ForrásokSzerkesztés