P. Szűcs Julianna

(1946-) művészettörténész, újságíró

P Szűcs Julianna (Budapest, 1946. július 26.[3] –) magyar művészettörténész, újságíró.

P. Szűcs Julianna
2002-ben Mánfai György felvétele
2002-ben
Mánfai György felvétele
Született 1946. július 26. (76 éves)[1]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1970)
Kitüntetései
SablonWikidataSegítség

ÉleteSzerkesztés

1964-70 között járt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol magyar-olasz-művészettörténet szakon szerzett diplomát. 1969-től az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportja munkatársa, majd főmunkatársa volt. 1983-ban mint művészettörténész kandidált, az akkor megszerzett CSc fokozat ma a PhD-nek felel meg. 1971-től jelentek meg képzőművészeti kritikái a Népszabadságban, ahol 1990-től képzőművészeti rovatvezető lett.[4] 1990-ban indult az országgyűlési választáson – a Magyar Szocialista Párt országos listáján a 37. volt, de a parlamentbe nem jutott be.[5] 1991 és 1995 között a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán művészetszociológiát oktatott, majd 1996-tól 2009-ig a Pécsi Tudományegyetem (2000 előtt: Janus Pannonius Tudományegyetem) különböző karain tanított, 2002 óta professor emeritaként.[6]

Több szakmai és kultúrpolitikai bizottság, grémium tagja: a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, illetve a Nemzeti Kulturális Alap képzőművészeti kuratóriumának tagja, 2004-től Budapest Főváros Önkormányzata kulturális bizottságának külsős, illetve a Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának kiállítását előkészítő bizottságnak tagja.[6]

A Mozgó VilágSzerkesztés

P. Szűcs 1984-től – több mint 30 éve – a Mozgó Világ főszerkesztője. A lap korábbi főszerkesztőjét – Kulin Ferencet – a lap bátor cikkei és a körülötte kialakuló fiatal értelmiségi körtől való félelmükben 1983-ban a kultúrpolitika akkori vezetői leváltották. A „kívülről jött” P. Szűcs Juliannával a lap szerkesztői nem kívántak együttműködni, amit írásban jeleztek a kiadónak. Az 1980-as években kialakult konfliktushelyzetben egyfajta ellenállási mozgalom alakult ki a lap régi szerkesztősége mellett. A lap elvétele (vagyis a régi szerkesztőség eltávolítása) ellen egyetemisták tiltakoztak, és bár a mozgalom ugyan nem érte el célját, mégis jelentős visszhangja lett a végül az ELTE egyetemi épületének rendőrségi lezárásával járó aláírásgyűjtési akciónak.[7] A rendszerváltást követően Kis János filozófus felhívására egyfajta sajtópolémia kezdődött, hogy – úgymond – a jelenlegi szerkesztőség tisztázza viszonyát a régi szerkesztőséggel.[8][9] Bár P. Szűcsöt, és az akkor felálló új szerkesztőség tagjait sok vád és fenyegetés érte – sőt, értelmiségi bojkottra is sor került[10] – utóbb többen elismerték, hogy a lapnak szerepe volt a sajtószabadságért vívott küzdelemben,[11] és P. Szűcsék később ugyanúgy konfliktusba kerültek az ideológiai terület irányítóival, mint elődeik.[12] Utóbb a lap jelentős társadalmi-művészeti folyóirattá nőtte ki magát.

PublikációiSzerkesztés

KönyvekSzerkesztés

  • Nagytotál. Magyar összképek a múzeumban, a tárlaton és a nyilvános térben 2009 és 2018 között; Balassi, Bp., 2019
  • Eck Imre; szerk. P. Szűcs Julianna, Bachmann Erzsébet; Alexandra, Pécs, 2012
  • Kicsomagolás. Példák a világba vetett művészet eseteire; Jószöveg Műhely, Bp., 2008
  • A lepel alatt. Írások a művészet és a tekintélyelvű társadalom kapcsolatáról; Helikon, Bp., 2001 (Helikon universitas. Művészettörténet)
  • A rosszközérzet stílusa; Savaria University Press, Szombathely, 1994 (Átiratok)
  • Az idézőjel csapdája. Tanulmányok a két világháború közötti hivatalos művészetről; Magvető, Bp., 1989 (Gyorsuló idő)
  • A római iskola; Corvina, Bp., 1987
  • Művészettörténés – Kritikák és publicisztikai írások, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1985
  • Római iskola I-II, Esztergom, 1983-1984 (Keresztény Múzeum)
  • Szőnyi István – Corvina Könyvkiadó Budapest, 1978
  • Giorgio Morandi, Budapest, 1974

A Magyar Tudományos Művek Tára több mint 300 cikkét tartja számon adatbázisában.[13]

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://resolver.pim.hu/auth/PIM96800
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 30.)
  3. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  4. Hermann Péter: Ki kicsoda 2002. Budapest: Enciklopédia Kiadó. 2001. 1448. o.  
  5. Pártok országos választási listája. Magyar Nemzet, LIII. évf. 52. sz. (1990. márc. 2.) 6. o.
  6. a b P. Szűcs Julianna Prof. Dr. szakmai önéletrajza. Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar (2009)
  7. Lőrinc László: „Magunkénak érezzük a lapot”. Tényleg?! (2013. okt. 28.) (Hozzáférés: 2019. jan. 23.)
  8. P. Szűcs Julianna: Tisztelt Igazolóbizottság! Mozgó Világ, XVI. évf. 4. sz. (1990) 53. o.
  9. Murányi Gábor: Nyughatatlan igazságok. Magyar Nemzet, LIII. évf. 129. sz. (1990. jún. 4.) 6. o.
  10. Schmidt Mária: Az "antiszemitizmus elleni harc" szerepe a rendszerváltozás éveiben. Origo/Komment (2012. aug. 29.) (Hozzáférés: 2019. jan. 23.)http://www.komment.hu/tartalom/20120829-schmidt-maria-az-antiszemitizmus-elleni-harc-szerepe-a-rendszervaltozas-eveiben.html Archiválva 2019. január 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
  11. Báron György: Szép Új Mozgó Világ. Magyar Narancs (1996. aug. 15.) (Hozzáférés: 2019. jan. 22.)
  12. Hegedűs István: Koncentrált támadás a párt politikája ellen. Beszélő (1999) (Hozzáférés: 2019. jan. 25.)
  13. https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10016179
  14. Szűcs Julianna, P. Artportal
  15. Átadták az Állami és a Kossuth-díjakat. Magyar Nemzet, XLVI. évf. 78. sz. (1983. ápr. 2.) 3. o.
  16. Budapest portál | Fővárosi elismerő díjak a a Főváros napja alkalmából (hu-HU nyelven). budapest.hu. (Hozzáférés: 2020. november 18.)