Padányi Gulyás Jenő
Padányi Gulyás Jenő (1945 után Eugene Padanyi-Gulyas; Técső, 1900. május 21. – Billings, Montana, Amerikai Egyesült Államok, 1982. november 8.) építészmérnök, politikus, néprajzi gyűjtő, plakáttervező. A magyarországi építészek 1930-as évekbeli népi mozgalmának vezető alakja. 1945-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt és alkotott.
Padányi Gulyás Jenő | |
Született | 1900. május 21. Técső |
Elhunyt | 1982. november 8. (82 évesen) Billings, Montana, Amerikai Egyesült Államok |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | építészmérnök, politikus, néprajzi gyűjtő, plakáttervező |
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1940. július 4. – 1944) |
Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1923) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Padányi Gulyás Jenő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésKözépiskolai tanulmányait a máramarosszigeti református főgimnáziumban végezte el. Katonai szolgálatát letöltve beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol mérnöki oklevelét 1923-ban szerezte meg. Komoly építészmérnöki megbízásokat az 1920-as évek második felétől kapott. A Magyar Mérnöki Kamara alelnöke, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet szakosztályi elnöke lett, 1941–1944 között pedig ő szerkesztette az Építészet című szaklapot.
Az 1930-as évek első felétől politikailag egyre jobbra tolódott, előbb Gömbös Gyula, majd Imrédy Béla közvetlen tanácsadói köréhez, értelmiségi holdudvarához tartozott. 1940-ben a Magyar Élet Pártja színeiben országgyűlési képviselő lett.[1] 1942. március 12-én az országgyűlés jegyzőjévé nevezték ki,[1] 1944-ben pedig tagja lett a háborút támogató, szélsőjobboldali politikusokat tömörítő Törvényhozók Nemzeti Szövetségének.
1945-ben politikai okokból az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol 1958-ban létrehozta a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségét, s ennek első elnöke is lett. 1963-ban megalapította a Clevelandben megjelenő, Studies for a New Central Europe című társadalomtudományi folyóiratot.
Életműve
szerkesztésPadányi Gulyás a második világháború előtti két évtized jeles építészmérnöke volt. Pályája kezdetén a funkcionalista megoldások híve volt, előszeretettel alkalmazott új anyagokat, főként vasbetont. Az 1930-as évektől az organikus népi-nemzeti építészeti hagyományok felkutatását és alkalmazását állította előtérbe, megszervezte a Magyar Ház Baráti Körét, amelynek élén több néprajzi, népi építészeti gyűjtést szervezett és végzett. Tervezőként rugalmasan alkalmazta a különböző korstílusok jegyeit, modern és népi ihletésű épület(terv)ei mellett nevéhez fűződnek a szecessziós mátészalkai vármegyeháza (ma Városi Művelődési Központ) és a debreceni Piac utcai volt Magyar Általános Hitelbank klasszicizáló épületének (1938) tervei is.
Az általa tervezett jelentősebb budapesti épületek közé tartozik például az angyalföldi református templom (1927–1933), a Hunnia Filmgyár stúdióépülete (1930), a Kelenföldi autóbuszgarázs (1941, Menyhárd Istvánnal közösen) és a Kinizsi utcai református főgimnázium (1943, Tóth Imrével, ma Lónyay utcai Református Gimnázium). Ő tervezte az Alsóörs melletti csere-hegyi kilátót (1935) is. Az Egyesült Államokban családi házakat, moteleket, irodaházakat, középületeket, sportlétesítményeket, templomokat, ipari épületeket tervezett. Több közülük hivatalos elismerésben is részesült, így például Domján József grafikus-fametsző New York állambeli műteremlakása, a Canyon Village-i (WY) öregek otthona, a varjú indiánok Montanai rezervátumában található pryori Chief Plenty Coups Museum indián építészeti hagyományokat idéző épülete (1972).
Több Gulyás néven szignózott plakát tervezése fűződik a nevéhez, ezek legismertebbike a Karinthy Frigyesnek tulajdonított szlogen („– Mondja marha, mért oly bús? – Olcsóbb a hal, mint a hús.”) felhasználásával készült 1937. évi halreklámplakát.
Főbb írásai
szerkesztés- Egészségvédelmi épületek újabb típusai, Budapest, Egészségvédelmi Reformiroda Propaganda Központja, 1928
- Seregszemle: Politikai röpirat, Budapest, Globus ny., 1930
- Szárazvám: Politikai röpirat, Budapest, Globus ny., 1931
- A Fertő-vidék népének építészete, Budapest, Magyar Ház Baráti Köre, 1937
- Nincs megállás, Budapest, Mérnökök ny., 1938
- Hungarian rural architecture, Budapest, 1938
- A népépítészet jelentősége: Adalékok a Felső Dunántúl és Csallóköz népépítészetének megismeréséhez, Budapest, Mérnöki Továbbképző Intézet, 1942
- Az építő egyház, Budapest, 1944
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ (1940. július 2.) „Gépkocsiszerencsétlenség áldozatául esett Vályi Lajos képviselő”. Függetlenség VIII (147), 4. o.
Források
szerkesztés- Padányi Gulyás Jenő, in: Magyar életrajzi lexikon
- Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 403. o. ISBN 963-9257-11-7
- Hámori Péter: Korszerű és népi? Korszerű vagy népi? Viták a magyar falu építészetéről a 20. század első felében, a Századvég honlapján