Főmenü megnyitása

Papháza (1899-ig Papina, szlovákul: Papín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Papháza (Papín)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1330
Polgármester Miroslav Lukáč
Irányítószám 067 33
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség962 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260 m
Terület25,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Papháza (Szlovákia)
Papháza
Papháza
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 22° 03′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 22° 03′ 30″
Papháza weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Homonnától 25 km-re északkeletre, az Udava-patak partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A település 1330 körül keletkezett. 1451-ben említik először, ekkor a homonnai uradalomhoz tartozott. A 18. századtól a Klobusiczky család birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PAPINA. Papin. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Kácsándy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Homonnához két mértföldnyire, Nechval Polyánka, és Zubnához 1/2 órányira; határja trágyázás után meglehetős termékenységű, szénája jó van, legelője elég, fája mind a’ kétféle, eladásra módgya Homonnán, fuvarozással pénzt kereshetnek, van egy kis szőlő hegye is.”[2]

A 19. századtól az Ocskayak birtokában találjuk. A faluban egykor kastély is állt és 1850 körül még a terület igazgatási központja volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Papina, tót falu, Zemplén vmegyében, de 1330-ban már mezőváros volt, ut. p. Homonnához északra 3 mfdnyire: 810 romai, 48 g. kath., 28 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Szántófölde 1819 hold; erdeje, malma van. F. u. Ocskay.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Papháza, azelőtt Papina, de hajdan Papfalva néven is ismeretes volt. Körjegyzőségi székhely. Van 154 háza és 821 tótajkú, róm. kath. vallású lakosa. Saját postája van, távírója Udva, vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott, azután a gróf Klobusitzkyaké, a mult század elején pedig az Ocskayaké lett. A mult század folyamán gyakran változtak az urai és most báró Dániel Gábornak van itt nagyobb birtoka és egy régi úrilaka, melyet az Ocskayak építtettek. A falu róm. katholikus temploma 1756-ban épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 821, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1105 lakosából 1076 szlovák volt.

2011-ben 1010 lakosából 930 szlovák.

NevezetességeiSzerkesztés

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1756-ban épült.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés