Papháza (1899-ig Papina, szlovákul: Papín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Papháza (Papín)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1330
Polgármester Miroslav Lukáč
Irányítószám 067 33
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség962 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260 m
Terület25,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Papháza (Szlovákia)
Papháza
Papháza
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 22° 03′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 22° 03′ 30″
Papháza weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Homonnától 25 km-re északkeletre, az Udava-patak partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A település 1330 körül keletkezett. 1451-ben említik először, ekkor a homonnai uradalomhoz tartozott. A 18. századtól a Klobusiczky család birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PAPINA. Papin. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Kácsándy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Homonnához két mértföldnyire, Nechval Polyánka, és Zubnához 1/2 órányira; határja trágyázás után meglehetős termékenységű, szénája jó van, legelője elég, fája mind a’ kétféle, eladásra módgya Homonnán, fuvarozással pénzt kereshetnek, van egy kis szőlő hegye is.”[2]

A 19. századtól az Ocskayak birtokában találjuk. A faluban egykor kastély is állt és 1850 körül még a terület igazgatási központja volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Papina, tót falu, Zemplén vmegyében, de 1330-ban már mezőváros volt, ut. p. Homonnához északra 3 mfdnyire: 810 romai, 48 g. kath., 28 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Szántófölde 1819 hold; erdeje, malma van. F. u. Ocskay.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Papháza, azelőtt Papina, de hajdan Papfalva néven is ismeretes volt. Körjegyzőségi székhely. Van 154 háza és 821 tótajkú, róm. kath. vallású lakosa. Saját postája van, távírója Udva, vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott, azután a gróf Klobusitzkyaké, a mult század elején pedig az Ocskayaké lett. A mult század folyamán gyakran változtak az urai és most báró Dániel Gábornak van itt nagyobb birtoka és egy régi úrilaka, melyet az Ocskayak építtettek. A falu róm. katholikus temploma 1756-ban épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 821, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1105 lakosából 1076 szlovák volt.

2011-ben 1010 lakosából 930 szlovák.

NevezetességeiSzerkesztés

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1756-ban épült.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés