Parác
Parác (románul: Parța , németül: Paratz falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében, Parác község központja.
| Parác (Parța) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Parác |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 307396 |
| SIRUTA-kód | 158797 |
| Népesség | |
| Népesség | 2351 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 129 (2011) |
| Népsűrűség | 52,72 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 83 m |
| Terület | 44,59 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 37′ 33″, k. h. 21° 08′ 17″45.625833°N 21.138056°EKoordináták: é. sz. 45° 37′ 33″, k. h. 21° 08′ 17″45.625833°N 21.138056°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nevének változásai
szerkesztés1839-ben, 1863-ban, 1880-1910 Parácz, 1863-ban Parcza.
Népessége
szerkesztés- 1900-ban 2813 lakosából 1444 román, 541 német, 521 magyar, 307 egyéb (284 szerb anyanyelvű; 1333 ortodox, 1003 római katolikus, 434 görögkatolikus, 35 református, 8 evangélikus vallású.
- 1992-ben 1420 lakosából 1066 volt román, 150 magyar, 78 német és 126 egyéb (65 szerb), 1069 ortodox, 223 római katolikus, 24 görögkatolikus, 14 református és 90 egyéb vallású.
Története
szerkesztésReiszig Ede így ír a településről Temes vármegye községei című munkájában: „...E tájon feküdt a középkorban Maráz helység, a melyről első ízben az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékekben van említés. 1417-ben már városi kiváltságokat élvezett. Midőn 1456-ban Hunyadi János több más birtokkal együtt V. László királytól adományba kapta, már ismét csak falu volt, sőt 1478-ban puszta s a magvaszakadt Vitéz Péter birtoka, melyet Mátyás király Csáki Mihály királyi udvarnoknak adományozott. A török hódoltság végén lakott hely volt. Az 1717. évi összeírásban már Paraz alakban találjuk, 84 házzal. Az 1761. évi hivatalos térképen kincstári altiszttartóság székhelyeként szerepel. 1821-ben a csanádi káptalan nyerte adományul.”
Az első világháborúig Temes vármegye Központi járásához tartozott. 2004-ig Temesság községhez tartozott.[1]
Közlekedés
szerkesztésA települést érinti a Temesvár–Torontálkeresztes-vasútvonal.
Nevezetességek
szerkesztés- 1851-ben épült szerb görögkeleti temploma a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-B-06269 sorszámon szerepel.[2]
- A görögkeleti román templom 1896-ban, a görögkatolikus 1905-ben, a római katolikus 1909-ben épült.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Legea nr. 84/2004 pentru înfiinţarea unor comune. Monitorul Oficial, 310. sz. (2004. április 7.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
szerkesztés- Maplandia
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
.svg){kind=small}