Perlaki Dávid, Perlaky (Gergelyi, Veszprém megye, 1754. július 19.Nemesdömölk, 1802. március 9.) evangélikus lelkész, egyházi író, evangélikus esperes, pedagógiai szakíró.

Perlaki Dávid
Született 1754. július 19.
Gergelyi
Elhunyt 1802. március 9. (47 évesen)
Nemesdömölk
Nemzetisége magyar
Foglalkozása lelkész,
egyházi író,
esperes,
pedagógiai szakíró

ÉleteSzerkesztés

Gergelyiben született, ahol tanulni is kezdett; azután 1765-től Sopronban, 1770-től Pozsonyban folytatta tanulmányait, melyeknek végeztével 1774-ben Gergelyiben lelkész lett. 1777-ben Göttingenbe ment, honnét 1780-ban a nemeskéri egyház hívta meg papjának. 1783-ban komáromi lelkész s 1786-ban esperes lett és részt vett a pesti zsinaton. 1794 végén Kispécre, 1796-ban Nemesdömölkre ment, ahol a kemenesaljai egyházmegye esperesi tisztét is viselte. Meghalt 1802. március 9-ről 10-ére virradó éjjelen Nemesdömölkön.

Cikkei s költeményei a Mindenes Gyűjteményben (1789-90.), a Hadi történetekben (1791) és a Magyar Hírmondóban (1795.).

MunkáiSzerkesztés

  • Testvéri szeretet oszlopa mellyet néhai Perlaky Gábor úr a Dunán innenső kerületi aug. confess. lévő ekklesiák 15 esztendős superintendense emlékezetére igaz atya fiúi szeretetből emelni kívánt tőle, 1786. Boldog-aszszony havának 29-dik napján tett elválásán holtig bánkódó testvér öttse. Hely n.
  • Az ó- és új-testamentum példás idegen nevezeteinek magyarázatja. Győr, 1788. (Kőrösi M. «Magyar concordantiá»-ja végén és a Prot. Népkönyvtár IV. 1857. 3-47. l. «Bibliai névtár» c.).
  • Felséges II. Leopold római császárnak Magyarország királyává Posonban 1790. eszt. nov. 15. napján lett megkoronáztatására készült ének. (Komárom, 1790.).
  • II. József életének és halálának emlékezete. Két énekben. Uo. 1790.
  • A magyar kereszténységhez egy alkalmas időben mondott szó Pesten a protestánsok gyűlése alkalmával. Pest, 1791.
  • A kisdedeknek első tanúságok, a keresztyén tudományból, mellyet urunk Jészus életének rövid históriájával együtt kiadott. Komárom, 1791.
  • Az evangelika vallás törvényes szabadságának dicsőségesen uralkodó II. Leopold által lett helyre-állításán tapsoló háláadás mellyel a nagy Istennek és jó királyoknak, közönséges hála-adó innepjeiken áldonak a Dunamelléki evangélika gyülekezetek. Uo. 1791.
  • A gyermekeknek jó nevelésekről való rövid oktatás, mellyet a szüléknek és gyermek-tanitók s nevelőknek kedvekért öszve szedegetett. A szegényebb oskolatanítóknak ingyen. Uo. 1791.
  • Gyermekek s ifjaknak imádságos és énekes könyve, mellyet az ő számokra készített. Uo. 1793.
  • Gileadi balsam, mellyet néh. Dománovitzi Zmeskál Lajos urnak 1796. eszt. történt halálán kesergő t. özvegye s hat árváknak enyhítésekre készített és el-temettetése alkalmatosságával tartott halotti prédikácziója után elől-adott. Posony.
  • Nyugodalom határára utazó keresztény. Kit. néh. Szent-Györgyi Ármpruszter Dániel úrnak 1797. eszt. bőjt-elő havának 1-ső napján történt halálakor tartott. Szombathely. (Költemény).
  • Keresztyén törvényes ember kit domokos Ferentz urnak 1798. eszt. történt halála s végső tisztesség-tételekor tartott halott gyászos prédikácziója után le-ábrázolni kívánt. Veszprém, 1798. (Költ.).
  • Keresztyén törvényes embernek a legfelségesbb ítélő-szék előtt lévő ügyének törvényes oltalmazása; mellyet a midőn ... Felső-Kamondi Kamondí Márton ur ... 1799. eszt. mind-szent havának 11. napján ditséretre méltó életét Pápán elvégezvén, ugyan ezen hónak 14-dikén el-temettetnék, a pápai ev. szent-egyházban ... tartatott végső tisztesség-tételkor élő-szóval elmondott. Pozsony, 1800.
  • Karcsai Antal halálára írt versek. Szombathely, 1800.

Gyászverseket írt testvére, Perlaky Gábor püspök (1786), Hrabovszky Sámuel (1796), II. József és Karcsai Antal (1800) halála alkalmából. A XIX. század elején kiadott dunántuli énekeskönyvben 38 éneke van.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Kecskés László: Komárom irodalmi élete. Tatabánya, Komárom Megyei Tanács VB, Hazafias Népfront Honismereti Bizottsága, 1979.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.