Propanol
| Propanol | |||
 Propán-1-ol | |||
| |||
| IUPAC-név | Propán-1-ol | ||
| Más nevek | 1-propanol propil-alkohol n-propanol n-propil-alkohol propanol | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 71-23-8 | ||
| ChemSpider | 1004 | ||
| RTECS szám | UH8225000 | ||
| ATC kód | D08AX03 | ||
| Gyógyszer szabadnév | propanol | ||
| Gyógyszerkönyvi név | Propanolum | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C3H8O | ||
| Moláris tömeg | 60,010 g/mol | ||
| Megjelenés | Színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 0,8035 g/cm³, 20 °C[1] | ||
| Olvadáspont | −126 °C[1] | ||
| Forráspont | 97 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | korlátlanul elegyedik[1] | ||
| Viszkozitás | 1,938 cP 25 °C-on | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Dipólusmomentum | 1,68 D | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Gyúlékony (F) Irritatív (Xi)[2] | ||
| NFPA 704 |  3
1
0
| ||
| R mondatok | R11, R41, R67[2] | ||
| S mondatok | (S2), S7, S16, S24, S26, S39[2] | ||
| Lobbanáspont | 15 °C | ||
| LD50 | 1870 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon alkoholok | Etanol izopropanol 1-Butanol | ||
| Rokon vegyületek | Propionaldehid Propionsav 1-klór-propán propil-acetát | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A propanol vagy pontosabban propán-1-ol, 1-propanol egy szerves vegyület, primer alkohol. Konstitúciós izomerje az izopropanol vagy más néven 2-propanol.
Kémiai tulajdonságai
szerkesztésSzíntelen folyadék, a szaga a hétköznapi alkoholra (etanol) emlékeztető. Vízzel, etanollal és dietil-éterrel korlátlanul elegyedik. Főként oldószerként használják. A propanol gyúlékony vegyület, meggyújtva elég. A lángja alig világít. Az égésének termékei a szén-dioxid és a víz. Oxidációval propionaldehiddé és propionsavvá alakítható. A propionsav a krómsavas oxidációjával nyerhető.
Előállítása
szerkesztésA propanolt etilén, szén-monoxid és hidrogén reakciójával állítják elő. Ez a folyamat úgynevezett hidroformilezés. Ennek során először propionaldehid keletkezik, majd ez redukálódik tovább propil-alkohollá.
A szeszes erjedéskor keletkező úgynevezett kozmás olajok is tartalmaznak propanolt, ezekből is kinyerhető.
Felhasználása
szerkesztésA propanolt főként oldószerként használják. Felhasználható lakkok, festékek, cellulózszármazékok oldására. Emellett fertőtlenítésre is használható. Kiindulási anyag egyes szintéziseknél.
Források
szerkesztés- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
- Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e A propanol vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 22. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ a b c A propanol (ESIS)[halott link]