Rábaőr (korábban Alsó- és Felső-Strázsa, németül: Oberdrosen) Rábaszentmárton településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Rábaőr (Oberdrosen)
Oberdrosen von Südwesten Panorama.jpg
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Rábaszentmárton településrésze
Járás Rábaszentmárton (1971. január 1. – )
Alapítás éve1387
Polgármester Franz Kern (SPÖ)
Irányítószám 8383
Forgalmi rendszám JE
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság270 m
Terület7,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rábaőr (Ausztria)
Rábaőr
Rábaőr
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 53′ 00″, k. h. 16° 06′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 00″, k. h. 16° 06′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábaőr témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Gyanafalvától 7 km-re délre, a magyar határ mellett fekszik.

 
Rábaőri panoráma

TörténeteSzerkesztés

A települést 1387-ben "Strason superior et inferior" alakban említik először. Dobra várának uradalmához tartozott.[1] 1387-ben Luxemburgi Zsigmond Dobra várát az uradalommal együtt a Széchy családnak adományozta. A település már ekkor két részből, Alsó- és Felsőstrázsából állt.

1605-ben a Rába völgyével együtt Bocskai hajdúi dúlták fel. 1607-ben a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka lett. 1699-ben egy fél, tíz negyed és 16 nyolcad portával adózott és 9 zsellér is élt a falvakban. 1720-ban 24 házat számláltak a két településen. 1787-ben 60 házában 279 lakos élt. 1830-ban 47 háza volt 330 lakossal. 1857-be 67 házat és 463 lakost számláltak a két településen.

Vályi András szerint "Alsó, Felső Sztrázsa. Két német falu Vas Várm. földes Ura mind a’ kettőnek Gróf Batthyáni Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Német Sz. Mártonynak szomszédságában, mellynek filiáji; határbéli földgyeik meglehetős termésűek."[2]

Fényes Elek szerint "Alsó és Felső Strázsa, két német falu, Vas vgyében, közel a Rábához, 871 kath. lak. Hegyes, sovány határral, fenyvessel. F. u. Gr. Batthyáni. Ut. p. Radkersburg."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Felső-Strázsa, 81 házzal és 513 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és kevés ág. ev. Postája Rába-Szt.-Márton, távírója Gyanafalva. Földesura a Batthyány-család volt."[4]

1910-ben 486, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték. 1971-ben közigazgatásilag Rábaszentmártonhoz csatolták. 2001-ben 268 lakosa volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szűz Mária-kápolnája 1903-ban épült.
  • Fa haranglába.
  • Hősi emlékmű.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest 1890)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye

Külső hivatkozásokSzerkesztés