Róna-Tas András

magyar nyelvész, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja

Róna-Tas András (Budapest, 1931. december 30. –) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, orientalista, egyetemi tanár, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyar őstörténet, a tibetológia, a turkológia és a mongolisztika területének neves kutatója. Segített megérteni a magyar nyelv és kultúra török elemeit. 1990 és 1992 között a József Attila Tudományegyetem rektora.

Róna-Tas András
Róna-Tas András rektori székfoglaló beszédét adja elő a József Attila Tudományegyetemen
Róna-Tas András rektori székfoglaló beszédét adja elő a József Attila Tudományegyetemen
Született 1931. december 30. (88 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar (1989. október 23. – )
Házastársa Veres Éva (1958–)
Gyermekei két gyermek
Foglalkozása
  • nyelvész
  • történész
  • egyetemi oktató
  • orientalista
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (1950–1955)
Kitüntetései
A József Attila Tudományegyetem rektora
Hivatali idő
1990 1992
Előd Csákány Béla
Utód Csirik János
Tudományos pályafutása
Szakterület
Tudományos fokozat
Szakintézeti tagság
Tudományos publikációk száma 167 (2016. április 7.)[1]
Akadémiai tagság

A Wikimédia Commons tartalmaz Róna-Tas András témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

1950-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a frissen átnevezett Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz–orientalisztika szakán, ahol 1955-ben szerzett bölcsész diplomát. Tanárai Ligeti Lajos, Németh Gyula, Ortutay Gyula és Tálasi István voltak. 1958-ban szerzett egyetemi doktori címet tibetisztikai tárgyú disszertációjával. Melléktárgyai a mongolisztika és az egyetemes néprajz volt.

Diplomájának megszerzése után az Akadémiai Kiadó munkatársaként kezdett el dolgozni, ahol az Enciklopédia szerkesztésében segédkezett. 1956-tól az ELTE Belső-ázsiai Intézetében MTA-segédmunkatársként dolgozott. Eközben 1957 és 1958 között első mongóliai expedíciójában vett részt. 1960-ban az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Központi Katalógusának munkatársa lett, majd 1961-ben osztályvezetőjévé nevezték ki.

1965-ben a Volga-vidéken tesz tanulmányutat, ahol a csuvasok és tatárok között gyűjt nyelvészeti és néprajzi adatokat. 1968-ban a József Attila Tudományegyetemen (JATE, ma: Szegedi Tudományegyetem) tudományos munkatársi megbízást kap. 1973-ban ismét a Volga-vidékre látogatott. 1973-ban megkapta címzetes egyetemi tanári, 1974-ben egyetemi tanári kinevezését és elindítja az ország első egyetemi altajisztikai képzését. 1984-ben az általa alapított önálló altajisztika tanszék vezetője lett.

1990-ben az MTA és a JATE Magyar Őstörténeti Kutatócsoportjának vezetőjévé nevezték ki. Szintén 1990-ben az egyetem rektorává választották. Az egyetemet 1992-ig vezette. 1992 és 1993 között a Magyar Felsőoktatási Egyesületek Szövetsége elnöke volt. 2002-ben professor emeritus lett. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

1964-ben védte meg a tibeti és mongol nyelvészetről szóló nyelvtudományok kandidátusi, 1971-ben az altaji nyelvrokonsággal kapcsolatos akadémiai doktori értekezését. Az Orientalisztikai Bizottság és az MTA Szegedi Területi Bizottság tagja lett. 1990-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben rendes tagjává.

Fontos szerepet vállalt a magyar felsőoktatási akkreditációban. 1992 és 1994 között az Ideiglenes Országos Akkreditációs Bizottság elnöke volt, majd az akkreditációs rendszer megszilárdulásakor az Országos Akkreditációs Bizottság, illetve 2001-ig a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke volt. 2001 és 2004 között a MAB tiszteletbeli elnöke volt, majd megválasztották a MAB általános alelnökévé. 2006-ban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság felülvizsgálati bizottságának élére választották meg.

A Csuvas Nemzeti Akadémia, a törökországi Atatürk Társaság és a Svéd Királyi Humán Tudományok Társaságának külföldi, a helsinki Finnugor Társaság tiszteleti tagja. A Szent István Akadémia is felvette tagjai sorába.

A Bonni Egyetem (1971–1972, 1985–1986) és a Bécsi Egyetem (1982–1983) vendégprofesszora volt. 1982 és 1989 között a Tibeti Tudományok Nemzetközi Társaság elnökeként is dolgozott, 1994-ben pedig megválasztották az Urál-Altaji Társaság alelnökévé, 2006-ban pedig elnökévé. 1996 és 2004 között az Acta Orientalia című tudományos szakfolyóirat főszerkesztője volt.

A Mindentudás Egyeteme népszerű ismeretterjesztő sorozat keretében tartott előadást 2004. március elsején (Nép és nyelv – A magyarság kialakulása).

MunkásságaSzerkesztés

Kutatási területe a tibeti, a mongol és a csuvas nyelv, valamint a magyar őstörténet és magyar nyelv török vonatkozásai.

Jelentős eredményeket ért el a honfoglalás előtti magyar–török kapcsolatok kutatásában, illetve a magyar etnogenezis (etnikai kialakulás) és az államalapítás kérdésében.

Fontosak az orientális dialektológiai (nyelvjárástani) kutatásai is. A tibetológia területén a tibeti nyelvtörténet alapjait, a tibeti dialektusok (nyelvjárások) rendszerét és a modern tibeti nyelv fonémáinak alakulását vizsgálta. A mongolisztika területén a dariganga nyelvjárás, valamint a nomád népek néprajzának kérdéseivel és leírásával foglalkozik. Turkológiai kutatásaiban a csuvas nyelv történetét és forrásait, illetve a török nyelvek területén elfoglalt helyét vizsgálja. Emellett az őstörök nyelvi rekonstrukciót (újjáépítést) kutatja.

Több mint háromszázötven tudományos mű szerzője vagy társszerzője, ebből száznál több publikációja idegen nyelven jelent meg.

CsaládjaSzerkesztés

1958-ban nősült, felesége Veres Éva orvos, neurológus, az orvostudományok kandidátusa. Házasságukból egy fiúgyermek (Róna-Tas Ákos szociológus, University of California, San Diego), illetve egy leánygyermek (Róna-Tas Ágnes orvos, hematológus) született.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

Főbb publikációiSzerkesztés

  • Nomádok nyomában. Etnográfus szemmel Mongóliában; Gondolat, Bp., 1961 (Világjárók)
  • The Dariganga Dialect (1961)
  • Tibeto-Mongolica. The Tibetan loanwords of Monguor and the development of the archaic Tibetan dialects; Akadémiai, Bp., 1966
  • Thar-pa chen-po (1967)
  • Középmongol eredetű jövevényszavak a csuvasban, 1-2.; Szegedi Ny., Szeged, 1972–1974
    • 1. 1972
    • 2. 1974
  • Róna-Tas András–Fodor Sándor: Epigraphica Bulgarica. A volgai bolgártörök feliratok; JATE, Szeged, 1973 (Studia Uralo-Altaica)
  • Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba 1.; szerk. Hajdu Péter, Kristó Gyula, Róna-Tas András; Tankönyvkiadó, Bp., 1976
  • Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba 2.; szerk. Hajdu P., Kristó Gy. Róna-Tas András; Tankönyvkiadó, Bp., 1977
  • Magyar őstörténeti tanulmányok; szerk. Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András; Akadémiai, Bp., 1977
  • Bevezetés a csuvas nyelv ismeretébe; Tankönyvkiadó, Bp., 1978
  • A nyelvrokonság. Kalandozások a történeti nyelvtudományban; Gondolat, Bp., 1978
  • Kutatási módszerek és irányzatok a társadalomtudományokban. Szegedi bölcsészműhely '77; szerk. Róna-Tas András; JATE, Szeged, 1978
  • Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba 3.; szerk. Hajdu Péter, Kristó Gyula, Róna-Tas András; Tankönyvkiadó, Bp., 1980
  • Studies in Chuvash etymology, 1.; szerk. Róna-Tas András; JATE, Szeged, 1982 (Studia Uralo-Altaica)
  • Chuvash studies; szerk. Róna-Tas András; Akadémiai–Harrassowitz, Bp.–Wiesbaden, 1982 (Bibliotheca orientalis Hungarica)
  • A 80-as évek társadalomtudománya: eredmények és perspektívák; szerk. Róna-Tas András; JATE, Szeged, 1983
  • Wiener Vorlesungen zur Sprach- und Kulturgeschichte Tibets; Arbeitskreis für Tibetische und Buddhistische Studien Universität Wien, Wien, 1985 (Wiener Studien zur Tibetologie und Buddhismuskunde)
  • Language and history. Contributions to comparative Altaistics; JATE, Szeged, 1986 (Studia Uralo-Altaica)
  • A csuvas nyelv vázlatos nyelvtana; Tankönyvkiadó, Bp., 1987
  • Mongolisches Lesebuch. Lesestücke in uigur-mongolischer Schrift mit grammatikalischen Bemerkungen; Arbeitskreis für Tibetische und Buddhistische Studien Universität Wien, Wien, 1988 (Wiener Studien zur Tibetologie und Buddhismuskunde)
  • Németh Gyula; Akadémiai, Bp., 1990 (A múlt magyar tudósai)
  • An introduction to Turkology; JATE, Szeged, 1991 (Studia Uralo-Altaica)
  • A kelet-európai pesszimizmus és a magyar felsőoktatás jövője. Rektori székfoglaló a József Attila Tudományegyetemen. 1991. február 14.; JATE, Szeged, 1992 (Rektori székfoglalók)
  • A honfoglalás kori magyarság : akadémiai székfoglaló : 1991. június 10. (1993)[1]
  • Robert Göbl–Róna-Tas András: Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szentmiklós. Eine paläographische Dokumentation; Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien, 1995 (Denkschriften Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philosophisch-historische Klasse)
  • A magyarság korai története. Tanulmányok; JATE, Szeged, 1995 (Magyar őstörténeti könyvtár)
  • A honfoglaló magyar nép. Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe; fotó Hapák József; Balassi, Bp., 1996
  • A honfoglaló magyar nép. Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe; fotó Hapák József; 2. jav., bőv. kiad.; Balassi, Bp., 1997
  • Hungarians and Europe in the early Middle Ages. An introduction to early Hungarian history (A honfoglaló magyar nép); angolra ford. Bodóczky Miklós; CEU Press, Bp., 1999
  • Honfoglalás és népalakulás a középkori Eurázsiában; MTA, Bp., 1999 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
  • Források a korai magyar történelem ismeretéhez; szerk. tan. Róna-Tas András; Balassi, Bp., 2001 (Magyar őstörténeti könyvtár)
  • A magyar doktori iskolák helyzete és jövője; MAB, Bp., 2003
  • Spätformen des zentralasiatischen Buddhismus (2005)
  • Ligeti Lajos, 1902–1987. Elhangzott: 2002. október 28.; MTA, Bp., 2006 (Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett)
  • Kis magyar őstörténet. A magyarok korai története az államalapításig; Balassi, Bp., 2007[2]
  • The world of the Khazars. New perspectives. Selected papers from the Jerusalem 1999 International Khazar Colloquium; szerk. Peter B. Golden, Haggai Ben-Shammai, Róna-Tas András; Brill, Leiden–Boston, 2007 (Handbook of Oriental studies Section eight Central Asia)
  • Róna-Tas András–Berta Árpád: West old Turkic. Turkic loanwords in Hungarian, 1-2.; Harrassowitz, Wiesbaden, 2011 (Turcologica)
  • Tibeto-Mongolica revisited. With a new introduction and selected papers on Tibetan linguistics; Global Oriental, Boston–Leiden, 2014
  • Történetem nézetei. Család, pálya és filozófia. Egy magyar értelmiségi nyolc évtizede; szerzői, Bp., 2018

JegyzetekSzerkesztés

  1. Róna-Tas András publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2016. április 7. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  2. Róna-Tas András: Kis magyar őstörténet. konyvar.hu. (Hozzáférés: 2011. április 3.)

ForrásokSzerkesztés

További irodalomSzerkesztés

  • Szegedi egyetemi almanach: 1921–1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Róna-Tas András lásd 186. p. ISBN 963-482-037-9
  • Szegedi egyetemi almanach: 1921–1970. Szeged, Márta Ferenc – Tóth Károly, 1971. Róna-Tas András lásd 97. p.
  • Néptörténet – nyelvtörténet. A 70 éves Róna-Tas András köszöntése; szerk. Károly László, Kincses Nagy Éva; SZTE, Szeged, 2001