Milejszeg

magyarországi község Zala vármegyében
(Rózsásszeg szócikkből átirányítva)

Milejszeg község aprófalu Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A 908 hektáros területen fekvő faluban háromszázkilencen laknak és 40,64 fő/km² a népsűrűség.

Milejszeg
Milejszeg címere
Milejszeg címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállásközség
PolgármesterFonyadt Róbert József (független)[1]
Irányítószám8917
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség305 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 47′ 34″, k. h. 16° 44′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 34″, k. h. 16° 44′ 37″
Milejszeg (Zala vármegye)
Milejszeg
Milejszeg
Pozíció Zala vármegye térképén
Milejszeg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Milejszeg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Észak-Göcsej dombvidékén épült település a Cserta folyó partján és a mellette fekvő két dombháton helyezkedik el. A falu külterületének nyugati részén ered a Jám-patak, Babosdöbréte és Milejszeg közt pedig a Pálosfai-patak folyik.

A település belterületi része jellegzetes U alakot formáz, teljes lakott területén a 74 114-es út húzódik végig, amelynek kezdő- és végpontja is a 7405-ös út egy-egy kiágazásánál van. A község Zalaegerszegtől 14 kilométerre található, TeskándDobronhegy irányában. Lenti felől 23 kilométer megtételével ugyancsak a 7405-ös úton (PórszombatBecsvölgye) és az abból kiágazó 74 114-es úton közelíthető meg. A település közelében található meg Göcsej legmagasabb pontja, a Kandikó, 302 méteres magasságával.

Története szerkesztés

Első írásos említése (Miley néven) 1178-ból való, amikor is III. Béla király a területet három zalai szerviensnek adományozta.[3] A település 1233-tól számít lakott helynek, „ősi egyházas hely”. A település két faluból – Milejből és Rózsásszegből – egyesült 1950-ben. Mindkét településrész neve családnévre vezethető vissza. Milej személynévre már 1358-ból találhatunk írásos dokumentumokat. Rózsásszeg pedig a „Rózsás” – melyet már egy 1453-as okmány is említ – családnév és a szeg – „a nagycsalád, had házcsoportja” – főnévnek az összetétele. A település lakosainak száma 390 fő. A lakosság vallási megoszlása római katolikus és református. A felekezetek híveinek száma közel azonos. A település infrastruktúrával – a szennyvízelvezetés kivételével – ellátott.

A település nem rendelkezik iskolával és óvodával. A 14 év alattiak részben a szomszédos Csonkahegyhátra járnak tanulni, a középiskolások pedig a megyeszékhelyre, Zalaegerszegre utaznak naponta a tudomány elsajátításáért. A községben 2007-ben 314 fő élt és összesen 153 lakás volt.[4]

A településen a hagyományos göcseji kézművességből még napjainkban is foglalkoznak kosárfonással és szalmából készült tárolóedények – szakajtók – készítésével. Hagyomány a húshagyókedd ünneplése, ahol maskarával űzik el a farsangot.

A település mellett dombhátakon terül el két szőlőhegy: a Perjászlói hegy és a Balásfai hegy. Utóbbin egy műemlék hegyi kápolna is található. A Kandikó csúcsáról – tiszta időben – szép kilátás nyílik az ausztriai Alpokra. Értéke e vidéknek az erdők övezte, szép természeti környezet, amelyet az országos kék és piros túra is keresztez.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Egyedné Salamon Mária (független)[5]
  • 1994–1998: Egyedné Salamon Mária (független)[6]
  • 1998–2002: Szekér Jenő (független)[7]
  • 2002–2006: Szekér Jenő (független)[8]
  • 2006–2010: Szekér Jenő (független)[9]
  • 2010–2014: Egyedné Salamon Mária (független)[10]
  • 2014–2019: Fonyadt Róbert József (független)[11]
  • 2019-től: Fonyadt Róbert József (független)[1]

Önkormányzati választások szerkesztés

2014 szerkesztés

A településen 2014-ben 267 választópolgár volt jogosult a szavazásra, akik közül 170 fő jelent meg a szavazáson. A polgármester választáson leadott szavazatok közül csak egy darab volt érvénytelen, míg 169 érvényes szavazat gyűlt össze. A 2014-es magyarországi önkormányzati választáson Fonyadt Róbert József független jelölt 90 szavazatot (54,55%) kapott, míg ellenfelei közül Salamon József független jelölt 69 darab (41,82%), Kerkai Imre független jelölt pedig 6 (3,64%) szavazatot szereztek. A képviselő-testületre leadott szavazatok közül 3 érvénytelen volt, így végül 167 érvényes szavazólap döntött a testület összetételéről. Összesen 9 független jelölt indult a 4 mandátumért, melyeket végül Szak Enikő (114 szavazat), Egyed Gyula (83 szavazat), Benkő Szabolcs (74 szavazat) és Kovács Márk (73 szavazat) szereztek meg. A testületbe be nem jutott jelöltek pedig Pálfi Tamás László (63 szavazat), Szekér Gergő (61 szavazat), Mázsa László (43 szavazat), Horváth László (32 szavazat), valamint Kerkai Imre (30 szavazat) voltak.[11]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
308
314
309
321
317
305
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,9%, cigány 2,4%. A lakosok 65,7%-a római katolikusnak, 12,7% reformátusnak, 6,8% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,4% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei szerkesztés

A településen egy 1792-ben, Szily János szombathelyi püspök által építtetett római katolikus műemlék templom található. Az Assisi Szent Ferencnek szentelt templom freskóit egyesek id. Dorffmaister, mások Cymbal alkotásának tudják. A templom falán a világháborús áldozatok neve látható. A település másik nevezetessége a református imaház. Megtekintésre érdemesek a településen megtalálható régi pitvaros göcseji házak is.

A település címere szerkesztés

Milejszeg címere háromszög alapú, álló pajzs, amelynek alsó negyedét a göcseji tájra utaló zöld halom foglalja el, felső részén kék mezőben találhatóak a címer elemei. A halom tetején oldalnézetben ábrázolt a heraldika szabályai szerint jobbra forduló arany színű oroszlán található. Az oroszlán bal mancsában három szál vörös rózsát tart, melyek mindegyikén két levél található. Jobb mancsában kivont ezüstkardot tart a nyelvét kiöltő címerállat. A címerpajzs alatt lebegő ezüstszalagon a Milejszeg felirat olvasható. A település Rózsaszeg elnevezésű része miatt szerepel rózsa a falu címerében.[13]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Milejszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A mileji Salamon család adománylevele III. Béla királytól
  4. Agglomerációs településrészek. teszir.hu. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
  5. M települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Milejszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  7. Milejszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  8. Milejszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  9. Milejszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  10. Milejszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  11. a b Milejszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  12. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  13. Milejszeg címere. magyarcimerek.hu. (Hozzáférés: 2016. július 12.)

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés