Ranschburg Viktor

Ranschburg Viktor (Győr, 1862. augusztus 8. – Budapest, 1930. augusztus 20.) az Athenaeum Rt. igazgatója, szakíró, Ranschburg Salamon rabbi fia és Ranschburg Pál idegorvos bátyja.

Ranschburg Viktor
Született	1862. augusztus 8. Győr
Elhunyt	1930. augusztus 20. (68 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Ranschburg Salamon
Foglalkozása	kiadó szakíró
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Szülővárosában bencések főgimnáziumát 1880-ban végezte el. Ezután Németországba ment, ahol a frankfurti I. Baer & Co. cégnél négy évig a könyvkereskedés ismereteit elsajátította. Visszatért 1884 augusztusában és a Révai testvérek, később Révai Leó cég üzletvezetője lett. 1900-ban felvették a Március szabadkőműves páholyba. Ugyanebben az évben két francia (magyar vonatkozású) kiadványáért a francia kormány Officier de l'Académie Française kitüntetésében részesült. 1901-ben a lipcsei nemzetközi kiadói kongresszuson a magyar könyvkereskedelmet képviselte mint a Magyar Könyvkereskedők Egyletének főtitkára.

1901. május 1-jén Emich Gusztáv felhívására elvállalta az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. könyvkiadó-hivatalának vezetését. Ezen állásában részt vett a Szilágyi Sándor által szerkesztett tízkötetes A magyar nemzet történetének és a Beöthy Zsolt által szerkesztett Képes irodalomtörténetnek a létesítésében. 1902-ben az Athenaeum Rt. helyettes igazgatója, 1903 augusztusában pedig annak egyik ügyvivő igazgatója lett. Részt vett a 12 kötetre tervezett Műveltség Könyvtára szerkesztésében. Később a Pantheon könyvkiadó vállalat élén állt. A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesületének sokáig titkára, majd főtitkára, 1906-tól 1919-ig pedig elnökhelyettese volt. Az egyesület közlönyébe, a Corvinába magas színvonalon álló cikkeket írt. Irodalmi munkásságának legfőbb tárgya a szerzői és kiadói jog. Az 1913. évi Budapesten megtartott nemzetközi kiadói kongresszust ő készítette elő.

Cikke a Corvinában (1897. 10. sz. A hirlapok könyvhirdetései); a Magyar Kritikában (1900. 8. sz. A magyar könyvkereskedelem helyzete és szerepe).

Munkái

• Mikép fokozható a könyvárúsi sarjadék szellemi tehetsége és mikép javítható ezzel kapcsolatban a könyvkereskedői segédek anyagi helyzete. Pályamunka. Bpest, 1885.
• A könyvárús műveltsége. Pályadíjat nyert munkálat. Ehhez járul: Bíráló jelentés Gombási Imrétől. Uo. 1887. (Előbb a Corvinában).
• A szerzői jog nemzetközi védelmére alkotott berni egyezmény, vonatkozással Magyarországra. Uo. 1901. (Ism. M. Könyv-Szemle, Vasárnapi Ujság 48. sz.).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [1]
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves Páholyok Budapesten. Budapest, Heraldika Kiadó, 2006.
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7  
• Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7