Rohó
Rohó (szlovákul Rohov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.
| Rohó (Rohov) | |
 | |
| Rohó, katolikus templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Szenicei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1471 |
| Polgármester | Roman Ravas |
| Irányítószám | 906 04 |
| Körzethívószám | 034 |
| Forgalmi rendszám | SE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 382 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 88 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 240 m |
| Terület | 4,57 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Rohó
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 43′ 36″, k. h. 17° 20′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 36″, k. h. 17° 20′ 45″ | |
| Rohó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rohó témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Szenicétől 6 km-re északra fekszik.
TörténeteSzerkesztés
A települést 1471-ben "Rohov" néven említik először. Berencs várának uradalmához tartozott. 1569-től az Amade, Gvadányi, Héderváry, Nyáry, Zichy, Esterházy és Erdődy családok birtokolták. 1715-ben 4 jobbágy és 10 zsellércsalád lakta. 1720-ban említik szőlőskertjét. 1752-ben 18 család élt a településen. 1787-ben 60 házában 333 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "ROHO. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Szénásfaluhoz fél mértföldnyire; szőleje, ’s fája tűzre, és épűletre van, réttye nints elég, legelője szoros, földgyét néhol a’ záporok járják."[2]
Fényes Elek szerint "Rohó, tót falu, Nyitra vmegyében, 256 kath., 15 evang., 31 zsidó lak. Kath. paroch. templom; vizimalom; F. u. a berencsi uradalom. Ut. p. Holics."[3]
Nyitra vármegye monográfiájában "Roho, tót község Ribek mellett, 267 r. kath. vallásu lakossal. Posta helyben van, táviró- és vasúti állomása Szenicz. Kath. temploma 1616-ban épült. Sírboltjában nyugszik gróf Gvadányi József. A községben van Herber Lipót lovag csinos régi kastélya, melyet báró Horeczky Ferdinánd építtetett. Ugyanő volt a község földesura is; de előtte 1472-ben a község Berencsvár tartozéka volt."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott. 1924-ben nagy tűzvész pusztította a falut.
NépességeSzerkesztés
1910-ben 325, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
NevezetességeiSzerkesztés
- Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1628 és 1636 között épült reneszánsz stílusban. A 18. század közepén átépítették.
- Klasszicista kastélya a 19. század elején épült.
Híres emberekSzerkesztés
- Az itteni templomban nyugszik Gvadányi József.
Külső hivatkozásokSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.