Főmenü megnyitása

Rosztov-na-Donu

város, a Rosztovi terület székhelye, Oroszország

Rosztov-na-Donu (oroszul: Ростов-на-Дону ) avagy Don menti Rosztov Oroszország tizedik legnépesebb városa. Történelmi város a Don partján, fontos kulturális, oktatási, politikai, kereskedelmi és gazdasági központ, a Rosztovi terület székhelye.

Rosztov-na-Donu (Ростов-на-Дону)
A Rosztovi terület kormányzóságának épülete
A Rosztovi terület kormányzóságának épülete
Rosztov-na-Donu címere
Rosztov-na-Donu címere
Rosztov-na-Donu zászlaja
Rosztov-na-Donu zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyRosztovi terület
Alapítás éve1749
Polgármester Zinaida Vasziljevna Nyejarohina [1]
Irányítószám 344000–344999
Körzethívószám 863
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 1 125 299 fő (2017)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna MSK (UTC+3)
Elhelyezkedése
Rosztov-na-Donu (Oroszország)
Rosztov-na-Donu
Rosztov-na-Donu
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 47° 14′ 00″, k. h. 39° 43′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 00″, k. h. 39° 43′ 00″
Rosztov-na-Donu (Rosztovi terület)
Rosztov-na-Donu
Rosztov-na-Donu
Pozíció a Rosztovi terület térképén
Rosztov-na-Donu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rosztov-na-Donu témájú médiaállományokat.

Lakossága: 1 089 261 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[3]

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A Don jobb partján a folyó torkolatától mintegy 20 km-re terül el.

TörténeteSzerkesztés

Rostov-na-Donu környéke az itt végzett régészeti kutatások alapján már az ókorban is lakott hely volt, a város határától körülbelül 30 kilométerrel nyugatra ált egykor Tanaisz városa is.

A város újabb kori története Nagy Péter orosz cár 1695-96 évi azovi hadjáratához kapcsolódik. A cár figyelmét már ekkor felkeltette a későbbi város helyének előnyös elhelyezkedése.[4]

A területen, a Tyemernyik (a Don mellékfolyója) torkolata közelében 1749-ben vámházat, kikötőt, raktárakat, helyőrségi laktanyát létesítettek. A mai város helyén Jelizaveta Petrovna cárnő uralkodása idején, 1761-ben nagy erődöt építettek, hogy védje az orosz kereskedelmi útvonalakat és az ország déli határát a kozákok és a krími tatárok betöréseitől. Miután a 18. század végére Oroszországnak sikerült kiszorítania a törököket a fekete-tengeri régióból, az erőd elvesztette katonai jelentőségét, és a vámszedési hellyel együtt hamarosan fontos kereskedelmi központtá vált. A kettő egyesítésével keletkezett település 1797-ben városi státuszt kapott, később kormányzósági székhely lett.[5]

Rostov-na-Donu kikötője a 19. századra Dél-Oroszország legfontosabb kereskedelmi központja és közlekedési csomópontja lett. A 19. század közepén kezdődött meg itt az ipari fejlődés. 1846-ban felépült a vasöntőde, majd létrejöttek a Harkov (1871), Voronyezs (1871) és Vlagyikavkaz (1875) közötti vasúti összeköttetések. Az ipari fellendülést a népesség gyors növekedése kísérte, a 19. század végére már 140 ipari vállalkozás létesült a városban. Az oroszországi déli kikötő volt az egyik legnagyobb átrakodási pont, különösen a gabona, a vasérc és a fa kivitelében.

Történelmileg Rostov-na-Donu két részből áll: Rostov és Nahicsevan. Nahicsevan önálló város volt, melyet 1778-ban örmények alapítottak, akiket a Krímből II. Katalin költöztetett ide.[6] A két város egykori határa a Színházi tér. Nahicsevan városrész ma is nagy örmény közösségnek ad otthont.

A városhoz tartozó területen három hadifogolytábor volt, ahol sok II. világháborús magyar fogoly éveket töltött el.[forrás?]

OktatásSzerkesztés

A rosztovi egyetem (Déli Szövetségi Egyetem; Южный Федеральный Университет (ЮФУ)) alapítási idejét tekintve Oroszország 3. legrégebbi egyeteme. Az egyetem elődjét eredetileg I. Sándor orosz cár alapította 1816-ban Varsóban, viszont amikor az első világháború idején, 1915-ben a német seregek Varsó felé közelítettek, akkor Rosztovba evakuálták az egyetemet.

Gazdasági élet, közlekedésSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

 
Rosztov
 
Puskin szobra a városban

A város gazdaságában meghatározó a nehézipar. Kiemelkedik a helikoptergyártás A Rosztvertol vállalat gyártja a Mi–24 (Mi–35), Mi–26 és Mi–28, típusú helikoptereket. Fontos még a gépipar, fémfeldolgozó ipar (csapágygyártás) és kábelgyártás.

A város könnyűipara is jelentős: növényi olaj feldolgozás, dohányipar stb.

KözlekedésSzerkesztés

A rosztovi repülőtér (IATA: ROV, ICAO: URRR) hivatalos nemzetközi repülőtér, amely képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. Naponta több járat köti össze Moszkvával és további orosz és európai városokkal.

Rosztov fontos folyami kikötő. A Donon és a Volgán keresztül elérhető a Kaszpi-tenger és közvetlen az Azovi-tenger és a Fekete-tenger is.

LátnivalókSzerkesztés

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. [1]
  2. http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar
  3. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
  4. Az Azovi hadjárat idején Nagy Péter kijelöli a Don partján a leendő erődítmény helyét
  5. Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994) 
  6. Goroda Rosszii. Enciklopegyija

ForrásokSzerkesztés

  • Oroszország közigazgatási földrajza[2]

További információkSzerkesztés