Főmenü megnyitása

Rozsos István (színművész)

magyar színész

Rozsos István (Nagyvárad, 1922. szeptember 14.Budapest, 1963. február 17.) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész. Felesége volt Géczy Dorottya színésznő.

Rozsos István
Rozsos István.jpg
Született 1922. szeptember 14.
Nagyvárad
Elhunyt 1963. február 17. (40 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Géczy Dorottya
Foglalkozása színész
Kitüntetései
Halál okaöngyilkosság
Sírhely Farkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsos István témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Szüleivel hétéves korában költöztek Szegedre. Színésznek készült, de az akkori törvények (numerus clausus) ezt nem tették lehetővé. 1941-ben Budapestre költözött és reklámgrafikát tanult. A háború Szegeden érte. Szüleit elhurcolták, ő maga is munkatáborba került. 1945-ben került vissza Szegedre, szüleit elveszítette. Először a szegedi Kamaraszínházban, majd a Városi Színházban játszott. Budapesten Darvas Szilárd és Gádor Béla Szabad Nép elnevezésű kabaréegyüttesével gyárakban, üzemekben, kultúrházakban szerepeltek. „Csuda jól érzi magát”. Bárdos Artúr fedezte fel és szerződtette a Belvárosi Színházba. Az „Egy pohár víz” című darab ajtónálló szerepében aratott sikert és ismerte meg nevét a fővárosi közönség és a kritika. Mivel autodidaktaként került a pályára, elvégezte a Színiakadémia továbbképző tanfolyamát.

  • További játszóhelyei:
    • 1946–1947 Magyar, Madách és Művész Színház
    • 1947–1949 Madách Színház
    • 1949–1950 Madách és Magyar Színház
    • 1950–1953 Ifjúsági Színház
    • 1954 Petőfi Színház
    • 1955–1960 Vidám Színpad
    • 1960–1963 Jókai Színház

HalálaSzerkesztés

A háború okozta traumák feldolgozásában a sikerek nem segítették. Félt a rossz időtől, ősztől tavaszig nem szívesen mutatkozott a hűvös utcákon. „Ha novemberben kérdeznek tőlem valamit az utcán, erre csak tavasszal válaszolok” – adomázott keserűen barátai előtt. Felesége Géczy Dorottya volt. Elváltak, de baráti kapcsolatuk megmaradt. Tervezték, hogy ismét összeházasodnak. Betegségéből fakadóan öngyilkos lett, kiugrott József Attila utcai, hatodik emeleti lakásának ablakából.[1] Temetése napján színházában a legendás előadás, az Arisztrokraták volt műsoron. Kosztya szerepét Besztercei Pál játszotta tovább.

Színházi szerepeiSzerkesztés

  • Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! – Gobbola
  • Dosztojevszkij – Baty: Bűn és bűnhődés – Porfir
  • Molnár Ferenc – Kellér Andor: A doktor úr – Bertalan
  • Molnár F. – Török S.: A Pál utcai fiúk – Weisz
  • Pagogyin: Arisztokraták – Kosztya

  • Shaw: Pygmalion – Freddy
  • Shakespeare: A makrancos hölgy – szabólegény
  • Szigligeti Ede: Liliomfi – az ifjú Schwartz
  • Vészi Endre: Don Quijote utolsó kalandja – herceg

FilmszerepeiSzerkesztés

  • Valahol Európában (1947)
  • Úttörők (1949) nem mutatták be
  • Janika (1949)
  • Ütközet békében (1951) – Kovács
  • Első fecskék (1952) – Csete
  • Kiskrajcár (1953)
  • Föltámadott a tenger 1-2. rész (1953)
  • Fel a fejjel (1954)
  • Az élet hídja (1955)
  • Tanár úr, kérem (1956)
  • Az eltüsszentett birodalom (1956) – dalnok
  • A csodacsatár (1956)
  • Ünnepi vacsora (1956) – bolti eladó
  • Éjfélkor (1957) – Emil[2]

  • A tettes ismeretlen (1957)
  • La Belle et le tzigane / A Fekete szem éjszakája (1958) francia/magyar film
  • Don Juan legutolsó kalandja (1958)
  • Micsoda éjszaka! (1958) – Csapodi Tomi, grafikus
  • Májusi dal (1959) rövid játékfilm
  • Fapados szerelem (1959)
  • A megfelelő ember (1959)
  • Álmatlan évek (1959)
  • Felfelé a lejtőn (1959) – Frici
  • Két emelet boldogság (1960) – rádióriporter
  • Napfény a jégen (1961)
  • Állítsátok meg Arturo Uit! (1962) tévéfilm
  • Mici néni két élete (1962)
  • Csudapest (1962)

SzinkronszerepeiSzerkesztés

  • Viborgi városrész (Vyborgskaya storona, 1939)
  • Fiam, a tanár úr (Mio figlio professore, 1946)
  • Hamupipőke (Cinderella, 1950) ...a nagyherceg
  • Titkos megbízatás (Sekretnaya missiya, 1950)
  • Római lányok (Le ragazze di Piazza di Spagna, 1952)
  • Váratlan vendég (An Inspector Calls, 1954)
  • Szökevények (Les évadés, 1955)
  • Volt egyszer egy király (Byl jednou jeden král..., 1955)
  • Santa Lucia hercegnője (La duchessa di Santa Lucia, 1959)
  • Malachiás csodája (Das Wunder des Malachias, 1961)

RádióSzerkesztés

A Magyar Rádió Hangarchívuma számos felvételét őrzi. Sok emlékezetes alakítása közül kiemeljük a Minden jegy elkelt című rádióoperettben nyújtott alakítását.[3] Frenetikus sikert arattak Kiss Manyival, a „Hogyha rólam, édesem, minden izgatót tudnál” című rumba előadásával.

ElismeréseiSzerkesztés

MéltatásokSzerkesztés

Kazimir KárolySzerkesztés

 
Rozsos István sírja Budapesten. Farkasréti temető: 49/5-1-3.

„Még növendékkoromban láttam őt először a Szegedi Kamaraszínházban – írja róla pályatársa, Kazimir Károly, majd így folytatja: – 1945 nagyon tiszta levegőjű tavaszán, a Kárász utcai korzón gyakran feltűnt derűt, önbizalmat árasztó alakja Horvai István és Pártos Géza társaságában. A kép így él bennem: meg-megállnak, nevetnek – ő viszi a szót, valószínűleg viccet mesél. Mi növendékek boldogok voltunk, ha szellemességének sziporkáiból részesülhettünk. Felnéztünk rá – irigyeltük is – tudtuk, hogy útja, még akkor is, ha ennek érdekében egy lépést sem tesz – Pest felé vezet. Iskolát, szabályokat felrúgó, rendhagyó indulás volt az övé – hogyne tiszteltük volna ezért. Már akkor megdöbbentett az, hogy sokszor érdekesebb, izgalmasabb volt az egyénisége, mint az író által megírt figura.”

Színház című hetilap 1946. július 3.Szerkesztés

„Rozsos István még Gábor Miklós mellett is feltűnik egyéni humorával, tehetségével, karakterisztikus arcjátékával. Külsőleg Törzs Jenő fiatalkori képeire emlékeztet, remélhetőleg a jövőben is sokszor fog még rá emlékeztetni és nemcsak külsőleg!”

Róla szólSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Gobbi Hilda: Közben... Szépirodalmi Könyvkiadó, 310. old.
  2. „Egy pesti vagány csak Pesten vagány” – mondta és ezzel kivédte barátai disszidálásra biztató noszogatását. Vigasztaló önigazolás lett ez a mondat az itthon maradottak számára
  3. A szerzők: Gyöngy Pál és Kristóf Károly voltak. A főbb szerepeket Rozsos mellett Neményi Lili, Vetró Margit, Bende Zsolt-Bitskey Tibor, Mányai Lajos és Békés Rita alakította

Hivatkozások, forrásokSzerkesztés