Főmenü megnyitása

Sándorhegy (németül: Tschanigraben) község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Sándorhegy (Tschanigraben)
Kapelle Tschanigraben.JPG
Sándorhegy címere
Sándorhegy címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Németújvári járás
Alapítás éve1800
Polgármester Johann Simitz (SPÖ)
Irányítószám 7540
Körzethívószám 03322
Forgalmi rendszám GS
Népesség
Teljes népesség62 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260 m
Terület1,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sándorhegy (Ausztria)
Sándorhegy
Sándorhegy
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 00′ 25″, k. h. 16° 18′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 25″, k. h. 16° 18′ 20″
Sándorhegy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándorhegy témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Németújvártól 6 km-re délre a magyar határ mellett fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Sándorhegy 1800-ig Borosgödör településrésze volt. Első írásos említése 1736-ban „Schonagraben” alakban történt, 1765-ben „Chanigram”, 1789-től „Sándorhegy, Sconagraben, Tsonagraben, Csanagraben, Tsanagraben” alakban is említik. A Batthyányak németújvári uradalmához tartozott. 1789-ben a Neubauer, Artinger, Stuiber, Krobath, Svetalics, Köppel, Pamer, Bruner, Jost, Mulzet, Nikles, Mehlmauer, Falusi, Takerer, Konrath és Zimitz családokat jegyezték fel a településen. A szomszédos Borosgödörhöz hasonlóan a hívek egyházilag a felsőrönöki Szent Imre templomhoz tartoztak. A községnek csak 1893-óta van önálló temetője. 1812-ig a gyermekek is Felsőrönökre jártak iskolába. Az első helyi tanító Gottfried Loth volt, 1858-ban hunyt el 65 évesen. 1895-től a gyermekek a borosgödöri iskolába jártak.

Fényes Elek szerint „Sándorhegy, német f., Vas vmegyében, 146 lak. F. u. b. Sennyei. Ut. p. Rába-Sz.-Mihály.”[2]

Vas vármegye monográfiája szerint „Sándorhegy, 42 házzal és 255 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Németujvár. Birtokos herczeg Batthyány Fülöp.”[3]

1910-ben 190 német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben Újteleppel, Alsó- és Felsőmedvessel, valamint Borosgödörrel egy nagyközségben egyesítették. 1991. május 31-én a nagyközséget megszüntették és részei újra önálló községek lettek.

2001-ben 67 lakosából 66 német, 1 horvát volt.

NevezetességeiSzerkesztés

A község közelében, de már a határ magyar oldalán néhány méterre áll az 1907-ben épített, majd a hosszú hányattatások után 1992-ben újra felszentelt felsőrönöki Szent Imre-templom.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés