Sárosgörbény
Sárosgörbény (1899-ig Krive, szlovákul: Krivé) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
| Sárosgörbény (Krivé) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Bártfai |
| Rang | falu |
| Első írásos említés | 1406 |
| Polgármester | Ján Steranka |
| Irányítószám | 086 04 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | BJ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 212 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 40 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 400 m |
| Terület | 5,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 21° 09′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 21° 09′ 40″ | |
| Sárosgörbény weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sárosgörbény témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Bártfától 16 km-re nyugatra, a Tapoly felső folyása alatt fekszik.
Története szerkesztés
A falut a 15. században alapították. 1454-ben „Krywa”, 1773-ban „Kriwe” néven találjuk. A 18. században a Klobusiczky és a Dessewffy család tulajdonában állt. 1787-ben 24 háza és 175 lakosa volt. A 19. században Anhalt gróf birtokába került. 1828-ban 40 házát 302-en lakták, akik mezőgazdasággal és szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kriva, Sáros v. orosz falu, Richvaldhoz 1 órányira, igen erdős, hegyes, sovány vidéken: 11 romai, 200 g. kath., 7 zsidó lak. Ut. p. Bártfa.”[2]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 195, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1826-ban épült. Ikonosztáza 18. századi, de egyes képei 17. századiak.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
