Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér
A Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike. Keszthelytől mintegy 12 kilométerre délnyugatra, Sármellék és Zalavár között található. 2005-től 2012-ig FlyBalaton néven volt ismert, azóta pedig a jelenlegi nevén. Elterjedt, de 2005 óta már nem hivatalos elnevezése még a Sármelléki nemzetközi repülőtér. 2016 decemberében egy kormányhatározat 6,6 milliárd forintot biztosított a repülőtér infrastrukturális és technológiai fejlesztésére (például a kifutópálya meghosszabbítására és a környező épületek felújítására), melynek célja, hogy a repülőtér valódi nemzetközi közlekedési szerepet kapjon.
| Hévíz-Balaton Airport | ||||||||||
 | ||||||||||
| IATA: SOB ICAO: LHSM | ||||||||||
| Adatok | ||||||||||
| Elhelyezkedés | Sármellék Magyarország | |||||||||
| Kiszolgált város | Sármellék | |||||||||
| Megnyitás | 1951 | |||||||||
| Üzemeltető | Hévíz-Balaton Airport Kft. | |||||||||
| Névadó | Sármellék (magyarországi község) | |||||||||
| Tszf. magasság | 124 m | |||||||||
| Utasforgalom | 3428 (2021) | |||||||||
| Teherforgalom | 0 tonna (2021) | |||||||||
| Gépmozgás | 1051 (2021) | |||||||||
| Futópályák | ||||||||||
| ||||||||||
| Elhelyezkedése | ||||||||||
 Hévíz-Balaton Airport
Pozíció Magyarország térképén
| ||||||||||
 é. sz. 46° 41′ 11″, k. h. 17° 09′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 11″, k. h. 17° 09′ 33″ | ||||||||||
 | ||||||||||
| A Hévíz-Balaton Airport weboldala | ||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hévíz-Balaton Airport témájú médiaállományokat. | ||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | ||||||||||
Fekvése, megközelíthetőségi lehetőségek szerkesztés
A repülőtér Sármellék külterületén, a Balaton nyugati végétől körülbelül 10 kilométerre található, a Zalakomár-Sármellék közti 6831-es út közelében. A legközelebbi vasútállomás Balatonszentgyörgy állomása (12 kilométerre), azonban a kissé távolabb (16 kilométerre) fekvő keszthelyi állomás több átszállási lehetőséget biztosít. A helyközi buszjáratok megállója közvetlenül a repülőtér bejárata előtt található. A repülőtéren lehetőség van autóbérlésre, illetve taxiszolgálat is igénybe vehető. Egy kormánydöntés 2016-ban forrást rendelt a Balatoni Körvasút 2022-ig való megépítéséhez. A repülőtéri transzferkapcsolatról még nem született döntés.
A repülőtér a térség jelentősebb települései közül Keszthelytől 12, Hévíztől 13, Zalakarostól 19, Nagykanizsától 35, Zalaegerszegtől pedig 44 kilométerre fekszik.
Története szerkesztés
A repülőtér jelenlegi helyén már az 1940-es években is volt ideiglenes katonai repülőtér, azonban 2000 méteres szilárd burkolattal csak 1950-ben látták el. 1961-ben az addig ott állomásozó magyar 47. repülőezred áttelepült Pápára, Sármellékre pedig egy szovjet repülőezred (515. vadászezred) érkezett, mely mindössze 1963-ig maradt itt. A kifutópálya az 1965-ös hosszabbítás során érte el jelenlegi méretét, ekkor lett 2500×60 méteres. Ez után érkeztek csak meg ide az első MiG–21-esek, addig csak MiG–17 típusú gépek állomásoztak itt.[1]
A repülőtér 400 hektárnyi területén felépített lakótelepen egy teljes orosz repülőezred, valamint a kiszolgáló egységek – és a katonák családtagjai – éltek, a környező településektől lényegében elzártan. 1990-ig kb. 45 repülőgép állomásozott folyamatosan Sármelléken, melyeknek típusa MiG–21-es (1975-ig), MiG–23-as (1989-ig), illetve MiG–29-es volt. A szovjet légierő utolsó egységei 1990. október 4-én hagyták el a bázist.[2] A szovjet repülőtér és az itt települő ezredek életéről Vándor Károly, a téma kutatója részletesen írt az Aranysas repülő szaklapban, illetve Légierő társbérletben című könyvében és a Szovjet repülőtér titkai című,[1] általa alapított kiállításon is sok anyag foglalkozik a reptér történetével, életével. A kutató számos, egykor titkos fotót is publikált, ami tovább segítette a repülőtér múltjának feltárását.
A volt szovjet katonai bázis területén lévő repülőtér 1991 tavaszától üzemel polgári repülőtérként. A kivonulás után a Mikromatika Holding kibérelte a repülőteret és azonnal megkezdte annak átalakítását, hogy alkalmassá tegye a polgári forgalom számára.[2] Ez a társaság 1994 őszéig üzemeltette a repülőteret, majd 1995 áprilisától az üzemeltetést átvette a Zalavár-Sármellék Airport Kft. A kft-t két közeli település – Zalavár és Sármellék – önkormányzata alapította azzal a céllal, hogy a későbbiekben a repülőtér tulajdonjogára is szert tegyen. A kft.-ben üzletrésszel rendelkezik a Danubius Rt, amely szállodákat üzemeltet a közeli üdülőhelyeken, Hévízen és Keszthelyen.
2004-ben a regionális reptérfejlesztési alapból a Sármelléki repülőtér 300 millió forintos támogatásban részesült, amit a Balatoni Fejlesztési Ügynökség további 65 millió forinttal egészített ki. Ezen támogatás lehetővé tette, hogy a repülőtér megépítse a 24 órás működés feltételeihez elengedhetetlen beruházások egy részét. Ezen állami pénzen megtörtént fejlesztések után egy ír és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport lehetőséget látott a repülőtérben, és megvásárolta annak üzemeltetési jogát. A Cape Clear Aviation Kft. a környék turisztikai lehetőségeit felismerve, további közel 2 milliárd forint befektetésével teljes értékű nemzetközi repülőtérré fejlesztette a sármellékit, a minden igényt kielégítő utasterminált 2006 áprilisában adták át. Döntés született arról is, hogy 2007-ben egy újabb, több mint egymilliárd forintos beruházás keretében 2,5 ezer négyzetméteres cargo-terminált és egy 6 ezer négyzetméteres logisztikai központot is építenek. Ennek köszönhetően a DHL 2007 őszétől logisztikai bázist üzemeltet Sármelléken, ahova egy, az Exin (DHL Cargo) légitársaság által üzemeltetett An–26B teherszállító repülőgép fog közlekedni heti 5 alkalommal.
2008-as év végén a DHL megszüntette sármelléki logisztikai központját. Ezek mellett a Ryanair, a repülőtér egyik kulcsfontosságú légitársasága megszüntette ide közlekedő járatait.
2009 novemberében a repülőtér tulajdonosa, a Cape Clear Avitation Kft. ellen indult felszámolási eljárás, majd 2011-ben az üzemeltető FB Airport Kft. anyacége, az Aviation Group Zrt. ellen szintén.[3] A felszámoló 2 milliárd forintért kívánta eladni a repülőteret.[4]
A repteret 2012 márciusa óta Hévíz város önkormányzatának 100%-os tulajdonában álló Hévíz-Balaton Airport Kft. üzemelteti.[5][6]
2014 októberében a reptéri infrastruktúra nagy részét birtokló, felszámolás alá került cégben (ami nem azonos a reptér jelenlegi üzemeltetőjével) 700 millió forintért a Széles Gábor nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó SGH Aviation Hungary Kft. 49%-os tulajdonrészt vásárolt. A fennmaradó rész 49%-a a hévízi önkormányzat tulajdonában maradt, míg 2% Zalavár önkormányzatának tulajdonába került.[7]
A repülőtérnek egy betonozott és egy füves futópályája van, illetve rendelkezik egy heliporttal is. A betonozott futópálya (Rwy 16L-34R) 2500 m hosszú és 60 m széles. Rendelkezik éjszakai világítással és műszeres megközelítést segítő berendezéssel (NVFR, IFR), így rossz látási viszonyok között és éjszaka is használható.
A Ryanair 2008-as kivonulása után 2012-ben az airBaltic próbálkozott szezonális menetrend szerinti járat üzemeltetésével a Rigai nemzetközi repülőtérre, de hamar elbukott. Legközelebb 2014. március 23-án jött újra menetrend szerinti járat a Hévíz-Balaton repülőtérre, az UTair Aviation szezonális moszkvai járata, ami onnantól hetente egyszer közlekedett a nyári időszak végéig. Az időközben az Európai Unió és Oroszország között feszültté vált viszony, majd kölcsönös szankciók miatt 2015 tavaszán nem tudott újraindulni a járat ám az év utolsó előtti napjára sikerült felülkerekedni a problémákon és 2015. december 30-a óta ismét heti egyszer fordulnak gépek a Vnukovói nemzetközi repülőtér és Sármellék-Hévíz között.
A charter forgalom ugyanakkor Sármellék teljes értékű nemzetközi repülőtérré válása, azaz 2006 óta folyamatosan fennmaradt, 2015-ben pedig bővülni is tudott új desztinációkkal.
Utasforgalom szerkesztés
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Balaton funkcionális térségének komplex közlekedésfejlesztési koncepciójában szerepel a Hévíz-Balaton repülőtér légijárat-forgalmának növelése és a kapcsolódó Sármellék-Zalavári iparterületek fejlesztése.
Az infrastruktúrafejlesztés után a repülőtér több menetrend szerinti járatot vár. Elsősorban Frankfurt és London a cél Hévíz polgármestere szerint, de tel-avivi, szentpétervári és norvégiai járatok indulásáról is tárgyaltak. A jelenlegi éves utasforgalom 150-200 ezerre emelését tervezik ahhoz, hogy rentábilisan működjön a nemzetközi repülőtér az üzemeltető hévízi önkormányzat számára és ezzel hosszú távon is lehessen vele számolni.[8]
Az utasforgalom az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Utasok száma | 21 077 | 63 627 | 102 131 | 14 828 | 18 831 | 25 015 | 15 748 | 13 229 | 9123 | 3428 |
| 2004 | 2006 | 2008 | 2010 | 2012 | 2013 | 2015 | 2017 | 2019 | 2021 |
| A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
Járatok szerkesztés
| Légitársaság | Célállomások |
|---|---|
| Sundair | Nyári szezonális charter: Erfurt-Weimar, Drezda, Lipcse/Halle |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b A szovjet repülőtér titkai múzeum oldala (hu-HU nyelven). A szovjet repülőtér titkai múzeum. (Hozzáférés: 2016. február 22.)
- ↑ a b László Ilona (1991. augusztus 9.). „A sármelléki égő víz”. Heti Magyarország (32), 6-7. o. ISSN 0464-4956.
- ↑ Felszámolják a sármelléki repülőtér bérlőjének anyacégét Archiválva 2014. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben – Monitormagazin.hu, 2011. augusztus 25.
- ↑ Kétmilliárdért eladó a Sármelléki reptér – Index, 2012. március 29.
- ↑ Hamarosan nyit a Hévíz-Balaton Airport Archiválva 2015. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben – Hévíz.hu, 2012.
- ↑ Hévíz-Balaton Airport a sármelléki repülőtér új neve – Origo, 2012. március 23.
- ↑ Lesz-e új magyar légitársaság? Megszólalt a milliárdos!, napi.hu, 2014. október 29.
- ↑ „Versenytársat kap Ferihegy? Durva ütemben fejlődnek jövőre a vidéki repterek - HelloVidék”, HelloVidék (Hozzáférés ideje: 2018. december 3.) (magyar nyelvű)
Források szerkesztés
- Gyorsan fejlődik a debreceni és a sármelléki reptér[halott link], Magyar Rádió Online, 2006. december 23. (letöltve: 2007. január 22.)
- Sármellék, www.hungaryairport.hu (letöltve: 2007. szeptember 3.)
- Vidéki reptér-körkép: Debrecen ugrásra készül (magyar nyelven). Menedzsment Fórum, 2005. június 15. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 25.)
- Aranyat érhetnek vidéki repülőtereink (magyar nyelven). Menedzsment Fórum, 2006. február 6. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 18.)
- Megnégyszerezte forgalmát Sármellék (magyar nyelven). LogSped, 2007. január 22. (Hozzáférés: 2008. szeptember 25.)
- Bővülő sármelléki forgalom (magyar nyelven). Balaton klub, 2008. augusztus 2. (Hozzáférés: 2008. szeptember 25.)[halott link]
- Újra megnyílt a sármelléki reptér (magyar nyelven). Index, 2009. április 4. (Hozzáférés: 2009. április 4.)
- Újraindul a sármelléki repülőtér (magyar nyelven). Index, 2010. január 8. (Hozzáférés: 2010. január 8.)
- Nőtt a sármelléki repülőtér forgalma az idén (magyar nyelven). Monitor Magazin, 2011. október 20. [2014. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 18.)
- Közel 20 ezer utast szolgált ki 2012-ben a Hévíz-Balaton Airport (magyar nyelven). Turizmus Online, 2013. április 14. (Hozzáférés: 2013. október 21.)
- Megérkezett az első menetrend szerinti orosz járat (magyar nyelven). Hévíz-Balaton Airport, 2014. március 23. [2014. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 23.)
- Jámbor Gyula: Újraindul az utasforgalom (magyar nyelven). Magyar Idők, 2016. január 7. (Hozzáférés: 2016. január 14.)
- 2018-as menetrend (magyar nyelven). Hévíz-Balaton Airport. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
További információk szerkesztés
- Repülőtér-információ a World Aero Data adatbázisában Forrás: DAFIF (utolsó frissítés: 2006. októbere)
- Repülőtér-információ a Great Circle Mapper-en. Forrás: DAFIF (utolsó frissítés: 2006. októbere).
- A repülőtér aktuális időjárása a NOAA/NWS-től
- Baleset- és repülőesemény-történet az Aviation Safety Network adatbázisában
