Sajókeresztúr

	Sajókeresztúr
	A Borsodi Ércelőkészítő Mű vasbeton kéménye
	; Sajókeresztúr címere
	; Sajókeresztúr címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Miskolci
Jogállás	község
Polgármester	Kollár Miklós
Irányítószám	3791
Körzethívószám	46
	Népesség
Teljes népesség	1483 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	89,82 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	16,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Sajókeresztúr Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 10′ 10″, k. h. 20° 46′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 10″, k. h. 20° 46′ 34″
	Sajókeresztúr Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Sajókeresztúr weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sajókeresztúr témájú médiaállományokat.

Sajókeresztúr község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.

FekvéseSzerkesztés

Miskolctól északra, Szirmabesenyő és Sajóecseg között fekszik. Közigazgatási területén áthalad a 26-os főút, de csak a külterületen, a községnek gyakorlatilag a teljes belterülete a főúttól keletre terül el. Közúti elérését a 26-osból, annak a 7,650-es kilométerszelvénye közelében kiágazó 26 141-es út (települési nevén Petőfi utca, majd Szegfű utca) biztosítja.

TörténeteSzerkesztés

Az őskortól lakott település. Egyike azoknak a Sajó menti, Bükk-vidéken található településeknek, amelyeket a 13–14. században a szőlőművelés, a bortermelés és a kereskedelem indított el a mezővárosi fejlődés útján. Első írásos említése a Miskolc nemzetség birtokainak összeírásából, a 14–15. századból származik Kerestwr formában. Nevét egyházáról kapta, amit a pápai tizedlajstromok ecclesia Sancte Crucisként említettek.

A 16. században az egyik legjelentősebb felvidéki birtokos család, a Bebekek tulajdona volt. A 17. században mezővárosi rangot kapott. Sokat szenvedett a török idők alatt, a lakosság mégis megmaradt benne. A település újkori történetében szerepet kapott a határában létesített Borsodi Ércelőkészítő Mű, aminek területén ma több, különböző profilú cég működik.