Santa Costanza-bazilika
Santa Costanza katolikus templom Rómában, a óvárosból észak felé kivezető Via Nomentanán. Kr.u. 330-ban épült Nagy Konstantin idejében. Eredetileg mauzóleumnak szánta lányai, Constantia (gyakran Constantinaként említik) és Helena számára. Mivel Constantiát szentként tiszteleték, a sírkápolnát később átalakították keresztelőkápolnává (baptisztériummá), majd templommá, melynek olasz neve Santa Costanza lett.
| Santa Costanza-bazilika | |
| itáliai nemzeti emlék | |
 | |
 | |
| Vallás | katolicizmus |
| Egyházmegye | Római egyházmegye |
| Elérhetőség | |
| Település | Róma |
| Elhelyezkedése | |
 Santa Costanza-bazilika
Pozíció Róma térképén
| |
 é. sz. 41° 55′ 21″, k. h. 12° 31′ 03″Koordináták: é. sz. 41° 55′ 21″, k. h. 12° 31′ 03″ | |
 | |
| A Santa Costanza-bazilika weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Santa Costanza-bazilika témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az épület szerkesztés
A rotundát kívülről sokáig gyűrű formájú oszlopsor vette körül (portikusz), amelynek csak esztétikai funkciója volt, és később ugyanúgy lerombolták, mint a bejárati csarnokot (Narthex). A még ma is meglevő épületrészek eredetiek, de részben már erősen restauráltak.
A belső, központi termet dongaboltozatos körfolyosó veszi körbe, amelyet 12 zöld és vörös gránitból készült dupla-oszlopból álló árkád határol. Az oszlopok régi római épületekből lettek zsákmányolva. A belső terem felé néző oszlopfők általában szebben meg vannak munkálva mint a folyosó felé nézők. A 12 pár oszlop ugyanúgy utalás a 12 apostolra, mint az azonos számú ablak.
-
Kupolabelső -
Az oltár
A központi termet felül egy 11,5 méter széles téglabordázatú szilárdítással ellátott betonkupola zárja, dobbal, azaz a kupola alaprajzát követő faltesttel. Kívülről ezt téglatető fedi és védi így az időjárás behatásaitól.[1]
A központi termet márvánnyal burkolták, a kupola római hagyomány szerint mozaikokkal volt kidíszítve, ezek azonban szinte teljesen megsemmisültek. A körfolyosó mozaikdíszítése azonban megmaradt, és a korai keresztény művészet legfontosabb dokumentumai közé tartozik. Geometrikus keretben - egészen a pogány hagyományt követve - virágokat, különböző növényeket és madarakat ábrázolnak. Keresztény szimbólumokat alig találunk.
A külső fal belső oldalát fülkék tagolják, amelyek a templom mindkét főtengelye mentén kápolnákká bővülnek. Az így kialakított bővítéssel kiemelik a keresztformát - nyilván nem véletlenül.
Az 1620-as barokkosítás után a templomot 1938/1939-ben restaurálták, és a 4. századi állapotot állították vissza. A mai együtteshez a katakomba és a bazilikai romjai mellett a 7. századi Sant′Agnese le mura bazilika is tartozik
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Jürgen Rasch: Die Kuppel in der römischen Architektur. Entwicklung, Formgebung, Konstruktion, in: Architectura, 15. kötet (1985), 117–139. oldal(120, 128, 133, 138)
Források szerkesztés
Hugh Honour, John Fleming: Weltgeschichte der Kunst. 2007 München
További információk szerkesztés
- Il Mausoleo di S. Costanza, a Santa Agnese fuori le Mura templom honlapján
