Schill Imre

(1888–1954) belgyógyász, kórházi főorvos, az orvostudományok kandidátusa

Schill Imre (Budapest, 1888. május 31.[2] – Budapest, Józsefváros, 1954. október 11.)[3] belgyógyász, kórházi főorvos, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).

Schill Imre
Született1888. május 31.
Budapest
Elhunyt1954. október 11. (66 évesen)[1]
Budapest VIII. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaLigeti Klára
(h. 1951–1954)
SzüleiSchill Salamon
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (1910–1915, orvostudomány)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5B parcella, 7. sor, 1. sírhely)
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Schill Salamon (1849–1918) klasszika-filológus, a Rabbiképző tanára és Frommer Jenny (1868–1954) fiaként született. A Budapesti VII. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett jeles eredménnyel (1905). Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte (1905–1910). Egyetemistaként, 1908 és 1910 között, a Tangl Ferenc vezetése alatt álló Élet és Kórvegytani Intézetben sajátította el a laboratóriumi munka manuális részét. Diplomája megszerzése után a Korányi Sándor által vezetett Klinikára került díjtalan gyakornoknak. Amikor Bálint Rezső átvette az I. sz. Belklinika irányítását, magával vitte Schillt, s ott dolgozott az első világháború kitöréséig. Az 1916-os évig csapatorvosi szolgálatot teljesített, majd a Rokkantügyi Hivatal által fenntartott különleges rózsahegyi gyógyintézetbe került helyettes osztályvezető főorvosnak. Az intézet vezető főorvosa Tállyai Róth Miklós volt, aki szintén Korányi tanítványa volt. A háború után visszakerült az I. sz. Belklinikára díjas gyakornoknak. 1919 szeptemberétől gyakornoki díjazással fizetéstelen tanársegédként dolgozott. 1922-ben II. tanársegéd, 1925 szeptemberétől a Klinika I. tanársegédje volt. 1928-ban a „mellkasi szervek megbetegedései“ című tárgykörből magántanárrá habilitálták.[4] Bírálói Korányi Sándor és Bálint Rezső voltak. Ugyanebben az évben megválasztották a Pesti Izraelita Hitközség Kaszab-féle Poliklinikájára főorvosnak.[5] Négy évvel később osztályvezető főorvossá nevezték ki. 1944 októberében munkaszolgálatra, sáncásásra hurcolták, de sikerült megszöknie és a háború végéig az Akácfa utcában felállított gettó-szükségkórházban dolgozott. A háború után a tudományos irodalom művelése és az egyetemi oktatás terén kifejtett működésé elismeréséül az egyetemi rendkívüli tanári címet adományozták számára.[6] 1949-ben személyi különbözőségek miatt megvált a Zsidókórháztól és átvette a Szent Rókus Kórház I. számú Belgyógyászati Osztályának vezetését.

Házastársa Ligeti Klára (1889–1967), akivel 1951-ben kötött házasságot.

A Kozma utcai izraelita temetőben (5B parcella, 7. sor, 1. sírhely) nyugszik. Temetésén a Rókus Kórház orvosainak nevében Kubányi Endre, a szakszervezet nevében Gráf Ferenc mondott beszédet.

Művei szerkesztés

  • A phloridzin-hatás lényege. A phloridzin hatása a szőlőczukor égésére. (Orvosi Hetilap, 1914, 48.)
  • Könnyebb tüdőbetegek szabadságolása alkalmával szerzett tapasztalatok. Statisztikai tanulmány. (Orvosi Hetilap, 1917, 38.)
  • Mellkasi folyadékfelhalmozódást utánzó májtályog esete. (Orvosi Hetilap, 1917, 43.)
  • A mesterséges pneumothorax befolyása a contra­lateralis tüdőfélre. (Orvosi Hetilap, 1920, 21–22.)
  • Felhasználható-e Basedow-kórnál respiratiós vizsgálat helyett az adrenalinérzékenység meghatározása? Csépai Károllyal. – A vérnyomás befolyásolása vízkísérlettel. Patai Józseffel. – Streptothrix által előidézett pleuropneumonia esete. (Orvosképzés, 1924, 3.)
  • A vér maradéknitrogenjének mesterséges befolyásáról intravénás ureuminjectiókkal. Kunze Jánossal. (Magyar Orvosi Archívum, 1924, 25.)
  • A mesterséges pneumothorax-szal kezelt tüdőbetegek vitalcapacitásának, pneumothorax nyomásának és tüdőcollapsusának összefüggéséről. (Orvosképzés. 1925, 1.)
  • Polymyositis esete. (Orvosi Hetilap, 1925, 38.)
  • Az alsó tüdőhatár topographikus kopogtatásáról. (Orvosi Hetilap, 1927, 28.)
  • A vörösvérsejtek felismeréséről vizeletüledékben. (Orvosi Hetilap, 1927, 29.)
  • Adatok a respiratiós vizsgálatok methodikájához I. A légzés mélységének változásáról respiratiós vizsgálat közben. Doleschall Frigyessel. – Adatok a respiratiós vizsgálatok methodikájához. II. A respiratiós vizsgálat befolyásáról az alveolaris CO2-tensióra Basedow-kóros és normális egyénen. Weiss Istvánnal. (Magyar Orvosi Archívum, 1927, 28.)
  • Adatok a respiratiós vizsgálatok methodikájához. III. A Krogh-féle eljárás hatása a légzés egyenletességére. Baitz Gézával. – Adatok a respiratiós vizsgálatok methodikájához. IV. A respiratiós anyagcsere viselkedése hosszantartó kísérletben. (Magyar Orvosi Archívum, 1928, 29.)
  • Az adrenalin hatásáról a respiratiós gázcserére Addison- és Basedow-kórnál. (Magyar Orvosi Archívum, 1929, 30.)
  • A statika munka hatása a gázcserére. Ernst Zoltánnal. – A hypophysis hátsólebenykivonatának hatása a gázcserére. Fernbach Józseffel. (Magyar Orvosi Archívum, 1930, 31.)
  • Az insulin-kezelés alatt fellépő anaphylaxiaszerű állapot megelőzéséről. (Orvosi Hetilap, 1931, 28.)
  • Addison kór mellékveseetetésre javult, 2½ éve észlelt esete. (Orvosi Hetilap, 1931, 29.)
  • A classikus physikalis vizsgálómódszerek és a Röntgen-vizsgálat határairól a tüdő és mellhártya betegségeinek diagnostikájában. (Orvosi Hetilap, 1932, 3.)
  • A „vicariáló emphysema“. (Orvosi Hetilap, 1935, 45.)
  • Látszólagos positiv venapulsus. (Orvosi Hetilap, 1938, 7.)
  • A pneumothoraxnyomás izzadmány mellett. (Orvosi Hetilap, 1938, 14.)
  • Centrális eredetű múló hypertonia agyvérzés kíséretében. (Orvosi Hetilap, 1939, 25.)
  • Sorozatos sinusextrasytolék vezetési zavarral. (Orvosi Hetilap, 1942, 23.)
  • A háború- és az ostromokozta nélkülözések és túlerőltetések hatása a belgyógyászati betegségekre. (Orvosok Lapja, 1946, 1.)
  • Az ágyéki és kereszttáji fájdalom diagnosztikája. (Orvosok Lapja, 1946, 25.)
  • Megfigyelések extrasystoliás bigeminiában. (Orvosok Lapja, 1947, 25.)
  • A vérátömlesztés complicatióinak elkerüléséről. (Orvosok Lapja, 1947, 52.)
  • A mesterséges pneumothorax és a normális tüdő kopogtatási hangja. (Orvosi Hetilap, 1948, 21.)
  • Megfigyelések a vénás pulsusról. (Orvosok Lapja, 1948, 32.)
  • A diagnostics májpunctio. (Orvosok Lapja, 1948, 33.)
  • A mellkas hintamozgása. (Orvosi Hetilap, 1950, 18.)
  • A balneo-physikotherapia indikációi a nem rheumás belgyógyászati betegségekben. (Orvosi Hetilap, 1950, 31.)
  • A kyphoskolitikusok légzésmechanizmusa. (Orvosi Hetilap, 1951, 17.)
  • Az epigastrialis pulsatió. (Orvosi Hetilap, 1951, 39.)
  • A gyakorlatból a gyakorlatnak. (Orvosi Hetilap, 1952, 23.)
  • Cardialisan decompensált diabetes insipidus víztelenítése. (Orvosi Hetilap, 1952, 32.)
  • Megfigyelések a vérnyomásról. (Orvosi Hetilap, 1952, 37.)
  • A Basedowkórosok lehető gyors és biztonságos műtéti előkészítése. (Orvosi Hetilap, 1952, 44.)
  • A hypertonia betegség befolyásolhatóságának megítélése. (Orvosi Hetilap, 1953, 17.)
  • Az Rh-factor és jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1954, 18.)

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján
  • II. osztályú Vöröskereszt érdemérem

Jegyzetek szerkesztés

  1. Schill Imre, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13536.htm
  2. Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1079/1888. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 20.)
  3. Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 2203/1954. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
  4. Hivatalos Közlöny, 1928. október 15. (36. évfolyam, 21. szám)
  5. „A zsidó kórház új főorvosai”, Egyenlőség, 1928. július 7. (Hozzáférés ideje: 2022. február 20.) 
  6. Magyar Közlöny, 1946. június 9. (130. szám)

Források szerkesztés

  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Kenéz János (1979. május 6.). „Schill Imre, a fizikális vizsgálatok mestere”. Orvosi Hetilap (Magyarország) 120 (18), 1092–1094. o. (Hozzáférés: 2022. február 20.)  

További információk szerkesztés