Sikoku

japán sziget
(Shikoku szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 15.

Sikoku (japánul: 四国, kiejtése, Hepburn-átírással Shikoku, jelentése négy tartomány) Japán négy főbb szigete közül a legkisebb. Önálló földrajzi régió.

Sikoku
Közigazgatás
Ország Japán
Legnagyobb településMacujama
Népesség
Teljes népesség3 845 534 fő (2015)
Macujama népessége506 743 fő (2021. márc. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
FekvéseCsendes-óceán északnyugati része
SzigetcsoportJapán szigetvilág
Terület18 803,68 km²
Hosszúság225 km
Tengerszint feletti magasság
  • 151
  • 1982
m
Legmagasabb pont1982 méter
IdőzónaUTC+9
Elhelyezkedése
Sikoku (Japán)
Sikoku
Sikoku
Pozíció Japán térképén
é. sz. 33° 38′, k. h. 133° 30′33.633333°N 133.500000°EKoordináták: é. sz. 33° 38′, k. h. 133° 30′33.633333°N 133.500000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Sikoku témájú médiaállományokat.

Geográfia

szerkesztés

Szélessége 50 és 150 km között változik, hosszúsága 225 km, területe 18 803,68 km². Délen a Csendes-óceán határolja, északon a Szeto-beltenger választja el Honsútól, keleten a Kii-csatorna, délnyugaton a Bungo-csatorna Kjúsú szigettől. Sok apró sziget veszi körül, különösen északon.

A szigeten a meredek Sikoku-hegység húzódik végig, melynek legmagasabb csúcsai a Curugi (Tsurugi-san) 1955 méter és az Isizucsi (Ishizuchi-san) 1982 m magasba emelkedik. A sziget belsejében sokhelyütt még érintetlen a természet. Itt is gyakoriak a földrengések.

Ehime prefektúra Kjúsú sziget felőli partvidékén található az Asizuri-Uvaka Nemzeti Park.

Itt van a Naruto-szorost átívelő, 1986-ban elkészült Onavato-híd, amely Sikokut Avadzsi szigetén át összeköti Honsúval. A szorosban az árapály megfordulásakor hatalmas, mintegy 25 méteres átmérőt elérő örvények alakulnak ki a Csendes-óceán és a beltenger között áramló vízben.[2]

Népesség

szerkesztés

Itt él a japánok közül a legkevesebb ember is, 4 141 955 fő (2005. március 31-én), a népsűrűség is az országon belül viszonylag alacsonynak számít, 220,27 fő/km².

A nagy városok a tengerparton és a szárazföldbe benyúló folyóvölgyekben találhatók, mivel a sziget belső része hegyes-sziklás vidék. A völgykatlanok lakossága gyér. A százezer főnél népesebb városok elsősorban a beltenger felőli északi részen, Ehime prefektúrában vannak.

A város neve Japánul Prefektúra Lakosság (fő)[3]
Macujama 松山市, Matsuyama-shi Ehime 512 982
Takamacu 高松市, Takamatsu-shi Kagava 426 514
Kócsi 高知市, Kōchi-shi Kócsi 335 341
Tokusima 徳島市, Tokushima-shi Tokusima 267 343
Imabari 今治市, Imabari-shi Ehime 176 877
Niihama 新居浜市, Niihama-shi Ehime 127 563
Szaidzsó 西条市, Saijō-shi Ehime 116 678
Marugame 丸亀市, Marugame-shi Kagava 110 118


Közigazgatás

szerkesztés
 
A Szanuki-síkság a sziget északi részén

A szigeten négy prefektúra található. Ezek:

A prefektúra neve Japánul (átírva) Székhelye
Ehime 愛媛県 (Ehime-ken) Macujama
Kagava 香川県 (Kagawa-ken) Takamacu
Kócsi 高知県 (Kōchi-ken) Kócsi
Tokusima 徳島県 (Tokushima-ken) Tokusima

A többi szigethez képest fejletlenebb.

Közlekedés

szerkesztés
 
A Nagy Naruto híd

Sikokut Honsúval három gyorsforgalmi út köti össze.

  • Kobe-Avadzsi-Naruto (kelet Sikoku)
  • Seto-Chúó (központi Sikoku)
  • Nisiszeto (nyugat Sikoku)

Sikoku keleti kapuja, Naruto (Tokusima prefektúra) 1988 óta össze van kötve a Kobe-Avadzsi-Naruto gyorsforgalmi úttal. Ez az útvonal a Kanszai régióhoz csatlakozik, ahol olyan nagyvárosok találhatók, mint Oszaka, Kiotó és Kóbe. Emiatt a Kobe-Avadzsi-Naruto gyorsforgalmi útnak igen sűrű a forgalma. Itt több távolsági buszjárat is közlekedik Kanszai és a Tokusima prefektúra között.

Sikoku középső részét Honsúval kompjáratok és légiközlekedés köti össze és 1988 óta a Nagy Szeto Hídhálózat is. A hidak elkészültéig a térség el volt vágva a külvilágtól.

A szigeten belül is gyorsforgalmi utak kötik össze a nagyobb településeket. Ezek között megemlíthető a 11-es, 32-es, 33-as, 55-ös és 56-os út.

 
Sikoku vasútvonalai

A Sikoku Vasúttársaság vonalainak megnevezése:

  • Joszan
  • Doszan
  • Kótoku
  • Tokusima
  • Mugi
  • Naruto
  • Ucsiko
  • Jodo
  • Honsi Biszan
  • Szeto Óhasi

Ezeken kívül magánvasúttársaságok működnek Sikoku mind a négy prefektúrájában.

Sikokunak nincsen nemzetközi repülőtere, de négy helyi repülőtér szolgálja ki (Tokusima, Takamacu, Kocsi-Rjoma és Macujama), ahonnan csatlakozások vannak Japán nagyobb városai felé (például Tokió, Oszaka, Nagoja, Szapporo, Fukuoka felé). Nemzetközi járatok indulnak Szöul felé az Asiana Airlines gépein Macujama és Takamacu városokból. Időnként charterjáratok indulnak más nemzetközi célállomások felé is.

Sikoku környékét kompjáratok hálózzák be, amik például Kjúsú felé és a Sikoku környéki kisebb szigetek között bonyolítanak le forgalmat.


  1. 愛媛県庁/県推計人口 (japán nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 25.)
  2. Reader's Digest Válogatás: Világjárók lexikona, 1998.
  3. A lakosságra vonatkozó adatok a 20032006 időszakból valók.


Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Shikoku című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Sikoku témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés