Sigray Károly

(1716-1800) nagybirtokos főnemes, főispán
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. március 19.

Gróf alsó- és felsősurányi Sigray Károly (Felsősurány, 1716. szeptember 2.Ivánc, 1800. július 8.) nagybirtokos főnemes, királyi tanácsos, hétszemélynök, Somogy vármegye főispánja.

Sigray Károly
Született1716. szeptember 2.
Felsősurány
Elhunyt1800. július 8. (83 évesen)
Ivánc
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaBossányi Zsófia, Cziráky Katalin, Szvetics Zsófia
Foglalkozásahétszemélynök, királyi tanácsos, főispán
Tisztsége
  • Somogy vármegye főispánja (1772–1785)
  • Somogy vármegye főispánja (1790–1798)
SablonWikidataSegítség
A Sigray család grófi címere.

A régi magyar nemesi Sigray család született. Édesapja Sigray József somogyi főispán, édesanyja Gössinger Magdolna. Édesapjával és Lajos fivérével együtt 1724-ben kaptak bárói címet. Alig volt 24 éves, amikor 1740-ben idősebb fiú lévén édesapja halála miatt átvette a család birtokainak vezetését. Surány majdnem egy teljes évszázadon keresztül volt a Sigray család otthona és uradalmi központja, ám Sigray Károly 1745-ben ezt Iváncra helyezte át, mert ott nagyobb földterületek és értékes erdők feküdtek. 1750-ben eladta a surányi kastély 60.000 Ft-ért, majd Iváncon az akkor már romokban heverő Ivánczy-kastély alapjaira új barokk stílusú kastély építtetett, mely 1767-re készült el.

Sigrayt 1760-ban kinevezték a Dunántúli Kerületi Tábla ülnökévé, ezzel kezdve meg hivatali pályafutását. 1771-ben Tolna és Fejér vármegye javaslatára megkezdték a Sárvíz mentén elterülő mocsarak felmérését és lecsapolásának előkészítését, majd nem sokkal ezután a Balaton hasonló felmérését. E munkálatok irányítására Mária Terézia Sigrayt nevezte ki királyi biztosnak. A munkálatok több alkalommal is félbeszakadtak, majd 1779-re felhagytak a Sárvíz munkálataival, 1784-re pedig már a Sió szabályozásával is. Eközben Sigray 1772 és 1785 között Somogy vármegye főispáni székében is ült. Ez idő alatt 1780. április 14-én Mária Terézia magyar királynőtől grófi címet szerzett harmadik apósa révén; a harmadik feleségének az apja gróf nemesságodi és pleterniczai Szvetics Jakab (17031781), kamarás, királyi tanácsos, a Szent István Rend lovagja, Pest-Pilis-Solt vármegye főispánja, személynök volt.[1] Vármegyei hivatalából való távozása után nem sokkal ismét megválasztották főispánná, ezúttal 1798-ig maradt pozíciójában. Közben, 1795-ben kinevezték a Kőszegi Kerületi Tábla elnökévé is. 1798-ban érdemei elismeréséül a Szent István-rend középkeresztjével tüntették ki.

Házasságai és leszármazottjai

szerkesztés

Sigray Károly háromszor is megnősült élete során. Első felesége nagybossányi Bossányi Zsófia (*Nagybossány, 1715. július 12.–†Tőkésújfalu, 1750. április 10.) volt, akinek a szülei nagybossányi Bossányi Elek (1683-1738), földbirtokos valamint kessellőkeői és motesiczki Motesiczky Terézia (16831756) leánya, aki egy leányt szült neki:

  • Magdolna (17431821); férje: báró kerekesházi és czifferi Kerekes Zsigmond (17211781)

Első neje halála után nősült újra báró Sigray Károly; ekkor gróf cziráki és dénesfai Cziráky Katalint vette el, de gyermekeik nem ismertek. Kőszegen 1761. május 24-én vette el harmadik és egyben utolsó nejét, gróf nemesságodi és pleterniczai Szvetics Zsófia (*Kőszeg, 1744. március 1.–†Pest, 1784. június 17.) kisasszonyt, akinek a szülei gróf nemesságodi és pleterniczai Szvetics Jakab (17031781), kamarás, királyi tanácsos, a Szent István Rend lovagja, Pest-Pilis-Solt vármegye főispánja, személynök, és nemes Lada Mária (1717-1792) asszony voltak. Sigray Károly és gróf Szvetics Zsófia frigyéből négy gyermek született:

  1. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 51. kötet - 217 - 220. oldal


Elődje:
gr. Batthyány Károly
Utódja:
gr. Széchényi Ferenc
Elődje:
br. Splényi József
Utódja:
gr. Széchényi Ferenc