„Soltész-zsomboly” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{építés alatt}} {{Barlang infobox |név=Soltész-zsomboly |kép= |képaláírás= |település=Bódvaszilas |földrajzi táj=Aggteleki-karszt |típus=zsombo…” Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve |
(Nincs különbség)
|
A lap 2019. augusztus 18., 22:45-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A Soltész-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.
Soltész-zsomboly | |
Hossz | 18 m |
Mélység | 15 m |
Magasság | 0 m |
Függőleges kiterjedés | 15 m |
Tengerszint feletti magasság | 508 m |
Ország | Magyarország |
Település | Bódvaszilas |
Földrajzi táj | Aggteleki-karszt |
Típus | zsomboly |
Barlangkataszteri szám | 5452-28 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 33′ 34″, k. h. 20° 42′ 46″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 34″, k. h. 20° 42′ 46″ |
Leírás
Az Alsó-hegy fennsíkján, a Szabó-pallagi vadászháztól délkeletre, körülbelül 900 méterre, egy töbör északi oldalában nyílik. A Magfától (ez egy hatalmas bükk, talán a környék legidősebb fája, amely a dózerút mellett található és jelölik a turistatérképek) egy kicsit a Szabó-pallagi vadászház felé haladva az út bal, délnyugati oldalán, beérve az erdőbe már messziről látható a nagy bejárata.
Középső triász, wettersteini mészkőben keletkezett. A 18 méter hosszú és 15 méter mély zsomboly 12 méter mélységig járható. A legnagyobb vízszintes kiterjedése 10 méter.
Előfordul az irodalmában Három lány-zsomboly (Kordos 1984), Három-lány-zsomboly (Kósa 1992), Három tány-zsomboly (Vlk 2019), S-19 (Kósa 1992), Soltész-lik (Kordos 1984), Soltészlik-zsomboly (Bajomi 1977), Soltész-lyuka (Bertalan 1976), Soltészlyuka (Kósa 1969), Soltész lyuka-zsomboly (Kósa 1992) és Soltész-lyuka-zsomboly (Vlk 2019) néven és jelzettel is. A Soltész-zsomboly név 1971-ben bukkant fel az irodalomban.
Kutatástörténet
1969 nyarán a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport felmérést és kiegészítő mérést végzett a zsombolyban. 1971-ben a csoport felmérte a barlangot és készítette el a barlangtérképet. 1975 márciusában a KPVDSZ VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport négy tagja, Berkesi J., Csernavölgyi László, Csöndör Gyula és Marek E. mérte fel, valamint a felmérés alapján Csernavölgyi László szerkesztett egy hosszmetszet barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet. Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy Bódvaszilason, a Szabó-pallagi vadászháztól délkeletre, az út nyugati oldalán található és Bertalan Károly hivatkozik egy publikációra, amely említi a barlangot. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok közé sorolta.
Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve két névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok között. Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben megjelentek az 1975-ben készült barlangtérképek és az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye, valamint több adattal együtt fel van tüntetve három darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része.
Irodalom
- Bajomi Dániel: Jelentés a Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1971. évi zsombolykutató táboráról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1971. 6. füz. 15. old.
- Bajomi Dániel: Áttekintés a magyarországi barlangok faunájáról. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 24. old.
- Bajomi Dániel: A review of the fauna of Hungarian caves. Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 36. old.
- Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 80, 276, 283. old.
- Kósa Attila: A Budapesti Vörös Meteor Központi Barlangkutató Csoport zsombolykutatói... Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 7. füz. 2. old.
- Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18, 22, 79. old.
- Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 221, 222. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
- –: Soltész-zsomboly leírás. Kézirat. (Szerzőnév és dátum nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További irodalom
- Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
- A Tektonik Barlangkutató Csoport kézirata az MKBT barlangkataszteri pályázatra. 1977.
További információk