„Soltész-zsomboly” változatai közötti eltérés

barlang Bódvaszilason
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{építés alatt}} {{Barlang infobox |név=Soltész-zsomboly |kép= |képaláírás= |település=Bódvaszilas |földrajzi táj=Aggteleki-karszt |típus=zsombo…”
Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve
(Nincs különbség)

A lap 2019. augusztus 18., 22:45-kori változata

A Soltész-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Soltész-zsomboly
Hossz18 m
Mélység15 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés15 m
Tengerszint feletti magasság508 m
Ország Magyarország
TelepülésBódvaszilas
Földrajzi tájAggteleki-karszt
Típuszsomboly
Barlangkataszteri szám5452-28
Elhelyezkedése
Soltész-zsomboly (Magyarország)
Soltész-zsomboly
Soltész-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 34″, k. h. 20° 42′ 46″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 34″, k. h. 20° 42′ 46″

Leírás

Az Alsó-hegy fennsíkján, a Szabó-pallagi vadászháztól délkeletre, körülbelül 900 méterre, egy töbör északi oldalában nyílik. A Magfától (ez egy hatalmas bükk, talán a környék legidősebb fája, amely a dózerút mellett található és jelölik a turistatérképek) egy kicsit a Szabó-pallagi vadászház felé haladva az út bal, délnyugati oldalán, beérve az erdőbe már messziről látható a nagy bejárata.

Középső triász, wettersteini mészkőben keletkezett. A 18 méter hosszú és 15 méter mély zsomboly 12 méter mélységig járható. A legnagyobb vízszintes kiterjedése 10 méter.

Előfordul az irodalmában Három lány-zsomboly (Kordos 1984), Három-lány-zsomboly (Kósa 1992), Három tány-zsomboly (Vlk 2019), S-19 (Kósa 1992), Soltész-lik (Kordos 1984), Soltészlik-zsomboly (Bajomi 1977), Soltész-lyuka (Bertalan 1976), Soltészlyuka (Kósa 1969), Soltész lyuka-zsomboly (Kósa 1992) és Soltész-lyuka-zsomboly (Vlk 2019) néven és jelzettel is. A Soltész-zsomboly név 1971-ben bukkant fel az irodalomban.

Kutatástörténet

1969 nyarán a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport felmérést és kiegészítő mérést végzett a zsombolyban. 1971-ben a csoport felmérte a barlangot és készítette el a barlangtérképet. 1975 márciusában a KPVDSZ VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport négy tagja, Berkesi J., Csernavölgyi László, Csöndör Gyula és Marek E. mérte fel, valamint a felmérés alapján Csernavölgyi László szerkesztett egy hosszmetszet barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet. Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy Bódvaszilason, a Szabó-pallagi vadászháztól délkeletre, az út nyugati oldalán található és Bertalan Károly hivatkozik egy publikációra, amely említi a barlangot. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok közé sorolta.

Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve két névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok között. Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben megjelentek az 1975-ben készült barlangtérképek és az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye, valamint több adattal együtt fel van tüntetve három darab irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része.

Irodalom

További irodalom

  • Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
  • A Tektonik Barlangkutató Csoport kézirata az MKBT barlangkataszteri pályázatra. 1977.

További információk