Csallóközkürt
Csallóközkürt (szlovákul Ohrady, korábban Kerť na Ostrove) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
| Csallóközkürt (Ohrady) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Dunaszerdahelyi |
| Rang | község |
| Polgármester | Rábay Anikó |
| Irányítószám | 930 12 |
| Körzethívószám | 031 |
| Forgalmi rendszám | DS |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1359 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 79 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 115 m |
| Terület | 14,77 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 59′, k. h. 17° 42′Koordináták: é. sz. 47° 59′, k. h. 17° 42′ | |
| Csallóközkürt weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csallóközkürt témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Dunaszerdahelytől 6 km-re keletre fekszik.
Élővilága szerkesztés
-
-
-
2015 -
2022 -
-
2023 -
A templom közelében található egy gólyafészek, amelyben 2013-ban 3 fiókát, 2023-ban pedig 2 fiókát számoltak össze.[2]
Története szerkesztés
A falut 1138-ban említik először. Neve a magyar kürt törzsnévből származik (török: kögur = mellecske). Határában feküdt az egykori Nyék határőrfalu. 1252-ben a települést IV. Béla király a pozsonyi káptalannak ajándékozta. 1324-ben Miklós pozsonyi ispán jelentésében említik Szerdahely és Kürt piacait.[3] Szent István első vértanúnak szentelt templomát 1390-ben említik először. 1399-ben küldöttség járt a faluban, hogy elvégezzék Kymch, Kürt (Kyarth), Nyárasd és Alistál (Sthal), illetve Zaruaswrum (Prepostzele) és Synky (Synkechekutha) tavak határjárását.[4] A 15. században a Bazini és Szent-Györgyi grófok birtoka. Később az Apponyi és Pállfy család birtoka lett, akik Tájlakon kis kastélyt is építettek.
A reformáció terjedését követő vallási villongások következtében a kürti egyház a 16. század elején megszűnt létezni. A falunak több mint 350 éven át még papja sem volt, 1634-ben a templom is elpusztult. A ma is álló templom csak a 20. században épült fel. 1649-ben a községnek már volt óvodája, az iskolát valószínűleg a 19. század elején alapították. A falu lakói nagyrészt szegény emberek, zsellérek voltak, akiket az 1866-67 évek természeti csapásai is sújtottak és eladósodtak. 1872-ben a kürti egyház ismét önálló plébánia lett.
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 903, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2011-ben 1168 lakosából 1092 magyar és 70 szlovák volt.
2021-ben 1359 lakosából 1233 (+28) magyar, 110 (+21) szlovák, 10 (+1) egyéb és 6 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek szerkesztés
- Itt született 1955-ben Bugár Imre olimpiai ezüstérmes csehszlovák diszkoszvető.
Nevezetességei szerkesztés
Szent István vértanú tiszteletére szentelt templomát 1933-ban építették, ekkor bontották le a korábbi gótikus templom maradványait is. 1996-ban renoválták. Egyik harangja 1482-ből származik. Márvány főoltára Mária Terézia szétvert és lebontott pozsonyi emlékműve talapzatának anyagából készült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ bociany.sk
- ↑ Blazovich László 1993: Anjou–kori Oklevéltár VIII 1324. Budapest–Szeged, 13 No. 8.
- ↑ Vladimír Rábik 2008: Diplomatarium Sancto-Adalbertinum - Stredoveké listiny v Literárnom archíve Spolku sv. Vojtecha (1181) 1214-1543. Martin, 147-150 No. 51-52.
- ↑ ma7.sk
Irodalom szerkesztés
- Nagy Attila 2012: A csallóközkürti Szent István vértanú templom. Remény.
- Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1.