Dunakisfalud
Dunakisfalud (szlovákul Vieska) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
| Dunakisfalud (Vieska) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Dunaszerdahelyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1322 |
| Polgármester | Mocsonoky Róbert |
| Irányítószám | 930 02 (pošta Orechová Potôň) |
| Körzethívószám | 031 |
| Forgalmi rendszám | DS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 407 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 65 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 118 m |
| Terület | 6,68 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 00′ 10″, k. h. 17° 31′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 10″, k. h. 17° 31′ 41″ | |
| Dunakisfalud weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dunakisfalud témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Csallóköz szívében, Dunaszerdahelytől 6 km-re nyugatra fekszik, a Pozsonyt és Komáromot összekötő főútvonal mentén.
Környező települések szerkesztés
Története szerkesztés
1322-ben említik először.
Vályi András szerint "KISFALUD. Elegyes falu Posony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Egyházos Gellének szomszédságában, mellynek filiája, határja Bögel Patronyéhoz hasonló. " [2]
Fényes Elek szerint "Kisfalud, Poson m. magyar f. Egyház-Gellétől keletre 1 órányira: 289 kath., 13 zsidó lak., termékeny földdel, jó legelővel. F. u. Nagy, s más nemesek. Ut. p. Somorja. " [3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Ma is többségében magyarlakta település. Felekezet szerint római katolikus (többségében), református és egyéb. Önkormányzattal rendelkezik (sokáig Dióspatonyhoz tartozott).
Népessége szerkesztés
1910-ben 345, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2011-ben 431 lakosából 368 magyar és 49 szlovák volt.
2021-ben 407 lakosából 312 (+2) magyar, 78 (+4) szlovák, 6 egyéb és 11 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Az utóbbi időben a lakosság száma ismét nő, de a falu lakosságának többségét főként a 40 év felettiek teszik ki.
Mezőgazdaság szerkesztés
Régen főként birtokosok lakták, akiknek a földjein napszámosok dolgoztak. A napszámosok cserébe használhatták a szántó egy részét, és lakhattak a birtokon. A lakosok többsége a mezőgazdaságból élt még az 1990-es évek első felében is. Ma már egyre többen vállalnak munkát a környező városokban, illetve külföldön is (Ausztria, Magyarország, Csehország).
Sport szerkesztés
A falu labdarúgócsapata Nyugat-Szlovákia 4. ligájának éllovasa. Mérkőzésein a nézőszám esetenként az 500-at is eléri.
Iskola szerkesztés
Régen a falunak saját iskolája (1-4. évfolyam) és óvodája volt, de ma már csak az óvoda létezik. Ugyanebben az épületben lehet megtalálni a falu könyvtárát. Sajnos a 90-es évek végén a gyerekek száma csökkent, de ma már újra növekvő tendenciát mutat. Az óvoda után a gyermekek a szomszédos faluba (1 km-re), Diósförgepatonyba (szlovákul: Orechová Potőň) járnak alapiskolába (1-9. évfolyam). Itt található magyar és szlovák évfolyam egyaránt. A kötelező tantárgyak közé tartozik a szlovák, a magyar, a matematika, a fizika, az idegen nyelv (angol, német, orosz), a biológia, a kémia, a földrajz és a testnevelés. Nagyon jó képességű diákok kerülnek ki innen. Általában a végzősök a legközelebbi városokba mennek középiskolába (Dunaszerdahely, Somorja, Nagymegyer, Pozsony). A legtöbben szakmunkásképzőbe járnak (4 éves, érettségivel végződik). A legjobbak (tanulmányi átlag szerint) pedig bekerülnek a környező gimnáziumokba. A legtöbben a szerdahelyit választják közelsége és színvonala miatt (Vámbéry Ármin Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium). Sokan jelentkeznek azonban a pozsonyi Duna utcai Gimnáziumba (Duna utcai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium) is.
Továbbtanulási lehetőségek a fővárosban, Pozsonyban vannak, illetve Nyitrán, Komáromban és Nagyszombatban, valamint persze külföldön (általában Prágát választják, ritkábban Budapestet).
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Források szerkesztés
- Zöldová, Ágnes 2012: Nyelvjárási jelenségek vizsgálata Kisfalud községben - Skúmanie zmien nárečových javov v obci Vieska. Bakalármunka, UKF