Hajnalka (növénynemzetség)

növénynemzetség

A hajnalka (Ipomoea) a burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe és a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó nemzetség.

Hajnalka
Ipomoea pes-tigridis
Ipomoea pes-tigridis
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Burgonyavirágúak (Solanales)
Család: Szulákfélék (Convolvulaceae)
Nemzetség-
csoport
:
Ipomoeeae
J.Presl, 1846
Nemzetség: Ipomoea
L., 1753
Szinonimák
  • Acmostemon Pilg.
  • Adamboe Raf.
  • Amphione Raf.
  • Apopleumon Raf.
  • Batatas Choisy
  • Bombycospermum J.Presl
  • Bonanox Raf.
  • Calboa Cav.
  • Calonyction Choisy
  • Calycanthemum Klotzsch
  • Cleiemera Raf.
  • Cleiostoma Raf.
  • Clitocyamos St.-Lag.
  • Coiladena Raf.
  • Convolvuloides Moench
  • Decaloba Raf.
  • Diatrema Raf.
  • Diatremis Raf.
  • Dimerodiscus Gagnep.
  • Doxema Raf.
  • Elythrostamna Bojer ex Desjardins
  • Euryloma Raf.
  • Exallosis Raf.
  • Exocroa Raf.
  • Exogonium Choisy
  • Fraxima Raf.
  • Gynoisa Raf.
  • Isypus Raf.
  • Kolofonia Raf.
  • Lariospermum Raf.
  • Latrienda Raf.
  • Legendrea Webb & Berthel.
  • Leptocallis G.Don
  • Macrostemma Pers.
  • Marcellia Mart. ex Choisy
  • Melascus Raf.
  • Milhania Neck.
  • Mina Cerv.
  • Modesta Raf.
  • Morenoa La Llave
  • Navipomoea (Roberty) Roberty
  • Neorthosis Raf.
  • Nil Medik.
  • Ornithosperma Raf.
  • Parasitipomoea Hayata
  • Pentacrostigma K.Afzel.
  • Pharbitis Choisy
  • Plesiagopus Raf.
  • Quamoclit Mill.
  • Quamoclita Raf.
  • Quamoclitia Raf.
  • Saccia Naudin
  • Stomadena Raf.
  • Tereietra Raf.
  • Tirtalia Raf.
  • Tremasperma Raf.
  • Turbina Raf.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hajnalka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hajnalka témájú médiaállományokat és Hajnalka témájú kategóriát.

Ipomoea orizabensis

Előfordulása szerkesztés

A hajnalkafajok eredeti előfordulási területe minden trópusi és szubtrópusi területet, valamint számos mérsékelt övi térséget is magába foglal. Az amerikai szuperkontinensen Kanada keleti felétől és az USA keleti kétharmadától kezdve, Közép-Amerikán és a Karib-térségen keresztül, Dél-Amerikáig - azon belül pedig Észak-Chiléig és Észak-Argentínáig találhatók meg. Észak-Amerikában más térségekbe, főleg a partok mentére betelepítették e növénynemzetség egyes fajait. Európában, csak a Földközi-tenger térségében őshonosak, azonban e kontinens más, északibb országaiba is betelepítették. Afrikában csak Burkina Fasóból és Nyugat-Szaharából hiányoznak. Irakon, az Egyesült Arab Emírségeken és Ománon kívül az egész Arab-félszigeten, Dél-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában mindenhol fellelhetők; azonban az utóbbi országba betelepítették, úgyszintén több közép-ázsiai térségben, Kína és Kelet-Ázsia egyes részeiben is meghonosították. Japánban, valamint az Ázsia és Ausztrália között elterülő szigetvilágokban számos hajnalkafaj őshonos. Eredeti előfordulási területük többek között Ausztrália és Új-Zéland is.

Megjelenésük szerkesztés

Az idetartozó növények lehetnek egyévesek, kétévesek vagy akár évelők; elfásultak vagy lágy szárúak. Leveleik mindig levélnyeleken ülnek, azonban méretük és alakjuk fajtól függően igen változatos. A virágaik a sövényszulákéra (Calystegia sepium) emlékeztetnek, azonban megint fajtól függően igen változatos színűek lehetnek.

Rendszerezés szerkesztés

A nemzetségbe az alábbi 641 faj és 1 hibrid tartozik:

Források szerkesztés