Hohentauern

Hohentauern osztrák község Stájerország Mura-völgyi járásában. 2017 januárjában 414 lakosa volt.

Hohentauern
Hohentauern címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Murtali járás
Irányítószám	8785
Körzethívószám	03618
Forgalmi rendszám	MT
Népesség
Teljes népesség	408 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1274 m
Terület	92,64 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 26′ 03″, k. h. 14° 29′ 01″47.434166666667, 14.483611111111
Hohentauern weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hohentauern témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Elhelyezkedése

Hohentauern a Mura-völgyi járásban

Hohentauern látképe

A Scheibelalm műemlék tanya

Hohentauern Felső-Stájerországban fekszik, a Rottenmanni-Tauern hegységben, a Triebener Tauern-hágónál. Legmagasabb pontjai a Große Bösenstein (2448 m) és a Gamskögel (2386 m). Az önkormányzathoz egyetlen katasztrális községben két település tartozik: Hohentauern (348 lakos) és Triebental (85 lakos).

A környező önkormányzatok: délre Gaal, nyugatra Pölstal, északnyugatra Rottenmann, északra Trieben, északkeletre Gaishorn am See, keletre Wald am Schoberpaß.

Története

A római időkben feltehetően itt volt található Tartursani pihenőállomás, amelyet a Tabula Peutingeriana jelöl az Aquileia (Velence mellett) - Virunum (Magdalensberg) - Lauriacum (Enns mellett) városokat összekötő Via Iulia Augusta főútvonalon.

A hágó menti települést (Taurus Inferior) először 1140-ben említik. A Triebener Tauern-hágón már a 12. században járták át öszvérkaravánok. A helyi lakosság az öszvérhajcsárságon kívül a magnezit- és grafitbányákban is dolgozott. A bányászattal az 1990-es évek elején felhagytak, bár 2013-tól történtek kísérletek a magnezitkitermelés újrakezdésére.

Hohentauern községi tanácsa 1849/50-ben alakult meg. A 2015-ös közigazgatási reform nem érintette és azóta Stájerország legkisebb lélekszámú önkormányzata.

Lakosság

A hohentauerni önkormányzat területén 2017 januárjában 414 fő élt. A lakosságszám 1961 óta (akkor 948 fő) csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 93,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 1,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,7% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,2% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 84,5%-a római katolikusnak, 6,9% evangélikusnak, 7,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók

A Szt. Bertalan-templom

• a Szt. Bertalan-plébániatemplomot a 14. században alapították. Faragott főoltára 1750 körüli.
• a Scheibelalm műemlék hegyi tanya
• bányászmúzeum
• Keltenberg kelta élménypark

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Hohentauern című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Alois Leitner: Hohentauern. Bilder aus vergangener Zeit. Hohentauern 2009
• Fritz Ebner, Walter Prochaska: Die Magnesitlagerstätte Sunk/Hohentauern und ihr geologischer Rahmen, Joannea Geol. Paläont 3: 63-103 (2001)
• A település honlapja
• 62010 – Hohentauern Statistik Austria

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Hohentauern témájú kategóriát.