Hotin

	Hotin (Хотин)
	A hotini erőd a Dnyeszter partján
; Hotin címere	; Hotin zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Csernyivci terület
Járás	Dnyeszteri járás (2020. július 18. – )
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	1002
Polgármester	Mikola Olekszijovics Holovlov
Irányítószám	60000–60005
Körzethívószám	+380 3731
Testvértelepülései	Lista La Couronne; Soroca;
	Népesség
Teljes népesség	8936 fő (2022. jan. 1.)
Népsűrűség	438,25 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	5,0 m
Terület	20,39 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 30′ 28″, k. h. 26° 29′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 28″, k. h. 26° 29′ 10″
	Hotin weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hotin témájú médiaállományokat.

Hotin (helyenként Chotyn, ukrán betűkkel: Хотин, lengyelül: Chocim, vagy Choczim) járási jogú város Ukrajna Csernyivci területén, a Hotini járás székhelye. Népessége a 2001-es népszámlálás idején 11 124 fő volt.

Fekvése szerkesztés

A város a Dnyeszter jobb partján, a Hotini-hátságon, egykor jelentős kereskedelmi tranzitutak mentén fekszik.

Története szerkesztés

Hotin egy 1621-es metszeten

Hotin városa erődje révén stratégiailag fontos település volt Besszarábia északi, Podóliával határos részén. A város és az erőd a történelem folyamán gyakran cserélt gazdát.

Az itt végzett régészeti ásatások bizonyítják, hogy a települést már a 8. században szlávok lakták. A 10. században Hotin a Kijevi Ruszhoz tartozott.

A 16. században a város rövid időre lengyel, majd ismét moldvai uralom alá került. 1621-ben itt volt a Chocimi csata, egyrészt az oszmánok és a lengyelek között, másfelől a zaporozsjei kozákok között. 1673-ban egy másik csata zajlott itt az oszmánok és a lengyelek között.

1711-ben Hotin területét közvetlenül az oszmán birodalom, Mustafa Bairaktar nagyvezír ellenőrzése alá helyezték. A török háborúk idején Hotin többször cserélt gazdát: 1769-ben az orosz hadsereg, 1788-ban a császári hadsereg és 1806-ban ismét az oroszok foglalták el.

Az 1812-es bukaresti béke idején Hotin az orosz birodalomhoz (Besszarábia) tartozott 1918-ig. Rövid osztrák megszállás után (1918. március 8. és november 10. között) a város Besszarábia részeként Romániához került.

A második világháború után a város az Ukrán SZSZK része lett (ma Ukrajna).

Neves személyek szerkesztés

Itt született 1755-ben Alemdar Musztafa pasa oszmán nagyvezír.
Itt hunyt el 1527-ben IV. István moldvai fejedelem.
Itt hunyt el 1621-ben Jan Karol Chodkiewicz lengyel hadvezér, litván nagyhetman.
Itt hunyt el 1739-ben Máriássy Ádám kuruc hadvezér.