Irsy László

Irsy László, vitéz (Somlójenő, 1895. szeptember 4. – Budapest, 1981. április 24.) építész, építészeti szakíró.

Irsy László
Született	1895. szeptember 4. Somlójenő
Elhunyt	1981. április 24. (85 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	építész, építészeti szakíró
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1921)
Sírhelye	Farkasréti temető (20/2-1-694)
A Wikimédia Commons tartalmaz Irsy László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Családneve 1930-ig Irsik volt. Az első világháborúban különböző frontokon harcolt. 1921-ben szerzett építészmérnöki oklevelet a budapesti Műegyetemen, ahol 1922–1929 között tanársegéd, majd adjunktus volt (a II. sz. épületszerkezeti tanszéken). 1929-től a budapesti felső építőiskola tanára, 1935–1936 között igazgatója volt. 1930-ban kapott vitézi címet. 1936–1937 között az Iparügyi Minisztérium XV. ügyosztályának helyettes vezetőjeként szolgált. 1937-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke volt. 1940–1944 között a Magyar Építőművészet című folyóiratot szerkesztette. 28 tervpályázaton nyert díjat. 1950-től az Erőmű Tervező Iroda építésze, irodavezetője, majd főépítésze volt nyugalomba vonulásáig.

Épületei

• 18 templomot tervezett:
  • Balatonföldvár
  • Isaszeg
  • Komló
  • Maglód
  • Nagytarcsa
  • Pusztaszabolcs
  • Rákoshegy
  • Szilasbalhás
  • Veszprém, Árpád-házi Szent Margit Templom stb.
• a Katholikus Tanáregyesület székháza
• a Szent Gellért Kollégium (Budapest)
• az alberti és ordasi elemi iskola
• a kereskedelemügyi minisztérium üdülőháza

Főbb írásai

• A családi ház (Budapest, 1930)
• Községeink és városaink rendezése (Budapest, 1945)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Pusztaszabolcs
• Katolikus lexikon