Károlyi Gyula (főrend)

(1837–1890) országgyűlési képviselő, főrend, császári és királyi kamarás, utazó

Nagykárolyi gróf Károlyi Gyula, Károlyi Gyula Károly (Pest, 1837. július 4.Budapest, 1890. november 23.) országgyűlési képviselő, főrend, utazó, császári és királyi kamarás, Nagy-Küküllő vármegye főispánja, lovaregyleti alelnök, valóságos belső titkos tanácsos, az Aranygyapjas Rend vitéze. Károlyi Mihály miniszterelnök édesapja.

Károlyi Gyula
Nagykárolyi gróf Károlyi Gyula Károly
1880–1890 között készült portréja
18801890 között készült portréja
UralkodóházKárolyi család
Született1837. július 4.
Pest
Elhunyt1890. november 23. (53 évesen)
Budapest[1]
ÉdesapjaKárolyi György
ÉdesanyjaZichy Karolina
Házastársa1. Károlyi Mária (h 1871–?)
2. Pálffy Mária Geraldine (h 18811890)
Gyermekei1. Erzsébet, Mihály
2. Zsuzsanna, Júlia, József, Geraldine
TisztségNagy-Küküllő vármegye főispánja, a Magyar Lovaregylet alelnöke
DíjakAranygyapjas rend
Vallásarómai katolikus
Károlyi Gyula címere
Károlyi Gyula címere
A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi Gyula témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

Károlyi György gróf és Zichy Karolina fia. Gimnáziumi tanulmányait ugyanott, az egyetemieket Bonnban végezte, majd hosszabb tanulmányutat tett Németországban, Franciaországban, Angliában, később Amerikában. 1861-ben Bereg vármegyei aljegyzővé választották. 1865-ben a főrendiház egyik jegyzője volt és a kiegyezés pártolói közé tartozott. Az 1872–75. és 1875–78. évi országgyűléseken Heves vármegye kápolnai kerületének képviselője volt és a Sennyey-féle pártárnyalathoz tartozott. A mindszent-apátfalvi ármentesítő-társulat elnöke volt, míg ez állami kezelés alá nem került. A vöröskereszt-egylet szervezésével, melynek elnöke volt, őt bízta meg a király. Midőn apja 1877-ben elhunyt, ennek helyét foglalta el az ország előkelő intézeteinél. Elnöke lett a jockey-clubnak és a lovaregyletnek is. Tagja a földhitelintézet felügyelő bizottságának, elnöke az első magyar általános biztosító-társaság igazgatóságának és az első hazai takarékpénztárnak; nagybátyjának gróf Károlyi Istvánnak halála (1881) után elnöke lett a magyar írók segélyegylete felügyelő bizottságának. 1884-től valóságos belső titkos tanácsos; a főrendiház pénzügyi és felirati bizottságainak és a legfőbb fegyelmi bíróságnak tagja volt. 1884-ben, amikor a keresztények és izraeliták között kötendő házasságok tárgyában benyújtott törvényjavaslat volt napirenden, Károlyi, aki addig nem vitt a politikában zajosabb szerepet, feltűnővé lett amaz agitációja által, mely a főrendiházban a kormányjavaslat megbuktatására vezetett.

Cikkei a Vadász- és Versenylapban (1864. Egy délutáni cserkészet szánon, 1866. Egy sikerült zerge hajtás, 1870. Az erdélyi magyar egyesült zergevadász-társulat.)

Házassága és gyermekei szerkesztés

 
Pálffy Geraldine

1871. április 29.-én Fóton feleségül vette gróf nagykárolyi Károlyi Mária Georgina Julianna Klára Katalin (*Fót, 1852. január 13.–†Fót, 1878. február 12.) kisasszonyt,[2][3] akinek a szülei gróf nagykárolyi Károlyi Ede (18211879), nagybirtokos, és gróf göncruszkai Kornis Klarissza (18341906) voltak. Károlyi Gyula gróf és Károlyi Georgina grófnő házasságából két gyermek született:

Első felesége korai halála után, gróf Károlyi Gyula 1881. július 17.-én Malackán, Pozsony vármegyében feleségül vette gróf erdődi Pálffy Mária Geraldine Terézia Gabriella (*Malacka, 1859. szeptember 5.–†Bern, 1928. március 20.) kisasszonyt,[5][6] akinek a szülei gróf erdődi Pálffy Pál (18271866), Pozsony vármegye örökös főispánja, nagybirtokos, és gróf nagykárolyi Károlyi Geraldine (18361915) voltak. Károlyi Gyula gróf és Pálffy Geraldine grófnő frigyéből született:

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Dunakeszi arcképcsarnok. Szerk. Csoma Attila. Dunakeszi, Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár, 2005.
  • Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993.
  • Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.