Lőkös Ildikó

(1957–) magyar színházi dramaturg, egyetemi tanár

Lőkös Ildikó (Szeged, 1957. február 25. –) színházi dramaturg, egyetemi tanár.

Lőkös Ildikó
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született1957. február 25. (67 éves)
Szeged
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKelecsényi László
(h. 1979–)
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Lőkös Ildikó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

1975–1979 között a Budapesti Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1979–1980 között Maglódon volt magyar–történelem szakos pedagógus. 1980–1982 között a Karikás Frigyes utcai általános iskola tanára volt. 1985–1988 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakos hallgatója volt Ungvári Tamás és Bacsó Péter osztályában. 1988–1992 között az egri Gárdonyi Géza Színház dramaturgja volt. 1992–1994 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban volt dramaturg. 1997–2000 között és 2012–2013-ban a tatabányai Jászai Mari Színházban dolgozott dramaturgként. 1998–2012 között az Új Színház dramaturgja volt, de közben, 2002–2003 között a Vidám Színpad dramaturgja is volt. 2013–2014-ben a Bárka Színház dramaturgja. 2014 óta a Játékszín dramaturgja. 1993–1998 között, majd 2012-ben is tv-műsorokat szerkesztett, dolgozott többek közt Friderikusz Sándorral is. 1995–2009 között drámatörténetet tanított a Pesti Barnabás Gimnáziumban. 2001-2015ig a Színházi Dramaturgok Céhének társelnöke. 2004-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem DLA hallgatója. 2005–2007 között, és 2014-től újra a Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező tanszékének dramaturgia tanára volt. 2006–2009 között a Színház- és Filmművészeti Egyetemen szövegértést és drámaolvasást oktatott.

Családja szerkesztés

Szülei: Lőkös Zoltán (1925–1999) újságíró és Lázár Ilona (1931–).[1][2][3][4] 1979-ben házasságot kötött Kelecsényi Lászlóval. Két gyermekük született: Vera (1982) és János (1983).

Színházi munkái szerkesztés

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 5; színészként: 1.[5]

Szerzőként szerkesztés

  • Ballada a senki fiáról (2004)
  • Migrénes csirke (2004)
  • Királyi kaland (2008)
  • Sörgyári capriccio (2011)
  • A pasi a szomszéd sír mellől (2013)

Színészként szerkesztés

Dramaturgként szerkesztés

  • Erdmann: Mandátum (1989)
  • Eörsi István: Sírkő és kakaó (1989)
  • Gray: Kicsengetés (1990)
  • Illés-Vas: Trisztán (1993)
  • Dorst: Ezt a levelet Fernando Krapp írta nekem (1993)
  • Shakespeare-Zsótér: Zalaszentivánéji álom (1993)
  • Marinkovicz: Glória (1994)
  • Szigligeti Ede: Liliomfi (1997)
  • Cocteau: Rettenetes szülők (1998)
  • Noren: Az éjszaka a nappal anyja (1999)
  • Caragiale: Micsoda éjszaka! (1999)
  • Goldoni: Szmirnai komédiások (1999)
    • Nyári kalandok (2009)
  • Csiky Gergely: Ingyenélők (2000)
  • Nagy Ignác: Tisztújítás (2000)
  • Molière: A fösvény (2001, 2007)
  • Gianotti: A vén szerelmes (2001)
  • Thomas: A mi erdőnk alja (2002)
  • Vaszary Gábor: Az ördög nem alszik (2002)
  • William Shakespeare: Lear király (2002)
    • Hamlet (2003)
    • Rómeó és Júlia (2006)
    • Sok hőhó semmiért (2006)
    • A makrancos hölgy (2009)
  • Frisch: Biedermann és a gyújtogatók (2004)
  • Kusan: Galócza (2004)
  • Erdős Virág: Biblia (2005)
  • Péterfy Gergely: A vadászgörény (2005)
  • Szabó–Bereményi: Az ajtó (2005)
  • Anouilh: Médeia (2006)
  • Moldova György: Malom a pokolban (2006)
  • Williams: Az ifjúság édes madara (2006)
  • Weiss: Marat/Sade (2006)
  • Závada Pál: Bethlen (2007, 2010)
  • Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői (2007)
  • Hubay–Ránki–Vass: Egy szerelem három éjszakája (2007)
  • Nagy–Parti: Tisztújítás (2007)
  • Makk–Lőkös–Lackfi–Sebő: Királyi kaland (2008)
  • Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka (2008)
  • Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege - felolvasószínház (2010)
  • Kundera–Fekete: A lét elviselhetetlen könnyősége (2008)
  • Einsemann–Baróti–Dalos: Bástyasétány 77 (2009)
  • Molnár Ferenc: A hattyú (2009)
  • Erdős-Forgách-Garaczi-Háy-Tasnádi: Magyar staféta (2009)
  • Ács János: Casanova Nuovo (2009)
  • Garaczi László: Ovibrader (2010)
  • Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (2010)
  • Márta–Szálinger: Csodálatos mobilvilág (2010)
  • Divinyi Réka: A Játékkészítő (2015)[6]

Könyv szerkesztés

  • Új Színház – könyv, 1998-2008; szerk. Lőkös Ildikó; Új Színház, Bp., 2007

Díjai, elismerései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. 1971-1974 között a Színművészeti Akadémia dramaturgia-színházelmélet szakos hallgatója volt.
  2. SZFE. [2015. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 21.)
  3. MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  4. Archivált másolat. [2012. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 21.)
  5. 2013. november 21-i lekérdezés
  6. A Játékkészítő Zenés akciómese két részben, jegymester.hu (hozzáférés: 2015. december 27.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés