Liptótepla
Liptótepla (a 20. század elején Liptóhévíz, szlovákul Liptovská Teplá) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában. Madocsán tartozik hozzá.
| Liptótepla (Liptovská Teplá) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Rózsahegyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1264 |
| Polgármester | Vladimír Šimalčík |
| Irányítószám | 034 83 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | RK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1031 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 102 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 517 m |
| Terület | 9,43 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 06′ 06″, k. h. 19° 24′ 33″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 06″, k. h. 19° 24′ 33″ | |
| Liptótepla weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Liptótepla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Rózsahegytől 10 km-re keletre, a Vág jobb partján fekszik.
Nevének eredete szerkesztés
Nevét a területén feltörő melegvíz-forrásokról kapta. A név előtagja egykori vármegyei hovatartozására utal.
Története szerkesztés
A község területe ősidők óta lakott. Határában késő bronzkori települést és temetőjét tárták fel. Előkerültek egy késő római kori és korai szláv település maradványai is.
Oklevél 1264-ben említi először. A falu a 13. században a liptói óvár birtokaként keletkezett, majd a 16. századig Likavka várának birtoka lett. Már a 13. században állt temploma. A 16. században a horvát eredetű Dvornikovich család szerezte meg. A 18. században vásártartási jogot kapott városi jogokkal, lakói főleg tutajozással foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TEPLA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Dvornikovics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rozenbergához 3/4 mértföldnyire; határja meglehetős.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Tepla, tót m. v. Liptó vmegyében, 609 kath., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Fekszik közel a Vágh vizéhez; termékeny földje a buzát is megtermi; országos vásárokat tart. Vizimalmok. Kastély és kert. F. u. Dvornikovics nemzetség, s feje egy uradalomnak. Savanyu vize is van. Ut. p. Rosenberg.”[3]
1856-ban a Dvornikovichok helyi nemeseknek adták el itteni kastélyukat és birtokaikat. Az 1880-as és 90-es években rövid ideig járási székhely volt. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 686-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2011-ben 966 lakosából 937 szlovák volt.
2021-ben 1031 lakosából 1008 (+2) szlovák, 1 (+1) magyar, (+1) ruszin, 5 (+4) egyéb és 17 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Neves személyek szerkesztés
- Madocsánban született 1600-ban Révay László hadi főbiztos, várkapitány.
- Madocsánban hunyt el 1616-ban Esterházy Magdolna.
- Madocsánban hunyt el 1643-ban Esterházy Farkas.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelt római katolikus temploma 13. századi, melyet a 14-15. században gótikus stílusban átépítettek, majd a 18. században megújították. Lőréses fal veszi körül.
- Késő reneszánsz várkastélya a 17. század második felében épült, de a 18. században barokk stílusban átépítették.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
