A Louis Delluc-díj (franciául: Prix Louis-Delluc) egy francia filmművészeti elismerés, amelyet neves filmkritikusokból és filmes szakemberekből álló zsűri ítél oda minden év végén a legjobb francia filmnek.

Louis Delluc-díj
(Prix Louis-Delluc)
Ország Franciaország
SzékhelyPárizs
Alapítás éve1937
Díjátadók
Első díjátadó1. díjátadó
1937. december, Párizs
Legutóbbi díjátadó81. díjátadó
2023. december 6.
Párizs, Le Fouquet’s
Következő díjátadó82. díjátadó
2024. december
Párizs, Le Fouquet’s

A díjat 1937-ben alapította Maurice Bessy író, filmtörténész és Marcel Idzkowski kritikus, színházi szakember a fiatalon elhunyt Louis Delluc (1890–1924) avantgárd filmrendező, forgatókönyvíró és filmkritikus, a francia filmklub hálózat alapítója emlékére. A neves irodalmi elismerés analógiájára a Louis Delluc-díjat gyakran nevezik „a filmművészet Goncourt-díjának”.

1999 óta a legjobb első filmnek is odaítélnek egy külön Louis Delluc-díjat.

A díjazás szerkesztés

Minden év decemberének második csütörtökén, ünnepélyes keretek között díjazzák az abban az évben forgalomba került legjobb francia filmet[1]. A mintegy húszfős zsűrit filmkritikusok és filmes szakemberek alkotják, munkájukat egy elnök irányítása alatt végzik.[2] A zsűri végső döntése, annak nyilvánosságra hozatala, valamint az oklevél átadása a párizsi Fouquet's étteremben történik, a Champs-Élysées-n.

A díjátadás történetében előfordult, hogy a díjazott film mégsem került időben a mozikba; 1958-ban az Én, a néger című filmdrámát végül is csak 1960 márciusában mutatták be, az 1979-ben díjazott A király és a madár című rajzfilmet a következő év márciusában, az 1982-ben nyertes Dantont pedig csak egy hónappal később, januárban.

A díjazott alkotásnak egyszerre kell megfelelnie a magas művészi értékkel bíró szerzői filmekkel szemben támasztott követelményeknek, és a közönség elismerésének, függetlenül attól, hogy elsőfilmes alkotásról, vagy már egy, akár többszörösen elismert szerző filmjéről van szó. Ez utóbbi rendezők közül Alain Resnais három alkalommal vehette át a díjat (1966, 1993 és 1997), Louis Malle kétszer (1957 és 1987), akárcsak Michel Deville (1967, 1988), Claude Sautet (1969 és 1995), és Abdellatif Kechiche (2007, 2013).

Díjazott alkotások szerkesztés

Louis Delluc-díj szerkesztés

Louis Delluc-díj első filmnek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Megjegyzések
  1. A francia koprodukcióban készült külföldi filmeket automatikusan ebbe a kategóriába sorolják.
  2. 1993 óta a zsűri elnöke Gilles Jacob neves francia filmes szakember, a cannes-i fesztivál elnöke.
  3. A szócikkben a magyarországi filmbemutató, illetve DVD-forgalmazás címei szerepelnek (forrás: PORT.hu, Interaktív filmkatalógus és kritikus tömeg), kiegészítve a Filmvilág adatbázisában található magyar címekkel.
  4. Ismert Egy plébános naplója címmel is.
  5. Ismert Vigyázz jobbról – egy mennyei hely a földön címmel is.
  6. Ismert Minden reggel címmel is.
  7. Előfordul Dohányzó/Nem dohányzó címmel is.
  8. Alternatív francia címe: Tourment sur les îles.
Hivatkozások
  1. a b Mathilde Doiezie: Philippe Faucon remporte le prix Louis-Delluc pour Fatima (francia nyelven). lefigaro.fr. Le Figaro, 2015. december 16. [2019. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 13.)
  2. a b AFP: Cinéma : le prix Louis Delluc décerné à "Une vie" de Stéphane Brizé (francia nyelven). france24.com. France 24, 2016. december 14. [2020. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
  3. a b Lucas Latil: Prix Louis-Delluc 2017 : la Barbara de Mathieu Amalric consacrée (francia nyelven). lefigaro.fr. Le Figaro, 2017. december 15. [2021. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
  4. a b Elsa Keslassy: Christophe Honore’s ‘Sorry Angel’ Wins France’s Louis Delluc Prize (angol nyelven). variety.com. Variety, 2018. december 12. [2020. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
  5. a b AFP: Bruno Dumont remporte le prix Louis-Delluc pour "Jeanne" (francia nyelven). france24.com. France 24, 2019. december 9. [2021. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
  6. a b Prix Louis-Delluc 2020 : "Adolescentes" et "Josep" distingués (francia nyelven). cnc.fr. Centre National du Cinéma et de L’Image animée, 2022. január 12. [2021. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
  7. a b AFP: Cinéma: "Onoda" d'Arthur Harari remporte le prix Louis-Delluc (francia nyelven). la-croix.com. La Croix, 2022. január 12. [2022. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
  8. a b Service Culture: «Saint-Omer» et «Pacifiction» remportent ex æquo le prix Louis-Delluc 2022 (francia nyelven). liberation.fr, 2022. november 30. [2022. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 4.)
  9. a b France Info & AFP: Cinéma : le prix Louis-Delluc couronne "Le Règne animal", de Thomas Cailley (francia nyelven). francetvinfo.fr. France Info, 2023. december 6. [2023. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 13.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Prix Louis-Delluc című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

  • Prix Louis-Delluc 2011 (francia nyelven). Festivals. commeaucinema.com, 2011. december 16. (Hozzáférés: 2012. február 22.)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

További információk szerkesztés